A Japánban a Szovjetunió felderítőjeként dolgozott, és 80 évvel ezelőtt, 1944-ben kivégzett Richard Sorge német újságíróra emlékeztek a minap az NDK hírszerző szolgálatainak egykori ügynökei, felderítői és elemzői Berlinben. Amellett, hogy az egykori „endékás James Bondok” megemlékeztek „a béke felderítőiként” eltöltött időkről, elemezték régi ellenfelük, a nyugati imperializmus jelenlegi lépéseit is.

Péli Éva írása a #moszkvater.com számára

A „béke felderítőinek” nevezik magukat a volt NDK ügynökei, illetve kémjei és felderítői, akik az Állambiztonsági Minisztérium (MfS) A Főigazgatóságának (HV A), vagy az NDK Nemzeti Néphadserege (NVA) Felderítő Igazgatóságának dolgoztak. Ma már a legtöbbjük nagyon idős, és egyre fogynak, de rendszeresen találkoznak, és továbbra is aktívan bevetik magukat – például a „Társaság a Jogi és Humanitárius Segítségért” keretében – az életük nagy feladataként emlegetett békéért.

Köztük volt Lothar Schröter hadtörténész is, aki bemutatta <Az ukrajnai háború> című új könyvét, amelyben leírja annak gyökereit, szereplőit és a NATO szerepét. A hadtörténész utalt Glenn Diesen norvég politológusra, aki nemrégiben a Deutsche Wirtschaftsnachrichten (DWN) (Német gazdasági hírek) című lapnak nyilatkozta, hogy

„az ukrajnai háborút csak akkor lehet teljes mértékben megérteni, ha arra egy összeomló világrend, és a következő világrend meghatározásáért folytatott küzdelem következményeként tekintünk”

Annak érdekében, hogy megértsük, mi történt, fontos, hogy világosan értékeljük az eseményeket – magyarázta Schröter. Számára ez magában foglalja az „egypólusú világ ütemtervét” is, amelyet az Egyesült Államok vezetői dolgoztak ki. A NATO keleti terjeszkedése az Amerika vezette Nyugat hegemónia iránti vágyát is szolgálja. Ezzel elsöpörték azokat a megállapodásokat, amelyek a rendszerszintű konfliktus 1989-es lezárása után születtek az európai választóvonalak megszüntetéséről, és egy páneurópai biztonsági architektúra létrehozásáról.

Látva a NATO fokozódó ukrajnai tevékenységét, valamint a Donyec-medence és a Krím elleni támadás előkészületeit, Schröter felhívta a figyelmet arra is,

„az orosz vezetés aggódik amiatt, hogy küszöbön áll egy újabb június 22.”

1941-ben ezen a napon támadta meg a fasiszta Németország a Szovjetuniót, megsértve azzal a két ország között kötött szerződést, és megsemmisítő háborút indított, amelyért az ország több mint 25 millió halottal fizetett a fasizmus feletti győzelemig. A hadtörténész hangsúlyozta, hogy egy ilyen támadás jövőbeni megakadályozása az orosz állami doktrína első számú célja.

„Soha többé!”

– hangzott a 83 évvel ezelőtti június 22. tanulsága. Richard Sorge német újságíró, aki a Szovjetunió felderítőjeként dolgozott Japánban, és 1944-ben kivégezték, annak idején figyelmeztetett a fasiszta támadásra.

A rendezvényen megjelent Szergej Csuhrov vezérőrnagy, orosz katonai attasé elmondta, hogy Sorge 80 évvel ezelőtti haláláról Oroszországban több ízben megemlékeznek. Kiderült az is, hogy az egykori ügynökök anyagokat gyűjtöttek össze Sorge emlékére, és azokat oroszországi kiállításokon fogják bemutatni. Ezeket egy bronz mellszoborral együtt átadták az attasénak. Az orosz tábornok egyebek mellett megköszönte az egykori ügynököknek és felderítőknek, hogy mind a mai napig nem árulták el eszméiket, „és oly sokat tettek a békéért” még akkor is, ha néhányuknak 1990 után hosszú börtönbüntetést kellett letölteniük. Az attasé szerint ma „rendkívül fontos” a történelem ismerete, és a küzdelem az igazságért. A diplomata kiemelte, Oroszország ismét a fasizmus ellen harcol, és nem Ukrajna ellen, amely Oroszország ellenfeleként csak egy eszköz a NATO kezében.

Karin Leukefeld újságíró a találkozón tartott előadásában bemutatta, hogy

„a Nyugat még mindig megpróbálja érvényesíteni érdekeit az egész világon”

A közel-keleti tudósító ismertette azokat a geopolitikai érdekeket, amelyek a Palesztina körüli konfliktusban több mint egy évszázada játszanak szerepet, és amelyek megakadályozzák, hogy a régió és a nép békére leljen.