„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Péli Éva írása a #moszkvater.com számára
Olaf Scholz német kancellár látogatása a Rehinmetall fegyvergyártó unterluessi üzemében 2024. február12-én
Fotó:EUROPRESS/FABIAN BIMMER/POOL/AFP
A német hadiipari vállalatok élen járnak az ukrán hadi ipar fejlesztésében, s élvezik a német kormány támogatását. Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter jelenlétében a drónokat gyártó müncheni Quantum Systems a napokban avatta fel felderítő drónokat gyártó üzemét Ukrajnában. Korábban többek között Németország legnagyobb védelmi vállalata, a Rheinmetall nyitott ott telephelyet. A KMW harckocsi gyártó, és annak francia-német vegyesvállalata, a KNDS követi majd a példát, akárcsak az irányított fegyvereket gyártó MBDA német leányvállalata, amely a kijevi Ukroboronprom állami vállalattal, és az Ukrán Védelmi Vállalattal (UDI) közösen tervezi drónvédelmi rendszerek gyártását.
„A német vállalatok központi szerepet játszanak abban a fegyverkezési szövetségben, amelyet Kijev tavaly ősszel indított el hivatalosan, hogy a nyugati gyártókat ukrajnai beruházásokra ösztönözze”
Volodimir Zelenszkij elnök azt szorgalmazza, hogy Ukrajna a világ egyik legfontosabb hadiipari központjává váljon. A védelmi ipar ugyanakkor jelenleg égbekiáltó problémákkal küzd.
Az ukrán védelmi ipar a háború kezdete óta erőteljesen növekszik. A stratégiai iparért felelős miniszter, Olekszandr Kamisin szerint jelenleg mintegy 500 ukrán vállalat gyárt védelmi felszereléseket, köztük jó 100 állami tulajdonú vállalat. A legnagyobb csoport az Ukroboronprom konglomerátum, amely 2023 márciusa óta hivatalosan Ukrainian Defence Industries (UDI) néven működik, és mintegy 130 önálló vállalatot foglal magában, a foglalkoztatottak száma pedig ötjegyű.
Bár az iparnak mostanra sikerült erőteljesen bővítenie termelését, mindenféle nehézségekkel küzd. Ezek egy része háborús eredetű. Oroszország például sorozatosan támadja drónokkal és rakétákkal az ukrán fegyvergyártókat. Egyes vállalkozók időközben három havonta új helyre költöztetik a gyárukat. Emellett áramkimaradások is vannak, amelyek jelenleg ismét fokozódnak. Ez az ukrán energia rendszer elleni legutóbbi orosz támadások következménye. Végül, de nem utolsó sorban az ukrán hadipari vállalatok munkaerő hiányra panaszkodnak, ami abból adódik, hogy ukránok százezrei harcolnak a fronton, és további milliók menekültek külföldre, és sokan közülük ott is maradtak.
Az ukrán hadiipari termelést jelenleg hátráltató egyéb nehézségek az ország sajátos fejlődéséből adódnak. Az ukrán vállalkozók például túlzott bürokratikus akadályokra, és a szerződések odaítélésében részt vevő minisztériumok közötti nézeteltérésekre panaszkodnak. Ezen kívül a szükséges nyersanyagokat nem mindig lehet megfelelő mennyiségben importálni, és nyugati cégek által kiadott engedélyek odaítélésével kapcsolatos problémákról is érkeztek jelentések, különösen a sürgősen szükséges 155 mm-es kaliberű tüzérségi lőszerek előállítására irányuló erőfeszítések esetében.
„A legsúlyosabb nehézséget talán a pénzhiány jelenti”
Kamisin szerint az ukrán hadiipar jelenleg olyan helyzetben van, hogy évente 18-20 milliárd dollár értékű termékeket tudna gyártani. A kormány azonban ennek legfeljebb csak egyharmadát tudja finanszírozni. A különböző ukrán fegyvergyártók követelése, hogy a felesleges termelést külföldön értékesíthessék, eddig süket fülekre talált Kijevben. Már csak azért is, mert nem tudnák megmagyarázni, hogy haditechnikai eszközöket exportáljanak, miközben drága nyugati fegyvereket követelnek. A múlt héten Dánia bejelentette, hogy 28,5 millió dollárt ad Kijevnek ukrán gyártóktól származó fegyverek vásárlására.
Ettől függetlenül halad Ukrajna fegyverkezési szövetsége nyugati országok cégeivel. A cél az, hogy a nyugati cégeket arra ösztönözzék, gyárakat vagy vegyesvállalatokat hozzanak létre ukrán vállalatokkal, hogy az országba vonzzák a sürgősen szükséges beruházásokat, és erőteljesen modernizálják az egykor erős, de az elmúlt három évtizedben leromlott ukrán ipart.
„A védelmi szövetséghez már több mint 20 országból közel 100 vállalat csatlakozott, köztük a BAE Systems, a francia Thales csoport, az olasz Leonardo, a svéd Saab, és a drónokat gyártó török Baykar”
A Baykar februárban jelentette be, hogy már megkezdődött egy gyár építése. Magának az épületnek tizenkét hónap alatt kell elkészülnie, majd ezt követi a gépek szállítása. A várakozások szerint mintegy 500 alkalmazott évente mintegy 120 drónt fog ott gyártani. Egyelőre nem világos, hogy a már bevált Bayraktar TB2-es modelleket, vagy az újonnan kifejlesztett TB3-ast fogják-e gyártani. A többi nyugati cég egyelőre a javítások és karbantartások elvégzésére szorítkozik, a gyártás később következik.
A Rheinmetall, Németország legnagyobb védelmi vállalata is így gondolkodik. Tavaly október 24-én a Rheinmetall és az Ukroboronprom/Ukrajnai Védelmi Ipari Vállalat (UDI) Olaf Scholz német kancellár jelenlétében megalapította a Rheinmetall Ukrainian Defense Industry LLC közös vállalatot. A vállalat szóvivője nemrég megerősítette, hogy a cég azóta „működőképes”. A Rheinmetall Ukrainian Defense Industry kezdetben szintén a páncélozott járművek javítására fog összpontosítani, amelyet mostantól Ukrajnában fognak végezni, hogy elkerüljék a szomszédos országok, például Lengyelország vagy Szlovákia műhelyeibe történő hosszú, időigényes és költséges szállítást. Ezután kezdődik majd a gyártás. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója nemrégiben kijelentette, hogy
„a Fuchs páncélozott szállítójárművet 2024 késő nyarától lehet majd Németországban gyártott egyedi alkatrészekből egy ukrajnai gyárban összeszerelni, míg a Lynx gyalogsági harcjárművel ez 2025 nyarán lesz lehetséges”
Hosszú távú tervek vannak a Panther fő harckocsi ukrajnai gyártására is. A vállalat emellett évente hatszámjegyű mennyiségben 155-ös kaliberű tüzérségi lövedéket is szeretne gyártani Ukrajnában. Egyelőre négy gyár építését tervezik az országban.
A német Krauss-Maffei Wegmann harckocsigyártó, és a francia Nexter fegyvergyártóval közös vállalata, a KNDS a Rheinmetallhoz hasonló utat követ. A KNDS 2022. november közepén jelentette be először, hogy Szlovákiában logisztikai bázist hoz létre a pótalkatrészek biztosítása, és a sérült harckocsik javítása céljából. Márciusban aztán bejelentették, hogy leányvállalatot alapítanak Ukrajnában, ahol kezdetben pótalkatrészeket, majd lőszereket, hosszú távon pedig komplett fegyverrendszereket gyártanak majd. A müncheni székhelyű Quantum Systems dróngyártó, amely számos felderítő drón szállítása után kezdetben szintén drónjainak javítására, és a személyzet kiképzésére nyitott telephelyet Ukrajnában.
„A napokban azonban Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter jelenlétében megnyitotta gyárát, amely 2024 végéig közel 100 embert foglalkoztat majd, és várhatóan évente akár 1000 drónt is fog gyártani”
A drónok elleni védelmet viszont a német MBDA és az UDI közötti együttműködés szolgálja, amelyről még februárban állapodott meg a két fél. Ezek a példák azt mutatják, hogy a német védelmi ipar igyekszik magának kiemelkedő szerepet biztosítani az ukrán ipar fejlődésében.
(A cikk eredetileg a german-foreign-policy portálon jelent meg.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Schweitzer Ludwig says:
“Evente akar ezer dront…” nem szeretnek unnepronto lenni de oroszorszag evente 32 000 dront kepes gyartani es gyart is..+eszak korea+kina+iran…
csakafidesz says:
Pont a fegyvergyár az amelynek zavartalan működése Ukrajnában nem garantálható, Persze lehet építeni fegyvergyárat, csak Kőműves Kelemen balladáját kellene egy kicsit átírni: Amit raktak délig, bombázták estére / Amit estig raktak, bombázták reggelre.
ebalint says:
Tényleg nagyszerű, hogy a magyargyűlölő ukrán banda ilyen lehetőséget kap.
Remélem, hogy az oroszoknak lesz elég eszük, erejük, hogy az ukrán-magyar határ helyett orosz-magyr határ legyen.