„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az ukránok még tartják Csaszov Jart

2024. ápr. 27.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Mire lehet elég az amerikai támogatási csomag? Az ukrán elnök már újra a győzelemről beszél, a nyugati elemzők azonban óvatosak. Mint megjegyzik, a lőszer hiány megoldódása könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak. Közben a frontokon egyre nagyobb orosz nyomás nehezedik az ukrán védőkre.

„a lőszer hiány megoldódása könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak” #moszkvater

„a lőszer hiány megoldódása könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak”
Fotó:EUROPRESS/Charly TRIBALLEAU/AFP

„Köszönjük, elnök úr! Köszönjük, Kongresszus! Köszönjük, Amerika” – lelkesedett Volodimir Zelenszkij a Joe Bidennel folytatott telefonbeszélgetése után. Az ukrán elnök külön kiemelte, ígéretet kapott nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására, a Kongresszus döntése, a megszavazott dollár tízmilliárdok pedig lehetővé teszik, hogy Ukrajna győzelmet arasson.

Nem volt ilyen optimista Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, aki a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajnát a támogatás ellenére május közepétől nagyon nehéz helyzet várja. „Eléggé nehéz helyzetben leszünk hamarosan, de azért nem lesz Armageddon, ahogyan sokan most gondolják. Problémák azonban lesznek május közepétől” – fogalmazott. Budanov kifejtette, hogy az előrejelzése az egész országra vonatkozik, nem csak a harcászati helyzetre, hiszen az oroszok komplex megközelítést alkalmaznak. Az ukrán sajtóban egyébként általános a vélemény,

„az orosz erők fokozni fogják a következő hetekben jelenlegi offenzív műveleteiket és rakétatámadásaikat, hogy kihasználják az amerikai katonai segítség érkezéséig kínálkozó <ablakot>”

Visszafogottak a nyugati reakciók is. A Kereszténydemokrata Unió külpolitikai szakértője, Roderich Kiesewetter például arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban jelenleg tárgyalt segélycsomag az utolsó jelentős támogatás lehet Ukrajnának Washington részéről. A német politikus szerint Európának nemcsak az Egyesült Államokkal egyenrangúnak kell lennie Kijev támogatásában, hanem készen kell állnia arra is, hogy a jövőben pótolja az amerikai segítség hiányát. Anton Hofreiter, a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának vezetője, a Zöldek képviselője szintén felhívta Európát, hogy növelje a Kijevnek nyújtott katonai segítséget. Ehhez még hozzátette,

„a Szenátus jóváhagyása után azonnal meg kell kezdeni a fegyverszállításokat Kijevnek, mielőtt az orosz erők kihasználhatnák a tavaszi időszakot a támadásokhoz”

Csasziv jar #moszkvaterÓvatos a nyugati sajtó is. A The Independent szerint az amerikai segítség nem érkezik meg az orosz támadás megindulásáig. Kijev ugyan fellélegzett azután, hogy a Kongresszus zöld utat adott a 61 milliárd dolláros támogatásnak – amelynek egyébként mintegy harmada eleve Amerikában marad, és nem csak fegyverek vásárlására szól -, ám az ukránok versenyt futnak az idővel. A katonai vezetés ugyanis május-júniusban nagyszabású orosz támadásra számít. A Pentagon ennek kapcsán azt közölte, hogy az első szállítmányok április végéig megérkezhetnek, hiszen már az európai bázisokon várják a jelet az indulásra. A lap ehhez még hozzáteszi, hogy

„a lőszerhiány megoldódása könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak”

Még keményebben fogalmaz a The New York Times, amely arra hívja fel Kijev figyelmét, hogy meg kell békülnie a realitásokkal, a háború előtti határok ugyanis nem állíthatók vissza. Ukrajna hivatalosan maga elé tűzött célja nem reális és elérhetetlen. A legtöbb elemző még abban sem hisz, hogy Kijev közelíthet ehhez a célhoz. Vannak, akik szerint a most megszavazott amerikai segélycsomag még a front tartásához sem lesz elegendő, nem egy ellentámadáshoz. Ahogy a lap a helyzetet magyarázza, Oroszország számára ez a háború nagyobb jelentőséggel bír, mint a Nyugatnak. Mint az elemző megjegyzi,

„ha a Nyugat közvetlenül harcolna Oroszországgal, a jelenleginél biztosan nagyobb erőfeszítéseket tenne a győzelem érdekében”

Még pesszimistább volt a CIA igazgatója. William Burns a napokban arról beszélt, hogy Ukrajna veszíthet az év végére. Az amerikai központi hírszerző ügynökség igazgatója szerint nagyon is valós annak a veszélye, hogy az ukránok veszíthetnek a harctéren 2024 végére, vagy legalábbis olyan helyzetbe hozhatják Putyint, ahol lényegében ő diktálhatja a politikai megállapodás feltételeit.

De akkor nézzük, mi a helyzet jelenleg a frontokon. Az orosz hadsereg az általában jól értesült Dva majora Telegram csatorna információi szerint a napokban rakétákkal lőtte Odesszát, Harkovot, de robbanások voltak a Kijevi, a Nyikolajevi, a Cserkasszki területen, és Krivoj Rogban is. Az ukránok eközben drónokkal a Belgorodi és Brjanszki területet lőtték. A herszoni fronton az oroszok ismét támadják az ukrán hídfőállást Krinkinél. A zaporizzsjai fronton Vremjovka irányában is nyomás alatt vannak az ukránok, harcok folynak Sztaromajorka és Urozsajnoje környékén, a nyár óta kiépített ukrán védművek azonban megnehezítik az orosz előrehaladást. A Donyeck városától délre lévő szakaszon komoly harcok folynak Krasznogorovkánál, Novomihajlovka bevétele után pedig az oroszok következő célja a logisztikai szempontból fontos Paraszkovjevka és Konsztantyinovka. Avgyejevkától nyugatra az elmúlt napokban az orosz erők megerősítették a pozícióikat Ocseretyinónál, de a helység teljes megtisztítása, átfésülése még hátra van. Az ukrán védelmi vonalon itt öt kilométer mélyen ékelődtek be az oroszok, a szomszédos Novokalinovónál pedig folytatódnak a harcok.

„Csasziv Jar/Csaszov Jar keleti részén minden állásért kemény küzdelem folyik, és az ukránok mindent megtesznek, s nem is sikertelenül, hogy eljuttassák ide a tartalékokat, így egyelőre tartják a frontot”

A Reuters szerint 25 ezer orosz katona ostromolja a várost, és a hírügynökségnek ukrán források nehéznek, de ellenőrzésük alatt tartottnak írták le a helyzetet. Zelenszkij arról beszélt, hogy Moszkva célja május 9-ig bevenni a várost, amellyel megnyílna az út Kramatorszk és Szlavjanszk felé.

S ha az ukrán elnökkel kezdtük, akkor fejezzük is be vele. Zelenszkij a napokban a támogatások megszavazása felett érzett örömében arról beszélt, hogy az amerikaiaknak jelenleg nem kell harcolniuk a NATO országainak a megvédéséért, mert azt az ukránok megteszik helyettük. Mint az elnök az amerikai döntést helyeselve hozzátette, az ukránoknak csak fegyvert és lőszert kell adni, és megvédik a NATO-t. Fordítsuk csak le ezeket a szavakat! Érdemes! Zelenszkij ugyanis lényegében megerősítette azt a tézist, hogy Kijev az amerikai érdekekért az utolsó ukránig harcolni fog.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Az elemzéshez azt tenném hozzá, hogy az Azovhoz köthető különféle dandárok/zászlóaljak esetében az elmúlt 2-2,5 hónapban már többször előfordult parancs-nemteljesítés, parancsmegtagadás avagy a kapott parancs igencsak kreatív értelmezése. Lehet, hogy ez az ukrán katonai szituáció igen feszült helyzetére vezethető vissza.
    De az is lehet, hogy az Azov és Szirszkij közötti feszültség van a háttérben. Az Azov parancs-nemteljesítésére először Avgyejekvánál figyeltek fel, amikor a február 9-10-én tartalék-erőként a városba vezényelt Azovos 3. rohamdandár nem ment be a városba, hanem megállt a város határánál. A jelenség mögött az is lehet, hogy Szirszkij orosz származása és az Azov ukrán nacionalista-szélsőjobboldali beállítottsága közötti ellentét áll. Igaz, ennek picit ellentmond, hogy az Azov eredetileg az ukrajnai orosz anyanyelvűek szélsőjobbos szervezete volt. Pl. maga az Azov-alapító és a 3. rohamdandár parancsnoka Andrij/Andrej Biletszkij gyerekkorában csak oroszul beszélt, egyetemistaként kezdett ukránul tanulni.
    Viszont ha az ilyen klikkesedéssel egybeforrt parancs-nemteljesítésnek nem sikerül megálljt parancsolni, akkor az Ukrajna katonai végét eredményezheti.
    A Clausewitz-i stratégiai hármasból (vezetés-hadsereg-nép) a vezetésen belül repedések mutatkoznak — Zelenszkij és a Verhovna Rada között ez a disszonancia a mozgósítási törvény nemrégi módosítása kapcsán egyértelműen látszott. Ehhez járulhat az utóbbi időben a hadseregen belüli fentebb említett repedés megjelenése, netán tágulása.

  2. Micsoda aljas, ocsmany, embertelen cinizmus! Az ukran ferfiaknak tehat azert kell tizezerszamra ertelmetlenül es kinok között megdögleniük, mert a NATOt vedik! Es nem azert, mert evekkel ezelött sikerült olyan kormanyt valasztaniuk, amely magasrol tesz az atlagos ukran eletere, egeszsegere, megelhetesi lehetösegeire. Es termeszetesen nem azert, mert az US-termöföldbiznisznek, ja meg az US-fegyverbiznisznek, ja meg az US-palagazbiznisznek valahogy meg kell terülnie, kerüljön annyi ukran eletbe, amennyibe kerül.
    De a legocsmanyabb es legaljasabb az egeszben: hogy Ukrajna elnöke hogyan teszi tönkre az orszagat (latszolag az ukranok egyetertesevel), az egy dolog. De hogy az egesz “halado” Nyugat – ahol ugye nem szabad se vasutvonalat, se autopalyat epiteni, ha az harom varangy vagy nyolc madar pusztulasahoz vezethetne – az ilyen oriasi dimenzioju emberi/erkölcsi csödöt aktivan tamogatja, penzeli, söt tudatosan fenntartja, az az en szememben mar atavizmus. Itt valahogy mar a vesztfaliai beke elötti idökbe esünk vissza emberileg, erkölcsileg.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

2026. nov. 21.
A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

2026. nov. 19.
Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

2026. nov. 19.
Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater