Mint az év eleji zavargások során is kiderült, a természeti kincsek hatalmas tárházát felvonultató Kazahsztán lakosságának széles rétegei nem sokat éreznek ebből a gazdagságból. A szociális háló ugyan gyenge, az elmúlt harminc évben ugyanakkor az infrastruktúra óriási fejlődésen ment át. Városok újultak meg, és nőttek ki a semmiből. S ha a hazai lakosságra a rendszer sokszor nem is fordított olyan figyelmet, mint az elvárható lett volna, a külföldi tőke bevonzásáért azonban nagyon sokat tett. Nézzük hát meg, mi is az a kazah modell, amiért a külföldi befektetők annyira szeretik a közép-ázsiai országot.

A Kína, Oroszország és Irán szomszédságában fekvő Kazahsztán mintegy 2 milliárdos piacot jelent, ezért aztán nem lehet alábecsülni az országban rejlő gazdasági potenciált. Ehhez jön még, hogy az ország földjében megtalálható a periódusos táblázat összes eleme, és globális szinten is kiemelkedőek az urán- és az olaj tartalékai. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy az ENSZ 2020-as felmérésében Kazahsztán a 29. helyen végzett az e-kormányzati fejlesztések területén, míg a 11. helyen az online szolgáltatások minősége tekintetében, akkor nem lepődhetünk meg azon, hogy a közép-ázsiai országot kedvelik a befektetők. Érdekességként még megemlíthetjük azt is, hogy Kazahsztán az Egyesült Államok után a világon a második a bitcoin-bányászatban. A cambridge-i egyetem szerint az ország részesedése a kitermelési szektorban 18,10 százalék.

„Ezek után nem meglepő, hogy az elmúlt 30 évben Kazahsztán 370 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetést vonzott be. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy továbbra is az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság legyen Közép-Ázsiában és a posztszovjet térségben”

Nézzük meg részletesebben, hogy miért is vonzó Kazahsztán egy potenciális befektető szemében? Már említettük, hogy természetes ásványokban gazdag országról van szó. Kazahsztán a világ legnagyobb urántermelője, 2. a világon a króm-, ólom- és cink tartalékok tekintetében, 3. helyen van a mangán készletek tekintetében, míg az 5. a rézkészletek tekintetében. Ezen kívül ott van a TOP-10 ország között a szén-, a vas- és az aranytartalékok tekintetében is.

„Kazahsztán emellett közlekedési összekötő kapocs Európa és Ázsia között”

Nem utolsó sorban a kínai Új selyemút révén összeköti Eurázsia keleti és északkeleti részét Afrikával. Így szárazföldi, légi, sőt tengeri utakon egy egymilliárd fős fogyasztói piachoz csatlakozik. Kazahsztánnak a kereskedelmi utak működtetésében betöltött szerepét még inkább bizonyítja, hogy az országon megy keresztül a Kína és Európa közötti összes szárazföldi tranzitforgalom 70 százaléka. S egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy ez az út háromszor gyorsabb a tengerihez képest.

„Az üzleti szféra számára fontos könnyítés az is, hogy az ország több mint 77 ország – beleértve az összes OECD-országot – állampolgárai számára biztosít vízummentességet. Ez év júliusában került fel erre a listára Kína, India és Irán is”

Ami a globális befektetési besorolást illeti, a DoingBusiness 2020, nagyrészt a kisebbségi befektetők jogainak védelmére és a szerződések betartására vonatkozó kritériumokat értékelve Kazahsztánt a 25. helyre sorolta. A DiIntelligence jelentésben pedig a közép-ázsiai ország kapta meg az első helyet a „Költséghatékonyság a termelési létesítmények jövőbeli elhelyezéséhez 2018/19” kategóriában.

„Ezek után nem meglepő, hogy Kazahsztán az UNCTAD szerint a közép-ázsiai országokba irányuló befektetések közel 60 százalékát fogadja be”

Jelzés értékű, hogy Kazahsztán az EXPO 2017 kiállítás területén nemzetközi pénzügyi központot hozott létre, az úgynevezett angol jog rendszerével, a független bíróságok intézményével, nemzetközi jelenléttel. A választottbírósági központ pedig garantálja a méltányosságot, és a felek jogainak védelmét. A vállalkozások itt egyebek mellett 50 évre kapnak adókedvezményeket, egyszerűsített valuta-, vízum- és munkaügyi rendszert.

„Természetesen e fent említett nyilvánvaló előnyök közül sok semmissé válhat, ha magában az országban nincs politikai és gazdasági stabilitás. Ezért volt különösen veszélyes, ami 2022 januárjában történt”

Ezt a kisiklást leszámítva Kazahsztán folyamatosan aktív volt, és a stabilitására játszva pozitív imázst sugárzott a nemzetközi politikában. Csupán az elmúlt két hónapban egyebek mellett Ferenc pápa részvételével előbb a Világvallások Vezetőinek VII. Kongresszusát rendezte meg, majd legutóbb az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Konferencia (CICA) tartotta Kazahsztán fővárosában, Asztanában a VI. csúcstalálkozóját.

Kazahsztán közben folyamatosan modernizálja és diverzifikálja a gazdaságát. Míg a Szovjetunió összeomlása után a helyzet az ásványlelőhelyek kiaknázásának fejlesztését követelte, addig most olyan iparágak kapnak prioritást, mint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, a turizmus, vagy a megújuló energiaforrások.

„Az elmúlt évek reformjai nagymértékben leegyszerűsítették a vállalkozás bejegyzését. Így például mindössze 1 napba telik egy vállalkozás elindítása Kazahsztánban, és 3 nap az ingatlan bejegyzése”

Az ország rekord mennyiségű – 13,2 billió tenge – állóeszköz-befektetést könyvelt el 2021-, ami 700 milliárd dollárral több, mint a világjárvány előtti időszakban.

Eközben jelenleg 13 különleges gazdasági övezet, és 24 ipari övezet működik az országban, amelyek mentesítik a befektetőket a különféle adók és vámok alól.

Ennek a világos, áttekinthető, a kölcsönösen előnyös együttműködésre nyitott modellnek köszönhetően jelenleg Kína 34, Törökország 32, Oroszország 20, az Egyesült Államok és Svájc 8-8, míg Hollandia, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Németország és Franciaország 6-6 jelenlegi projektet futtat.