//Kínai és török béketervek

Kínai és török béketervek

MEGOSZTÁS

#moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal az orosz-ukrán háború kapcsán az Ukrajnának szóló amerikai támogató csomagról, a kínai és török béketervről, és az orosz békefenntartók karabahi kivonulásáról beszélgettünk.

Az Egyesült Államok képviselőháza jóváhagyta az Ukrajnának nyújtott segélyek elosztásáról szóló törvénytervezetet. Az amerikai kongresszus alsóházának 311 tagja szavazott a tervezet mellett, 112-en pedig ellene. Így az ország 61 milliárd dolláros segélyt kaphat az Egyesült Államoktól. A törvénytervezet elfogadását a képviselők tapsa kísérte. Az eredmény megismerését követően a kamara tagjai ukrán zászlókat kezdtek el lengetni, ami miatt figyelmeztetésben részesültek, ugyanis a kongresszusban tilos külföldi országok zászlóit használni. A törvényjavaslatot a februárban elfogadott, HR.815 számú amerikai nemzetközi segítségnyújtási törvény módosításaként küldik meg a szenátusnak. Ez leegyszerűsíti a csomag szenátusban történő jóváhagyásának folyamatát. A szavazást követően Volodimir Zelenszkij azonnal köszönetet mondott az X-en. Mennyi pénz jut el ebből a csomagból közvetlenül Ukrajnába? Miért nem változtathatja ez meg a háború menetét? Milyen vitákat gerjesztett ez a döntés a republikánus képviselő csoporton belül? Miért nem békegalamb Trump?

Miközben a nyugati média az ukrán béketervről immár ötödik alkalommal, ezúttal 2024. június 15-16-án Bernben tartandó konferenciára koncentrál, a világban a háború lezárására létező mintegy tucatnyi, méltatlanul elfelejtett, a konfliktust a frontvonalak mentén befagyasztó rendezési elképzelés többsége közelebb áll a realitásokhoz. Ilyen a napokban megszellőztetett, a 2022 tavaszán már majdnem elfogadott, az isztambuli tárgyalásokon kidolgozott téziseken alapuló török tervezet is. Miért támogathatnák sokan ezt a béketervet Európában és a „globális Dél” országaiban is, és miért nem működhet mégsem? Mit tartalmaz ez a béketerv? Miért reálisabb, mint az úgynevezett Zelenszkij formula? Mi van az egyre látványosabb kínai diplomáciai aktivitás mögött? Mit ajánl a kínai rendezési javaslat? Képviselteti-e magát Peking a svájci csúcson?

Átalakulóban van a kaukázusi status quo. Oroszország megkezdte békefenntartó csapatainak a kivonását az egykori Hegyi-Karabah Köztársaság területéről. Mit jelent ez Oroszország kaukázusi befolyására, és a posztszovjet térség geopolitikai folyamataira nézve? A kivonulás vereség, avagy inkább a realitások felismerése, és ennek nyomán a prioritások újratervezése? Hogyan alakulnak a geopolitikai erőviszonyok a Kaukázusban?

Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

#moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten háromszor, általában hétfőn, csütörtökön és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.