
„a lőszer hiány megoldódása könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak”
Fotó:EUROPRESS/Charly TRIBALLEAU/AFP
„Köszönjük, elnök úr! Köszönjük, Kongresszus! Köszönjük, Amerika” – lelkesedett Volodimir Zelenszkij a Joe Bidennel folytatott telefonbeszélgetése után. Az ukrán elnök külön kiemelte, ígéretet kapott nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására, a Kongresszus döntése, a megszavazott dollár tízmilliárdok pedig lehetővé teszik, hogy Ukrajna győzelmet arasson.
Nem volt ilyen optimista Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, aki a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajnát a támogatás ellenére május közepétől nagyon nehéz helyzet várja. „Eléggé nehéz helyzetben leszünk hamarosan, de azért nem lesz Armageddon, ahogyan sokan most gondolják. Problémák azonban lesznek május közepétől” – fogalmazott. Budanov kifejtette, hogy az előrejelzése az egész országra vonatkozik, nem csak a harcászati helyzetre, hiszen az oroszok komplex megközelítést alkalmaznak. Az ukrán sajtóban egyébként általános a vélemény,
„az orosz erők fokozni fogják a következő hetekben jelenlegi offenzív műveleteiket és rakétatámadásaikat, hogy kihasználják az amerikai katonai segítség érkezéséig kínálkozó <ablakot>”
Visszafogottak a nyugati reakciók is. A Kereszténydemokrata Unió külpolitikai szakértője, Roderich Kiesewetter például arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban jelenleg tárgyalt segélycsomag az utolsó jelentős támogatás lehet Ukrajnának Washington részéről. A német politikus szerint Európának nemcsak az Egyesült Államokkal egyenrangúnak kell lennie Kijev támogatásában, hanem készen kell állnia arra is, hogy a jövőben pótolja az amerikai segítség hiányát. Anton Hofreiter, a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának vezetője, a Zöldek képviselője szintén felhívta Európát, hogy növelje a Kijevnek nyújtott katonai segítséget. Ehhez még hozzátette,
„a Szenátus jóváhagyása után azonnal meg kell kezdeni a fegyverszállításokat Kijevnek, mielőtt az orosz erők kihasználhatnák a tavaszi időszakot a támadásokhoz”
Óvatos a nyugati sajtó is. A The Independent szerint az amerikai segítség nem érkezik meg az orosz támadás megindulásáig. Kijev ugyan fellélegzett azután, hogy a Kongresszus zöld utat adott a 61 milliárd dolláros támogatásnak – amelynek egyébként mintegy harmada eleve Amerikában marad, és nem csak fegyverek vásárlására szól -, ám az ukránok versenyt futnak az idővel. A katonai vezetés ugyanis május-júniusban nagyszabású orosz támadásra számít. A Pentagon ennek kapcsán azt közölte, hogy az első szállítmányok április végéig megérkezhetnek, hiszen már az európai bázisokon várják a jelet az indulásra. A lap ehhez még hozzáteszi, hogy
„a lőszerhiány megoldódása könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak”
Még keményebben fogalmaz a The New York Times, amely arra hívja fel Kijev figyelmét, hogy meg kell békülnie a realitásokkal, a háború előtti határok ugyanis nem állíthatók vissza. Ukrajna hivatalosan maga elé tűzött célja nem reális és elérhetetlen. A legtöbb elemző még abban sem hisz, hogy Kijev közelíthet ehhez a célhoz. Vannak, akik szerint a most megszavazott amerikai segélycsomag még a front tartásához sem lesz elegendő, nem egy ellentámadáshoz. Ahogy a lap a helyzetet magyarázza, Oroszország számára ez a háború nagyobb jelentőséggel bír, mint a Nyugatnak. Mint az elemző megjegyzi,
„ha a Nyugat közvetlenül harcolna Oroszországgal, a jelenleginél biztosan nagyobb erőfeszítéseket tenne a győzelem érdekében”
Még pesszimistább volt a CIA igazgatója. William Burns a napokban arról beszélt, hogy Ukrajna veszíthet az év végére. Az amerikai központi hírszerző ügynökség igazgatója szerint nagyon is valós annak a veszélye, hogy az ukránok veszíthetnek a harctéren 2024 végére, vagy legalábbis olyan helyzetbe hozhatják Putyint, ahol lényegében ő diktálhatja a politikai megállapodás feltételeit.
De akkor nézzük, mi a helyzet jelenleg a frontokon. Az orosz hadsereg az általában jól értesült Dva majora Telegram csatorna információi szerint a napokban rakétákkal lőtte Odesszát, Harkovot, de robbanások voltak a Kijevi, a Nyikolajevi, a Cserkasszki területen, és Krivoj Rogban is. Az ukránok eközben drónokkal a Belgorodi és Brjanszki területet lőtték. A herszoni fronton az oroszok ismét támadják az ukrán hídfőállást Krinkinél. A zaporizzsjai fronton Vremjovka irányában is nyomás alatt vannak az ukránok, harcok folynak Sztaromajorka és Urozsajnoje környékén, a nyár óta kiépített ukrán védművek azonban megnehezítik az orosz előrehaladást. A Donyeck városától délre lévő szakaszon komoly harcok folynak Krasznogorovkánál, Novomihajlovka bevétele után pedig az oroszok következő célja a logisztikai szempontból fontos Paraszkovjevka és Konsztantyinovka. Avgyejevkától nyugatra az elmúlt napokban az orosz erők megerősítették a pozícióikat Ocseretyinónál, de a helység teljes megtisztítása, átfésülése még hátra van. Az ukrán védelmi vonalon itt öt kilométer mélyen ékelődtek be az oroszok, a szomszédos Novokalinovónál pedig folytatódnak a harcok.
„Csasziv Jar/Csaszov Jar keleti részén minden állásért kemény küzdelem folyik, és az ukránok mindent megtesznek, s nem is sikertelenül, hogy eljuttassák ide a tartalékokat, így egyelőre tartják a frontot”
A Reuters szerint 25 ezer orosz katona ostromolja a várost, és a hírügynökségnek ukrán források nehéznek, de ellenőrzésük alatt tartottnak írták le a helyzetet. Zelenszkij arról beszélt, hogy Moszkva célja május 9-ig bevenni a várost, amellyel megnyílna az út Kramatorszk és Szlavjanszk felé.
S ha az ukrán elnökkel kezdtük, akkor fejezzük is be vele. Zelenszkij a napokban a támogatások megszavazása felett érzett örömében arról beszélt, hogy az amerikaiaknak jelenleg nem kell harcolniuk a NATO országainak a megvédéséért, mert azt az ukránok megteszik helyettük. Mint az elnök az amerikai döntést helyeselve hozzátette, az ukránoknak csak fegyvert és lőszert kell adni, és megvédik a NATO-t. Fordítsuk csak le ezeket a szavakat! Érdemes! Zelenszkij ugyanis lényegében megerősítette azt a tézist, hogy Kijev az amerikai érdekekért az utolsó ukránig harcolni fog.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Bérces Zsolt says:
Az elemzéshez azt tenném hozzá, hogy az Azovhoz köthető különféle dandárok/zászlóaljak esetében az elmúlt 2-2,5 hónapban már többször előfordult parancs-nemteljesítés, parancsmegtagadás avagy a kapott parancs igencsak kreatív értelmezése. Lehet, hogy ez az ukrán katonai szituáció igen feszült helyzetére vezethető vissza.
De az is lehet, hogy az Azov és Szirszkij közötti feszültség van a háttérben. Az Azov parancs-nemteljesítésére először Avgyejekvánál figyeltek fel, amikor a február 9-10-én tartalék-erőként a városba vezényelt Azovos 3. rohamdandár nem ment be a városba, hanem megállt a város határánál. A jelenség mögött az is lehet, hogy Szirszkij orosz származása és az Azov ukrán nacionalista-szélsőjobboldali beállítottsága közötti ellentét áll. Igaz, ennek picit ellentmond, hogy az Azov eredetileg az ukrajnai orosz anyanyelvűek szélsőjobbos szervezete volt. Pl. maga az Azov-alapító és a 3. rohamdandár parancsnoka Andrij/Andrej Biletszkij gyerekkorában csak oroszul beszélt, egyetemistaként kezdett ukránul tanulni.
Viszont ha az ilyen klikkesedéssel egybeforrt parancs-nemteljesítésnek nem sikerül megálljt parancsolni, akkor az Ukrajna katonai végét eredményezheti.
A Clausewitz-i stratégiai hármasból (vezetés-hadsereg-nép) a vezetésen belül repedések mutatkoznak — Zelenszkij és a Verhovna Rada között ez a disszonancia a mozgósítási törvény nemrégi módosítása kapcsán egyértelműen látszott. Ehhez járulhat az utóbbi időben a hadseregen belüli fentebb említett repedés megjelenése, netán tágulása.
Krötinger says:
Micsoda aljas, ocsmany, embertelen cinizmus! Az ukran ferfiaknak tehat azert kell tizezerszamra ertelmetlenül es kinok között megdögleniük, mert a NATOt vedik! Es nem azert, mert evekkel ezelött sikerült olyan kormanyt valasztaniuk, amely magasrol tesz az atlagos ukran eletere, egeszsegere, megelhetesi lehetösegeire. Es termeszetesen nem azert, mert az US-termöföldbiznisznek, ja meg az US-fegyverbiznisznek, ja meg az US-palagazbiznisznek valahogy meg kell terülnie, kerüljön annyi ukran eletbe, amennyibe kerül.
De a legocsmanyabb es legaljasabb az egeszben: hogy Ukrajna elnöke hogyan teszi tönkre az orszagat (latszolag az ukranok egyetertesevel), az egy dolog. De hogy az egesz “halado” Nyugat – ahol ugye nem szabad se vasutvonalat, se autopalyat epiteni, ha az harom varangy vagy nyolc madar pusztulasahoz vezethetne – az ilyen oriasi dimenzioju emberi/erkölcsi csödöt aktivan tamogatja, penzeli, söt tudatosan fenntartja, az az en szememben mar atavizmus. Itt valahogy mar a vesztfaliai beke elötti idökbe esünk vissza emberileg, erkölcsileg.