„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Varsó a régió legígéretesebb városa

2024. márc. 16.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

A kormányváltás óta megszerette az európai fősodor Lengyelországot. Donald Tusk kormánya mindent meg is tesz ennek érdekében, így legutóbb például a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől állt el. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Varsó megkapja az uniós pénzeket. Az eurokonform irányt csupán a gazdáknak a brüsszeli zöldítés, és az ukrán élelmiszer valamint gabona dömping elleni tiltakozása zavarja.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Lengyel gazdálkodók az út közepén állnak a lengyel farmerek által a lengyel-ukrán határon, a lengyelországi Dorohuskban 2024. február 21-én zajló blokád alatt #moszkvater

Lengyel gazdálkodók az út közepén állnak a lengyel farmerek által a lengyel-ukrán határon, a lengyelországi Dorohuskban 2024. február 21-én zajló blokád alatt
Fotó:EUROPRESS/Omar Marques/ANADOLU/AFP

Tusk országos mezőgazdasági csúcstalálkozót hívott össze

Donald Tusk miniszterelnök országos mezőgazdasági csúcstalálkozót hívott össze Varsóba – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A különböző érdekcsoportok összejövetelének célja az volt, hogy megvitassák az ágazat égető gondjait, beleértve az Ukrajnával folytatott kereskedelem hatását a helyi piacra. Megoldás nem született.

Blokád: hat ellenőrzőpont van zárva a határ lengyel oldalán

Ukrajna biztonsági fenyegetésnek tekinti a lengyel gazdák blokádját a két ország határán – jelentette ki Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes, Facebook bejegyzésében. Az ujszo.com szlovák hírportál szerint hat ellenőrzőpont van lezárva a határ lengyel oldalán. „A legkritikusabb a helyzet a Dorohusk-Jahodin ellenőrző pontnál, ahol teljesen leállt a kamionforgalom” – Szerhij Detrcsak, infrastrukturális miniszter-helyettes szerint. Michał Derus, a kelet-lengyelországi Lublinban működő adóhatósági kamara szóvivője szerint a dorohuski határátkelőnél jelenleg mintegy 600 teherautó várakozik. Az átjutás mintegy 232 óra lehet. „Lengyelországba Ukrajnából nem érkeztek teherautók. Ezért azt kell feltételeznünk, hogy ez egy teljes blokád” – tette hozzá.

Lengyel politikusok az uniós biztos lemondását követelik

Lengyel politikusok felszólították az EU mezőgazdasági biztosát, Janusz Wojciechowskit, akit annak idején a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelölt erre a posztra, hogy mondjon le – jelentette az agrarszektor.hu szakportál. Közben a lengyel gazdák megszállták a lengyel-ukrán határátkelőket és megbénították a közlekedést. A gazdák ugyanis dühösek a szomszédos Ukrajnából származó olcsó élelmiszer-import hatása, valamint kormányuk „passzivitása” miatt. Wladysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes szerint Wojciechowsinak sikerült egyesítenie az összes európai és lengyel gazdát. Lengyelországban mintegy 100 földműves és 50 gépkocsi zárta el a Medyka határátkelő megközelítését, akadályozva a forgalmat minden jármű számára – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határszolgálat szóvivője, az Ukrajinska Pravda online újságnak nyilatkozva.

Kołodziejczak: vámot kell kivetni az ukrán termékekre

Az Ukrajnából importált élelmiszerekre vonatkozó lengyel álláspont szilárd, és ebben a kérdésben nem lesznek engedmények, jelentette ki Michał Kołodziejczak mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterhelyettes, az AgroUnia baloldali mezőgazdasági politikai mozgalom vezetője, a Radio Zet internetes magánrádiónak nyilatkozva. „Lengyelország vámokat kell, hogy kivessen az Ukrajnából érkező árukra. (…) Az EU ma egészen más politikát folytat és ez lehetetlen” – mondta, példaként felsorolva az almakoncentrátumot, gyümölcsitalokat, tojást, baromfit, cukrot és zöldségféleségeket, amelyek szerinte a jövőben nem érkezhetnek vámmentesen Lengyelországba.

Megkapja az uniós pénzeket Varsó

Ursula von der Leyen ígéretének megfelelően döntött az Európai Bizottság (EB) a Lengyelországnak járó 137 milliárd euró értékű uniós támogatásnak a kérdésében. A bizottság elnöke arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az EB pozitívan értékeli a Tusk-kormánynak a jogállamiság helyreállítására vonatkozó ígéretét és már áprilisban megkezdik a Varsónak járó pénzek folyósítását – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. A várakozások szerint a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) első részleteként 6,3 milliárd eurót már tavasszal átutalhatnak Lengyelországnak. A Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósításához az unió 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást nyújt és 34,5 milliárd eurós kedvezményes kölcsön lehívását teszi lehetővé. Az áprilisra várható összegen túl a Tusk-kormány idén még három kifizetési kérelmet tervez benyújtani, és összesen 23 milliárd eurót szeretnének 2024-ben kézhez kapni.

2023-ban a gazdaság gyakorlatilag stagnált

A gazdaság éves növekedése 2023-ban mindössze 0,2 százalék volt, szemben a korábban előre jelzett 0,5 százalékkal, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertetve a The Warsaw Voice multimédia platform. (2022-ben a növekedés 5,3 százalékos volt.) A lengyel gazdaság tehát tavaly gyakorlatilag stagnált, ami nem nagy meglepetés, derült ki a Parkiet című napilap által december végén készült, közgazdászok körében végzett felmérésből. Leszámítva a Covid-járvány okozta gazdasági visszaesést 2020-ban, a tavalyi minimális növekedés a legkisebb az 1990-es évek eleje óta, amikor a szabad piacgazdaságra átállás sokkjával kellett megküzdeni – írta a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál kommentárja. A közgazdászok a tavalyi év teljesítményét elemezve a gazdaság lelassulásának okát elsősorban az infláció következtében visszaesett háztartási kiadásokkal magyarázzák.

Nem változott a fogyasztói hangulat

A fogyasztói hangulat januárhoz képest érdemben nem változott a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint, amelyet a Polskie Radio ismertetett. A lakosság romló kilátásokkal számol az Ukrajna elleni orosz háborúnak a háztartások gazdasági helyzetére gyakorolt hatásait illetően. A személyi fogyasztás trendjét kimutató fogyasztói bizalmi index változatlanul negatív tartományban maradt, mínusz 12,6 ponttal. Ugyanakkor a vásárlóerő alakulására vonatkozó kérdésre pozitívabb választ adtak a felmérésben részt vevők, mint januárban.

5,4 százalékra nőtt a munkanélküliség

A munkanélküliség januárban 5,4 százalékra nőtt, a decemberi 5,1 százalékról, jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. A januári adat összhangban van az előrejelzésekkel. Az év első hónapjának végén 837170 munkanélkülit tartottak nyilván, szemben a decemberi 788200-zal. A vállalatoknál foglalkoztatottak aránya éves szinten 0,2 százalékkal csökkent.

Három százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom januárban, változatlan áron, 3,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 19,5 százalékkal elmaradt a tavaly év végi, decemberi forgalomtól, közölte a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertetve. A jármű értékesítés 22 százalékkal megugrott és az üzemanyag forgalom is 13,1 százalékkal nőtt egy év alatt. Az élelmiszer, ital és dohányáru eladás viszont 0,6 százalékkal csökkent. 16,8 százalékkal visszaesett a bútor, háztartási készülék és szórakoztató elektronikai termék forgalom.

Számottevően nőtt a külkereskedelmi többlet tavaly

A lengyel kivitel értéke 2023-ban 351 milliárd eurót tett ki, 1,4 százalékkal volt több, mint 2022-ben. Ugyanakkor a behozatal 7,0 százalékkal visszaesett és 340,5 milliárd euró volt. Ennek eredményeként a múlt évben a külkereskedelmi mérleg 10,5 milliárd euró többletet mutat, szemben az egy évvel korábbi 20 milliárd eurós deficittel – olvasható a The Warsaw Voice multimédia platform összeállításában, amely a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertette. Az EU-ba irányuló export 0,1 százalékkal ugyan mérséklődött, de így is 262,2 milliárd euróra rúgott. Németország maradt Lengyelország legfőbb exportpiaca, ahova a teljes kivitel 27,9 százaléka irányult (98,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,7 százalékos növekedés 2022-höz képest). Csehország a lengyel kivitel második felvevőpiaca, 22 milliárd euró értékkel, ami azonban tavaly 3,9 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Viszont jelentősen, 8,4 százalékkal nőtt a harmadik piacra, Franciaországba irányuló lengyel export, melynek értéke tavaly 21,5 milliárd euró volt. Árucsoportok szerint a legnagyobb növekedést az ital és dohányáru kivitel mutatta, 17,9 százalékos megugrással, melyet a gépek és közlekedési eszközök követtek, 5,7 százalékkal, továbbá az élelmiszerek és élőállatok, 4,7 százalékkal.

A GDP a negyedik negyedévben 1,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve

A GDP 2023 negyedik negyedévében, szezonálisan kiigazítva 1,7 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakában regisztráltnál, jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal közleményét ismertetve. A tavalyi harmadik negyedévben a növekedés 0,3 százalékos volt.

Három év óta a legalacsonyabb volt az infláció januárban
  1. február 15.

Januárban az éves fogyasztói áremelkedés 3,9 százalékra, 2021 márciusa óta a legalacsonyabb szintre csökkent a decemberi 6,2 százalékról, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) előzetes adatai szerint, amelyeket a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. Elemzők korábban 4,1 százalékos éves inflációra számítottak januárra. Látványos az élelmiszerinfláció lassulása: éves összevetésben az élelmiszerek és alkoholmentes italok árnövekedése a decemberi 6,0 százalékról 4,9 százalékra mérséklődött januárban, miközben az üzemanyagárak gyorsuló ütemben csökkentek.

Lengyelország kész megduplázni védelmi kiadásait

Radosław Sikorski külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Lengyelország arra törekszik, hogy védelemre „a GDP közel négy százalékát” költse. Hozzátette, ha Vlagyimir Putyin „valóban fenyeget bennünket”, Lengyelország „megkétszerezi” védelmi kiadásait (…) „mert nem leszünk újra orosz gyarmat”.

Lengyelország ejti a német háborús jóvátételi igényeket

Donald Tusk miniszterelnök kormánya eláll a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formájára törekszik, például történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházásokra – jelentette be Radosław Sikorski külügyminiszter. A hírrel kapcsolatban az Euronews, Európa vezető hírcsatornája emlékeztetett: az előző, tavaly decemberben hatalmát vesztett konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány 2022-ben diplomáciai jegyzéket küldött Berlinbe, amelyben 1300 milliárd eurós második világháborús jóvátételt kért. Tusk balközép koalíciója azonban jogi kérdésekre hivatkozva már nem kívánja ezt az irányvonalat követni – írta az Euractiv, brüsszeli székhelyű európai hírportál.

Varsó Kelet-Közép-Európa legígéretesebb városa

Varsót minősítette Kelet-Közép-Európa vezető városának a 330 európai város egybevetésének alapján készült rangsorában a The Financial Times „European Cities & Regions of the Future” című nemzetközi elemzése. Csak London, Amszterdam és Dublin előzte meg Varsót, amely maga mögé utasította Párizst, Berlint és például Barcelonát. A „vállalkozásbarát” környezet tekintetében pedig Varsó London után a második európai város az elemzés szerint, amelyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett. Az értékelés a városokat gazdasági, pénzügyi és üzleti erejük alapján rangsorolja.

150 ország csaknem egymillió munkavállalója dolgozik Lengyelországban

Több mint 150 országot képviselnek a lengyelországi külföldi munkavállalók. 997 ezer külföldi dolgozott Lengyelországban 2023 júliusában, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) legutolsó elemzése készült. A Rzeczpospolita című napilap által ismertetett kimutatás szerint tavaly nyáron egynegyeddel több külföldi dolgozott az országban, mint 2022 elején. A jelentés szerint a külföldiek a munkavállalók 6,5 százalékát adják, azonban a tényleges számuk és arányuk ennél is több, mivel a nyári mezőgazdasági idénymunkásokra nem terjed ki a GUS adatszolgáltatása. A külföldiek közül legtöbb az ukrán (690800). Ez a külföldi munkavállalók 69 százaléka. Nő az aránya a fehéroroszoknak (11,3 százalék), a georgiaiaknak, indiaiaknak, moldovaiaknak és oroszoknak (ez utóbbiak aránya 7 százalék). Az OTTO Work Force Central Europe munkaközvetítő ügynökség friss felmérése szerint a Lengyelországban ideiglenesen dolgozó ukránoknak mindössze 16 százaléka tervezi, hogy más országba megy tovább. Azonban a háború végéig Lengyelországban akar maradni az ukránok 59 százaléka, és arányuk egyre nő.

Lengyelország egyik legrégebbi cége bevezeti a négynapos munkahetet

A poznani Herbapol, Lengyelország egyik legrégebbi cége, melynek története a 19. századig nyúlik vissza, fokozatosan bevezeti a négynapos munkahetet, szabaddá téve a fizetett pénteket – írta a Notes from Poland, lengyel híreket szemléző portál. A 400 dolgozót foglalkoztató cég növényi gyógyszereket, ételkiegészítőket és kozmetikumokat gyárt. A közösségi médiában megjelentetett közleményben a Herbapol hangsúlyozza: „A munka és az élet egyensúlya nemcsak üres szó vállalatunknál”.

Az évszázad vállalat-összeolvadása 5 milliárd złotyval alulértékelt volt

A Legfelsőbb Számvevőszék auditálásának záró következtetése szerint az Orlen legalább 5 milliárd złotyval kevesebbhez jutott a Lotos csoport vagyonának alulértékelése következtében – közölte a sajtóval Marian Banas, a Legfelsőbb Számvevőszék elnöke. Az évszázad üzletének minősített Orlen-Lotos egyesülés felülvizsgálata során fény derült a Covid-járvány idején folytatott beszerzésekkel kapcsolatos rossz gazdálkodásra, amit valószínűleg jelentenek az ügyészségnek – irta a The Warsaw Voice multimédia platform Banas kijelentésére hivatkozva.

Minden idők legnagyobb motorvonat üzlete

A lengyel államvasúti holding (PKP) leányvállalata, a PKP Intercity szerződést kötött a Newag, szintén lengyel vonatgyártó céggel 63 nagysebességű motorvonat szállítására, 2,3 milliárd złoty értékben – jelentette a PAP hírügynökség. A PKP opcióval rendelkezik további 32 motorvonat vásárlására is, ami az üzlet összértékét 3,5 milliárd złotyra növeli – közölte a stockwatch.pl pénzügyi portál. A 200 kilométeres sebességgel közlekedő motorvonatok beszerzése a PKP eddigi legnagyobb üzlete.

Lengyelország a repülőgépiparba fektet

Az Európai Unióban több száz klaszter működik, amelyek összehozzák egy adott iparág szereplőit (vállalkozókat, egyetemeket, kutatási-fejlesztési központokat, beszállítókat, szolgáltatókat). Az Euronews, Európa vezető hírcsatornája Business Planet sorozatában a sziléziai repülési klasztert mutatta be. Ez Délnyugat-Lengyelországnak az a része, amely egykor a feketeszén bányászattól függött. Ma egy repülőgépipari klaszter található ott, amely a régió vitorlázó repülőgép-iparából nőtt ki, és ma már 120 vállalatnak ad otthont. Közülük az egyik legkorszerűbb technikát és technológiát alkalmazó és fejlesztő cég a KP Labs űrtechnológiai vállalat, amely nemrég indította útjára első műholdját. A KP Labs tavaly Elon Musk SpaceX Falcon 9 típusú űrhajóján juttatta a világűrbe az Intuition 1 nevű nanoszatellitet és egy Leopard elnevezésű adatfeldolgozó egységet.

Óriási hadiipari szerződés

2023 utolsó hetében a PGZ lengyel hadiipari csoport a Nemzetvédelmi Minisztérium Hadi Felszerelési Ügynökségével szerződést kötött 300 ezer 155 mm-es tüzérségi lövedék gyártására. A 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó szerződés értéke 11 milliárd złoty – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.

 Január 1-jén életbe lépett a „Család 800+” gyermeknevelési támogatás

Január elsejével életbe lépett a gyermeknevelési állami támogatási törvény, amely a gyermekenként eddig havonta utalt 500 złotyt 800 złotyra emeli. Az új kormánykoalíció közleményben jelentette be a választási kampányban ígért emelést. „Semmit sem veszünk el abból, amit megígértünk” – idézett a közleményből a The Warsaw Voice multimédia platform. A „Család 800+” néven ismert, emelt szintű támogatási program juttatásából minden gyermek a nagykorúságáig részesül.

Forrás: www.gov.pl 

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK