//A Covid előtti szinten a zloty
Egy férfi lengyel zászlót tart, miközben lengyel gazdálkodók blokádon vesznek részt a lengyelországi Varsó egyik külvárosában, Zakretben 2024. március 20-án. Lengyel gazdálkodók traktorblokádokat rendeztek országszerte az utakon, legutóbbi tiltakozásukon az Európai Unión kívüli mezőgazdasági termékek behozatala ellen. #moszkvater

A Covid előtti szinten a zloty

MEGOSZTÁS

Kezd kiegyenesedni a lengyel gazdaság. Ennek egyik jele, hogy a zloty visszaerősödött a járvány előtti szintre. Az infláció még mindig magas, a bérek azonban nőnek, mint ahogy a külkereskedelmi forgalom is. Varsó azt is megengedheti magának, hogy a GDP 4 százalékát védelmi célokra költse. A legnagyobb bajban a gazdák vannak, akik továbbra is tüntetnek.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Egy férfi lengyel zászlót tart, miközben lengyel gazdálkodók blokádon vesznek részt a lengyelországi Varsó egyik külvárosában, Zakretben 2024. március 20-án. Lengyel gazdálkodók traktorblokádokat rendeztek országszerte az utakon, legutóbbi tiltakozásukon az Európai Unión kívüli mezőgazdasági termékek behozatala ellen. #moszkvater
Egy férfi lengyel zászlót tart, miközben lengyel gazdálkodók blokádon vesznek részt a lengyelországi Varsó egyik külvárosában, Zakretben 2024. március 20-án. Lengyel gazdálkodók traktorblokádokat rendeztek országszerte az utakon, legutóbbi tiltakozásukon az Európai Unión kívüli mezőgazdasági termékek behozatala ellen.
Fotó:EUROPRESS/Wojtek Radwanski/AFP
Lengyelország a GDP-je 4 százalékát költi védelmi célokra

Lengyelország jelenleg a GDP-je 4 százalékát költi védelmi célokra, ami bőven a NATO-által elvárt – és egyes európai országok által nem teljesített – 2 százalék fölött van. Donald Tusk szerint erre szükség is van, mert Európának fel kell készülnie egy esetleges háborúra. A lengyel miniszterelnök kijelentését a BBC idézte. Tusk hatalomra kerülése óta először adott külföldi újságíróknak interjút.

Lengyel-ukrán kormányközi konzultáció Varsóban

Lengyel-ukrán kormányközi konzultációra került sor, ezúttal Varsóban, a két kormányfő vezetésével. A megbeszélésekről Donald Tusk és ukrán kollégája, Denisz Smihal közös sajtótájékoztatón számolt be. Smihal hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Lengyelország stratégiai szövetségesek, jelentette a karpathir.com kárpátaljai hírportál. Az ukrán kormányfő rámutatott: világosan meg kell értenünk, hogy mennyire jelentős a kölcsönös támogatás és az együttműködésünkben rejlő lehetőség. A szlovákiai ujszo.com hírportál tudósítása szerint a lengyelországi gazdatüntetések egyik okáról, az ukrán agrártermékek exportjáról Smihal elmondta, Ukrajna beleegyezett az Európai Unió (EU) által javasolt korlátozásokba. Szükségesnek nevezte a Lengyelországgal e téren kötendő kompromisszumot. Megerősítette: kukorica-, repce-, napraforgómag- és búzaexport esetében Kijev a maga részéről kötelező kiviteli engedélyt rendelt el. Donald Tusk szerint az agrárügyi témákban „egy lépéssel előre haladtak” a mindkét fél számára kedvező megoldások keresésében. Közölte továbbá, hogy Lengyelország részt vesz az orosz és a fehérorosz gabona európai behozatalát érintő diplomáciai offenzívában. „Egy lépés választ el attól”, hogy az EU e téren 50 százalékos vámot vessen ki – mondta. Tusk arról is beszámolt, hogy a két kormány közel jár az ukrán fuvarozók lengyelországi tranzitját érintő megoldások véglegesítéséhez, úgy, hogy az áruszállítás ne okozzon zavarokat a lengyel piacon.

Rekordszintű volt tavaly a lengyel-ukrán kereskedelem

Tavaly a lengyel kivitel Ukrajnába 113,3 százalékkal, míg az onnan származó import 72,2 százalékkal nőtt. A Rzeczpospolita című napilap által ismertetett központi statisztikai hivatali (GUS) jelentés szerint a megugrott növekedés eredményeként a kétoldalú forgalomban keletkezett lengyel többlet 31,4 milliárd złotyt tett ki. A kivitel legfőbb tételei közé tartozott az üzemanyag, ásványolaj, a bitumenből kinyert nyersolaj, alkohol, dohány, gép és mechanikai berendezés, elektronikus berendezés, jármű, repülőgép, hajó, fegyver és lőszer. Több mint négyszeresére nőtt a repülőgép és háromszorosára a vasúti jármű export. A robbanószer és pirotechnikai anyag kivitel is 4,2-szeresére nőtt. Fegyverből és lőszerből 147 százalékkal nőtt az export, az előző évhez képest. Az Ukrajnából importált termékek élén állnak az alapfémek, a növény alapú termékek, zöldségek, állati zsiradékok és olajok, továbbá takarmány, fémérc, salak és faáruk. A legnagyobb növekedés a desztillált szénkátrány importban figyelhető meg (több mint 400 százalék), amit a különféle élelmiszer készítmények és feldolgozott gabona féleségek követtek.

Országos tüntetést tartottak a lengyel gazdák

Országszerte tüntetéseket szerveztek Lengyelországban a gazdák. Az RMF24 hírportálján olvasható beszámoló szerint több mint 500 településen zárták le az utakat a gazdák mezőgazdasági gépeikkel. Az 580 megmozduláson közel 70 ezer gazda vett részt. Mintegy tíz fontos autópályán voltak torlaszok, különösen a Varsó felé vezető utakon. A gazdák célja a demonstrációval, hogy az EU enyhítse környezetvédelmi szabályait, illetve növelje a pénzügyi támogatást, valamint az, hogy tiltsák be a nem uniós mezőgazdasági termékek importját – írta az Oboz pénzpiaci hírportál. A lengyel gazdák az ukrán és német határon is blokádot terveznek. Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese szerint ezek a tiltakozások politikai okokból folytatódnak és jelentős politikai támogatást élveznek.

Orosz agrártermékek érkeznek Fehéroroszországból Lengyelországba

Több ezer lengyel kamion szállít orosz mezőgazdasági termékeket Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba – írta oknyomozó riportjában Mihajlo Tkacs, az Ukrajinszka Pravda hírportál munkatársa. Az összeállítást az ujszo.com szlovák hírportál is ismertette. A lengyel-fehérorosz határon lévő kukuryki ellenőrzőpont közelében az ukrán sajtóstáb több száz kamiont számolt meg, amelyek Fehéroroszország irányából szabadon léptek be Lengyelországba. Mezőgazdasági cégek képviselőitől megtudták, hogy az orosz agrártermékek először Fehéroroszországba kerülnek, ahol erre specializálódott központokban átrakják lengyel rendszámú teherautókra, amelyek ezután Lengyelországba mennek a megrendelő nagyvállalatok címére.

A złoty a Covid-járvány előtti szintre erősödött

A złoty a Covid-járvány előtti szintre erősödött és egy euróért 4,28 złotyt kértek a bankközi piacon – jelentette a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál. 2020 februárja óta nem volt ilyen erős a lengyel pénznem. Az erősödés döntően a későbbi jegybanki kamatvágásra vonatkozó várakozás visszaesésére és az uniós pénzek beérkezésére vonatkozó optimista várakozásokra vezethető vissza, olvasható a portálon.

Változatlan volt februárban a munkanélküliség

A regisztrált munkanélküliek aránya február végén 5,4 százalék volt, ami megegyezik a januári szinttel – közölte a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség (PAIH), makrogazdasági jelentésében. Egy évvel korábban a munkanélküliek aránya 5,5 százalék volt.

1,4 milliárd eurós külkereskedelmi többlet januárban

Januárban a lengyel kivitel értéke 28,1 milliárd euró volt, ami 0,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A behozatal értéke 26,7 milliárd euró volt az év első hónapjában, 7,0 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – olvasható a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség (PAIH) jelentésében. A külkereskedelmi mérleg januárban 1,4 milliárd euró többletet mutatott.

Újra nőhet az infláció

Habár a fogyasztói infláció február-márciusban éves egybevetésben csekély mértékű, mintegy 2,8 illetve 2,5 százalékos volt, április-júniusban akár 7-8 százalékos is lehet – ezt a szakvéleményét osztotta meg a közszolgálati TVP Info csatorna nézőivel Ludwik Kotecki, a jegybank Monetáris Politikai Tanácsának (RPP) tagja. Szerinte az alacsonyabb infláció február-márciusban az ún. bázishatás következménye, amire az RPP-nek nem volt hatása. „Ma azért alacsony az infláció, mert az olaj, földgáz és szén ára nagyot esett a 12 hónappal korábbi árakhoz képest” – tette hozzá.

6,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom a változatlan áron számított, januári, 3,0 százalékos éves növekedés után februárban 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertető PAP hírügynökség szerint a gépjármű értékesítés 26,6 százalékkal, az üzemanyag eladás pedig 13,4 százalékkal nőtt egy év alatt. A bútor, háztartási készülék és szórakoztató elektronikai termék forgalom viszont 5,2 százalékkal visszaesett. Ennél lényegesen nagyobb mértékű, 21,5 százalékos volt az értékesítés zuhanása ruhaneműből és lábbeliből.   

220 ezer otthon épült tavaly

Az év első két hónapjában 11,7 százalékkal kevesebb otthon építését fejezték be, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) friss adatait ismertetve az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Január eleje óta 30800 lakóegység építését fejezték be országszerte. Ugyanakkor január-februárban 36300 új építkezés indult, 79 százalékkal több, mint 2023 első két hónapjában. Az egész lengyel építő és összeszerelő ipar kibocsátása azonban februárban 4,9 százalékkal elmaradt a tavalyihoz képest. 2023-ban összesen 220400 lakás készült el, ami 7,6 százalékkal kevesebb volt, mint 2022-ben.

A foglalkoztatás csökkent, a bérek nőttek

A vállalatoknál a foglalkoztatottság 0,2 százalékkal csökkent februárban, az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az átlagbérek 12,9 százalékkal nőttek. Februárban a bruttó átlagbér a kilenc dolgozónál többet foglalkoztató cégeknél 7978,99 złoty volt a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) kimutatása szerint, amelyet az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata ismertetett.

3,3 százalékkal nőtt az ipari termelés

Az ipari termelés februárban 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, jelentette a PAP hírügynökség a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. Ez a növekedés a szakértői várakozásokat (2,6 százalék) felülmúlta. A szezonálisan kiigazított adat azonban csak 1,1 százalékos voltrádió . Ugyanakkor az Eurostat, az EU statisztikai szolgálata (amely más számítási módszert alkalmaz) mindössze 0,6 százalékos növekedést mutatott ki.

Új Borostyánút projekt indul a lengyel export fokozására

A Közép-európai Gazdasági Kamara (CEEC) elindította az Új Borostyánút (NAR) projektet, a lengyel vállalatok afrikai és távol-keleti expanziójának elősegítésére. Az egyik első lépés a mezőgazdasági és élelmiszeripari termény- és termékfölösleg exportjának támogatása, írta a Rzeczpospolita című napilap, Lukasz Osinski, a CEEC elnöke interjúját közreadva. Az írást a The Warsaw Voice multimédia platform ismertette. NAR projekt része lesz a kereskedelmi és információs folyosók kiépítése, az EU és az érintett országok társfinanszírozásával. A CEEC 23 közép-európai ország üzleti közösségét képviseli.

Állambíróság elé állítanák a jegybank elnökét

A lengyel kormánykoalíció képviselői kedden indítványt nyújtottak be Adam Glapiński, a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) kormányzója Állambíróság elé állítására. Ez a testület vizsgálja a legmagasabb állami tisztségviselők jogsértését. Az indítványt a 460 fős parlamenti Alsóház (Szejm) 191 képviselője írta alá, így azt az illetékes parlamenti bizottsághoz továbbítják megvitatásra. A 2016 júniusa óta a jegybank élén álló Glapiński ellen nyolcpontos vádat fogalmaztak meg, többek között azt, hogy a költségvetési hiányt államkötvények felvásárlásával csökkentette, devizapiaci beavatkozásokat hajtott végre a jegybanki tanács hozzájárulása nélkül, az októberi parlamenti választások előtt kamatlábat csökkentett, valamint átpolitizálta a jegybank tevékenységét – jelentette a PAP hírügynökség. Az NBP igazgatótanácsa sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az indítvány támadás a jegybank függetlensége ellen. „Ez lerombolja a lengyel állam és gazdaság alapjait” – idézte Paweł Szałamachát, az igazgatótanács tagját a Rzeczpospolita című napilap. Korábban Jarosław Kaczyński, a hatalomból kikerült Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke kijelentette: a jelenlegi kormánykoalíció azért akarja eltávolítani a jegybank éléről Glapińskit, mert be akarják vezetni az eurót – emlékeztetett a The Warsaw Voice multimédia platform. Marta Kightley, a NBP kormányzó-helyettese az RMF FM magán rádió állomásnak azt nyilatkozta, hogy Glapiński nem fog lemondani akkor sem, ha az Állambíróság elé kell állnia. Amikor Kightleynek felvetették, hogy ilyen esetben az állambírósági törvény értelmében fel kell függeszteni a NBP kormányzóját, ő azt válaszolta, hogy „az Alkotmánybíróság rendelete szerint egy ilyen intézkedés alkotmányellenes” és szembe megy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

Több mint 5 milliárd euró várható idén is az EIB-től

Tavaly az Európai Beruházási Bank (EIB) 5,1 milliárd euróval támogatta Lengyelország energiaátalakítási fejlesztési programját és a vállalkozások megerősítését. Idén legalább ugyanekkora összeget szán az EIB az energiaszektor fenntartható átalakítására és egyéb projektek finanszírozására – ezt Teresa Czerwińska, az EIB alelnöke jelentette be a varsói Pénzügyminisztériumban folytatott tárgyalásai során, közölte a The Warsaw Voice multimédia platform. A hírforrás arról is beszámolt, hogy Andrzej Domanski pénzügyminiszter kijelentette: az EIB-vel való együttműködéstől a védelmi és nemzetbiztonsági szükségletek finanszírozását is várják.

Változatlan maradt az irányadó kamatláb

A Monetáris Politikai Tanács (RPP) márciusi ülésén változatlanul hagyta a jegybank (NBP) irányadó kamatlábát, ami 5,75 százalék, és nem változtatott a többi kamatlábon sem. Így a betéti kamat 5,25, a lombard kamat 6,25, a leszámítolási kamat 5,85, a visszleszámítolási kamat pedig 5,80 százalék maradt – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. Az infláció növekedése várható, a bérek és a fogyasztás gyors emelkedése miatt, írta a hír kapcsán a Rzeczpospolita című napilap, amely kommentárjában megjegyzi, hogy a tavaly szeptemberi-októberi kamatvágás indokolatlan volt.

Áprilistól visszaállítják az alapvető élelmiszerek 5 százalékos áfáját

A Pénzügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az alapvető élelmiszerek áfa mentességét. Ez azt jelenti, hogy április 1-től visszaállítják a gyümölcs, zöldség, hús, tej- és gabonatermék 5 százalékos áfáját – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.

Nőtt a PMI index

A feldolgozóipar helyzetét mutató index (PMI) az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és információ nyújtó cég legfrissebb jelentése szerint a januári 47,1 pontról 47,9 pontra nőtt februárban. Az iparág azonban immár 22 hónapja változatlanul gyengül, kibocsátás és új megrendelések szempontjából egyaránt. A beszerzéseket a cégek visszafogják, a foglalkoztatás esik, de kisebb mértékben, mint tavaly. Ugyanakkor a bizakodás 2021 januárja óta a legoptimistább – áll az S&P Global honlapján olvasható elemzésben.

Lengyelország a két uniós tagállam között, ahol pozitív a fogyasztói bizalom

Lengyelország volt az egyik a mindössze két uniós tagállam közül, ahol az EU statisztikai szolgálata, az Eurostat felmérése szerint pozitív volt a fogyasztói bizalmi index februárban – jelentette a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál. A -100-tól +100-ig terjedő skálán a legjobb eredményt Litvánia érte el, 2,8 ponttal. Utána következik Lengyelország, 1,2 ponttal. (A nulla fölötti pont pozitív hangulatot jelez.) Az összes többi uniós tagállam értéke a negatív tartományban maradt. Lengyelország ugyanakkor az élen áll, mint olyan, amely egy év alatt a legnagyobb javulást érte el a fogyasztói bizalmi indexben. Ez a mutató az elmúlt 12 hónapban 18,3 ponttal javult, a múlt év márciusi -17,1 pontról jött fel a +1,2 pontos szintre.

 Forrás: www.gov.pl

MEGOSZTÁS