A nyugati szankciók hatására az elmúlt jó egy évben jelentősen megváltoztak az orosz kereskedelem irányai. Míg az európai szép lassan bezárul, kinyílik az ázsiai és afrikai piac Oroszország előtt. A szankciók következtében robbanásszerűen megnövekedett a kereskedelmi forgalom Kínával, Indiával, Törökországgal és Azerbajdzsánnal. A logisztikai irány megváltozása azonban problémákat is okoz. Oroszország infrastrukturális bumm előtt áll, ez ugyanis elkerülhetetlen feltétele a kereskedelmi forgalom növekedésének.

Európa kapui szép lassan bezárulnak az orosz áruk előtt. A háború kitörése után bevezetett szankciók, az import- és exportkorlátozások következtében brutálisan csökkent az Európai Unió külkereskedelme Oroszországgal. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján az Oroszországból származó behozatal értéke a márciusi 21,8 milliárd euróról tavaly decemberben 53 százalékkal, 10,3 milliárd euróra esett vissza.

„Moszkva részesedése az EU-ba a tömbön kívülről érkező importból decemberben 4,3 százalékra zuhant a 2022. februári 9,5 százalékról. Ugyanebben az időszakban az Oroszországba irányuló uniós export 4 százalékról 2 százalékra mérséklődött”

Oroszország részesedése az európai szén importból 2022-ben 22 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 45 százalékról. A földgáz esetében Moszkva részesedése a 2021-es 36 százalékról tavaly 21 százalékra, míg a kőolajimport a 2021-es 28 százalékról 21 százalékra esett vissza. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy – mint az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) friss tanulmányából kiderül – az EU által Oroszország ellen bevezetett kereskedelmi korlátozások ellenére sem csökkent az unió kőolajfogyasztása.

„Az orosz olaj kerülőúton változatlanul eljut az Európai Unióba”

Míg 2022 januárjában Oroszország az európai olajbehozatal 31 százalékát adta, az ársapka bevezetése után 2023 márciusára ez a szint papíron mindössze 3 százalékra csökkent. Mindemellett viszont Kínából és Indiából tavaly 70, illetve 13 százalékkal több finomított olajtermék érkezett. Köztudomású ugyanis, hogy a két ázsiai állam olcsón felvásárolja orosz olajat, majd azt feldolgozott repülőgép-üzemanyagként és gázolajként, akadálytalanul értékesítik tovább az EU-ba, és ezek a kereskedelmi áttételek az árakat is növelik.

A műtrágyák behozatala 29 százalékról 22 százalékra mérséklődött. Az uniós vas- és acél importban az orosz szállítások részesedése 5 százalékra csökkent 16 százalékról. A szankciók ellenére azonban az EU 2022-ben még továbbra is Oroszország első számú, Oroszország pedig az EU negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere maradt. A trend azonban folyamatosan romlik.

„Eközben az Egyesült Államok növelte az Oroszországból származó árubehozatalt az országgal szembeni számos gazdasági szankció ellenére”

– derült ki az amerikai Népszámlálási Hivatal (U.S. Census Bureau, USCB) friss adataiból. Májusban a szankciókkal sújtott Oroszországból importált termékek mennyisége megugrott és a jelentés szerint 504 millió dollárt tett ki, ami több mint duplája az áprilisi adatoknak. Ezt megelőzően 642,8 millió dollárral februárban érte el a 2023-as rekordot az amerikai árubehozatal. Az Oroszországba irányuló amerikai export továbbra is csökken. Májusban az exportált áruk mennyisége 60 millió dollárra zuhant az előző havi 65,2 millió dollárról és a márciusi 66,4 millió dollárról – mutatták az adatok. Januárban az Oroszországba irányuló amerikai export 44,6 millió dollár volt.

„A háború előtti adatoktól azonban a kereskedelmi forgalom így is jócskán elmarad, hiszen 2021 októberében az Egyesült Államok még 524 millió dollár értékben exportált, és 2,4 milliárd dollár értékben importált árukat Oroszországból. Akkor az Egyesült Államok a teljes kereskedelmi forgalom tekintetében Oroszország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere volt”

Oroszország azonban Nyugat felől egyértelműen dél és kelet felé fordul. Erről számolt be a minap Ruszlan Davidov a vámhivatal vezetője Mihail Misusztyin miniszterelnöknek, hozzátéve, hogy ehhez az irányváltáshoz alkalmazkodott a vámhivatal infrastruktúrája is. Bár Németország például még ott van a tíz legnagyobb partner között, Európa helyét a kapu fokozatos bezárulásával mindenek előtt Kína, India, Törökország és Azerbajdzsán veszi át.

„Kínával a kereskedelmi forgalom nagysága 2022-ben harmadával növekedett, és rekordnak számító 190 milliárd dollárt ért el. Ezen belül a kínai export 76, míg az orosz 114 milliárd dollárt tett ki. A növekedés azonban nem állt meg, és a forgalom az idei évben 200 milliárd dollár fölé emelkedik”

Elsősorban az olajexport felfuttatása miatt látványos a növekedés Indiával is, amellyel a kereskedelmi forgalom meghaladta a 35 milliárd dollárt, míg az idei év első öt hónapjában ez a szám már 27 milliárd dollár fölé emelkedett, tehát újabb rekord várható. Szakértők már arról beszélnek, hogy a kereskedelmi forgalom rövid idő alatt megduplázódhat.

Ebben a relációban azonban gondot okoz, hogy az említett 27 milliár dolláros forgalomból mindössze 1 az orosz import. Ez az egyensúlytalanság a jövőben még problémákat jelenthet, hiszen India az olajért rúpiával fizet, amely nem konvertibilis. Sokat segítene, ha megnövekedne az orosz import, így Oroszország a rúpiát az indiai árukra tudná költeni. Ilyen probléma Kínával nincs, hiszen a jüannal kereskednek a moszkvai tőzsdén, és az importot is fedezi ez a bevétel. Feltehetően Oroszország Indiával is áttér a jüanban történő kereskedésre

„Törökországgal a kereskedelmi forgalom 2022-ben majdnem megduplázódott, és 68 milliárd dollár fölé emelkedett”

Ez abszolút rekord a két ország történetében. Az orosz export nagy részét ebben a viszonylatban is az olaj, az olajtermékek és a gáz teszik ki, de növekszik az egyéb áruk, így a faanyag, a cellulóz, a vegyipari termékek kivitele is. Az idei év első két hónapjában már Kínát és Svájcot megelőzve Oroszország lett Törökország első számú beszállítója. Az egyensúlytalanság azonban ebben a relációban is látványos. Míg az orosz export megduplázódva 58,8 milliárd dollárra rúgott, addig az import a 62 százalékos növekedés ellenére is csak 9,3 milliárd dollárt tett ki. Ezzel egyébként Törökország a második legnagyobb exportőr az orosz piacon. Azerbajdzsánnal az áruforgalom tavaly a negyedével növekedve 4,1 milliárd dollárt ért el, míg az idén már átlépheti az 5 milliárd dollárt.

„A kereskedelem új irányba fordulása, a forgalom látványos megnövekedése azonban logisztikai problémákat is felvet”

Az infrastruktúra eddig elsősorban nyugati irányban volt kiépítve, így most a déli és keleti irányú forgalom megnövekedése túlterheli az itteni infrastruktúrát. Sokat segíthet ezen az indiai Mumbaitól Szentpétervárig futó Észak-Dél kereskedelmi folyosó kiépülése. Az iráni szakaszon a vasút megépítéséről nemrégiben írtak alá megállapodást. Emellett folyamatosan bővíteni kell a leginkább terhelt azovi-fekete-tengeri és a keleti irányú vasúti, közúti és kikötői infrastruktúrát is. Az első esetében mindenek előtt a novorosszijszki csomópont kialakításán van a hangsúly. Kína felé a nagy sebességű vasút kiépítése a legfontosabb, míg Oroszország adottságait kihasználva folyik az északi hajózási útvonal folyamatos kialakítása.

„Összességében elmondható, hogy a háború a gazdasági fronton is dúl, a szankciók azonban bevételek visszaesése, a tartalékok apadása és a háború költségeinek növekedése ellenére sem kényszerítették térdre az új piacokat találó Oroszországot. A Nyugat alábecsülte a Moszkva alkalmazkodóképességét, és túlbecsülte saját erejét. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati cégeknek alig 9 százaléka vonult ki teljesen Oroszországból”

Ráadásul a szankciók életbe lépése előtt a nyugati országok még jól bevásároltak az energiahordozókból, amelyek ára az egekben volt. Ennek köszönhetően a 2022-es évben Oroszország folyó fizetési mérlege 227 milliárd dolláros pluszban zárt, ami 86 százalékos emelkedést jelentett 2021-hez képest.

Ez azonban átmeneti jelenség volt, a jövő szempontjából fontosabb, hogy Oroszország nem maradt kereskedelmi partnerek nélkül. Az orosz import súlyosan visszaesett a szankcionáló országok felől, és eleinte a szankciókból kimaradó államok cégei is kivártak, ám 2022 nyarától kezdve sokan elkezdtek rárepülni az orosz piacra. India az orosz olaj legnagyobb vásárlója lett, a gazdasági gondokkal küzdő Törökország az orosz kereskedelem közvetítőjeként, és az orosz oligarchavagyonok becsalogatásával próbált pluszpénzhez jutni. De hasonló szerepet játszott az Egyesült Arab Emírségek és számos közép-ázsiai ország is. A nem szankcionált területeken az európai uniós import is jelentős maradt, a legnagyobb segítség pedig az invázió előtti várakozásoknak megfelelően Kína felől érkezett. Peking nemcsak az olajimportját és ipari exportját növelte drasztikusan, de navigációs eszközökkel, elektronikai zavarásra használt műszerekkel és vadászgép-alkatrészekkel is ellátta Oroszországot. Az Institute of International Finance bankközi agytröszt szerint Oroszország chip- és integráltáramkör-importja nőtt tavaly, a nyugati gyártók helyébe kínai és hongkongi cégek léptek.

„Ez a Moszkva számára kedvező helyzet azonban az olajembargó bevezetése és az energiaárak csökkenése miatt tavaly év vége óta érezhetően romlik”

Ráadásul a pénzügyi szankciók, az európai embargó, így Moszkva a gyenge alkupozíciója miatt csak 20-30 dollár körüli diszkonttal tudja eladni az olajat. Ráadásul azt messzebbre is kell szállítani, amelyhez nincs még kiépítve a megfelelő infrastruktúra. Az alacsonyabb ár és a magasabb költségek kombinációja miatt a haszonkulcs csökken. Emiatt az exportbevételek az ősz óta csökkennek. Az idei év 35 százalékkal alacsonyabb volt a kivitel értéke, mint tavaly januárban. Eközben a háború költségei is kilőttek, a kiadások januárban 59 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor.

„Az orosz államnak azonban még vannak tartalékai, és az energiaárak emelkedése is várható. Oroszország tehát kibírja a nyomást, hosszú távon azonban ez a helyzet azonban növeli a technológiai lemaradást”

Oroszország számára ennek ellenére a szankciók nemcsak kihívást jelentenek, de lehetőséget is teremtenek. Moszkva a nyomás kényszere alatt erősítheti technológiai, gazdasági szuverenitását. Azzal pedig, hogy az orosz kereskedelem irányai teljesen átalakultak, és más lehetőségek híján manapság Oroszország Ázsia és Afrika felé fordul, egyben azt is jelenti, hogy a világ feltörekvő régióiban erősítheti politikai befolyását.