//Orosz szárazföldi SMR Jakutföldön
„Ez a kis teljesítményű atomerőmű fellendíti Jakutföld sarkvidéki régióinak fejlődését. Biztosítja az ipari termelést, és a jövőben kiváltja a dízelüzemű erőműveket. Ezzel párhuzamosan a közeli települések szociális infrastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárulnak, ami javítja majd az itt élő emberek életminőségét” #moszkvater

Orosz szárazföldi SMR Jakutföldön

MEGOSZTÁS

Az Oroszországi Föderáció a Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék Fejlesztéséért Felelős Minisztériuma, a Szaha Köztársaság (Jakutföld) kormánya, a Roszatom állami atomenergetikai konszern, valamint a Szeligdar bányavállalat együttműködése nyomán a Jakutföldön található Kjucsusz aranylelőhelyet egy RITM-200N reaktorral szerelt kis moduláris atomerőmű (SMR) látja majd el árammal. Az erről szóló megállapodást a napokban a VIII. Keleti Gazdasági Fórum keretében írták alá.

„Ez a kis teljesítményű atomerőmű fellendíti Jakutföld sarkvidéki régióinak fejlődését. Biztosítja az ipari termelést, és a jövőben kiváltja a dízelüzemű erőműveket. Ezzel párhuzamosan a közeli települések szociális infrastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárulnak, ami javítja majd az itt élő emberek életminőségét” #moszkvater
„Ez a kis teljesítményű atomerőmű fellendíti Jakutföld sarkvidéki régióinak fejlődését. Biztosítja az ipari termelést, és a jövőben kiváltja a dízelüzemű erőműveket. Ezzel párhuzamosan a közeli települések szociális infrastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárulnak, ami javítja majd az itt élő emberek életminőségét”
Fotó:Roszatom

„A felek elkötelezettek abban, hogy elősegítsék a nemesfémeket – aranyat és ezüstöt rejtő Kjucsusz mező, valamint a rezet, ónt és mást színesfémeket tartalmazó lelőhelyek kiaknázását. Az új vállalkozások létrehozása elősegíti a távoli területek gazdasági fejlődését. „A Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék jellemzője, hogy a távoli elszigetelt területeken nagyszámú ígéretes ásványlelőhely található.  A kis teljesítményű atomerőművek oroszországi fejlesztésének köszönhetően a bányászati projektekhez szükséges villamos energia igény mára már megoldott. Bízom benne, hogy az áttörést jelentő technológia a Távol-Keleten és az Északi-sarkvidéken a már meglévő kormányzati támogatási intézkedésekkel együtt még nagyobb hatással lesz és jelentős mértékbenhozzájárul e területek gyors ütemű fejlesztéséhez” – mondta Anatolij Bobrakov, az Oroszországi Föderációnak a Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék fejlesztéséért felelős miniszter-helyettese.

„Ez a kis teljesítményű atomerőmű fellendíti Jakutföld sarkvidéki régióinak fejlődését. Biztosítja az ipari termelést, és a jövőben kiváltja a dízelüzemű erőműveket. Ezzel párhuzamosan a közeli települések szociális infrastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárulnak, ami javítja majd az itt élő emberek életminőségét”

– mondta a Roszatom közleménye szerint Ajszen Nyikolaev, a Szaha Köztársaság (Jakutföld) vezetője. „A kis teljesítményű atomerőművi projektnek köszönhetően Jakutföld távoli északi területei megbízható energiaforráshoz jutnak a Kjucsusz aranylelőhely, a Tyiretjak és a Deputatckoje ónlelőhelyek kiaknázásához. Bízom benne, hogy a közös erőfeszítésekkel meg fogjuk teremteni a régióban a kedvező feltételeket a nagy ipari projektek megvalósításához. Ezzel nőni fog a Szaha Köztársaság (Jakutföld) sarkvidéki térségének vonzereje a befektetők számára” – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov a Roszatom állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója.

„A Kjucsusz aranylelőhely fejlesztése új fejezetet nyit a regionális ipar fejlődésében. E nagyszabású projekt megvalósítása új munkahelyeket teremt, hozzájárul az infrastruktúra fejlesztéséhez és lendületet ad Jakutföld Verhojanszk és Uszty-Janszki régióinak fejlődéséhez. A föld mélyén rejlő gazdag ásványkincs ellenére az aranybányászat ezen a területen rendkívül összetett folyamat, amelyhez fejlett technológiára és a legújabb energetikai megoldások alkalmazására van szükség. A Szeligdar holding azon dolgozik, hogy az évtizedek alatt felhalmozott képességeit és tudását felhasználja a Kjucsusz lelőhely hatékony fejlesztése érdekében” – mondta Szergej Tatarinov, a Szeligdar holding vezérigazgatója.

„A jakutföldi bányamezők kiaknázásához szükséges áramot a RITM-200N reaktorral szerelt szárazföldi kis moduláris atomerőmű adja majd”

E reaktort  az atomjégtörő flotta hajóin már évek óta használják, ezért többéves üzemeltetési tapasztalattal rendelkezik a Roszatom. Eddig összesen nyolc RITM-200-as reaktor készült, amelyek négy, új generációs univerzális atomjégtörő meghatását biztosítják. A kis teljesítményű szárazföldi atomerőművi projekt az energiafüggetlenséget és a társadalmi-gazdasági fejlődést szolgálja Jakutföld északi-sarki területei számára. Ezeket a kis teljesítményű atomerőműveket csak öt évente kell feltölteni friss üzemanyaggal, ami biztosítja az ipari vállalkozások, és a helyi szociális létesítmények stabil energiaellátását.

„A kis teljesítményű atomerőművi projekt pozitív változást hoz Jakutföld Uszty-Kujga települése, illetve az Uszty-Janszki körzet számára, hiszen a területfejlesztésnek köszönhetően kényelmesebbé válik a munka és az élet”

Az atomerőmű építése során több mint ezer, az üzembe helyezést követően pedig mintegy hatszáz új munkahely jön létre. A jakutföldi kis teljesítményű atomerőmű létesítési engedélyét 2023 áprilisában adták ki és 2023. augusztus 29-én nyílt meg az építők uszty-kujgai telephelye.  Oroszországban jelentősen bővül a hazai ipart támogató intézkedések köre. Ezek nyomán felgyorsulnak a nagy projektek, köztük az energetikaiak A Roszatom és tagvállalatai aktív részesei ennek a folyamatnak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.