„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A Makronóm Intézet elemzése a #moszkvater.com-on
„A költségvetés biztató számai szempontjából fontos volt az orosz Ural olaj fokozat drágulása is”
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP
Minap az említett minisztérium az orosz gazdaság fejlődéséről három többéves forgatókönyvvel állt elő. Készítettek, ahogy ők nevezik, egy stresszes, egy alap- és egy konzervatív, vagyis egy középszerű változatot. Az utóbbi kettőben derűs jövőt festettek, ahol az orosz birodalom gazdasága továbbra is szárnyalni fog, az export bevételek dagadnak, a polgárok zsebe pedig a viszonylag erős rubellel egyre tömöttebbé válik. Ám a vészforgatókönyv pont az ellenkezőjét ígéri, így nehezebb lesz megbirkózni az inflációval, csökken a reálbér, és nem lesz egyszerű megtartani a hazai fizetőeszköz erejét.
„Az alapszcenárió szerint a GDP az idén 2,8, (az IMF a saját előrejelzését már 3,2-re módosította) 2025-ben pedig 2,3 százalékkal nő. Az olaj ugyanazon a magas szinten marad, mint most – 2024-ben 79,5, 2025-ben pedig 75,1 dollár hordónként”
A lakosság reáljövedelme az idén 5,2 (majdnem ugyanannyi, mint 2023-ban), 2025-ben pedig 3 százalékkal nő. Még a legoptimistább esetben is rontottak az inflációs előrejelzésen, és a rubel enyhe, de folyamatos gyengülésére számítanak. Így az idei pénzromlás 5,1 százalékos lesz, és azt csak 2025-ben lesz lehetőség 4 százalékra csökkenteni. A dollár-rubel árfolyama az idén 94,7, 2025-ben 98,6, 2026-ban pedig 101,2 lesz.
„Az export az alap forgatókönyv szerint növekedni fog – a 2023-as 424,2 milliárd dollárról 2024-re 428,7 milliárdra, 2025-re pedig 455,7 milliárdra”
Természetesen a stresszes szcenárió a legpesszimistább, amit nyugodtan nevezhetünk vész forgatókönyvnek is. Ezt arra az esetre alkották, ha az orosz olaj hordónkénti exportára az idén 58,5, 2025-ben pedig 51,8 dollárra csökken. Jelenleg az Ural olaj egységnyi ára 79 dollár körül mozog. Ebben az esetben a rubel árfolyama az idén 93-ról 97-re esne dolláronként, jövőre pedig 107-re gyengülne, miközben az olajárak és a beruházások is zuhanó pályára kerülnének. A rubel nem állna meg, 2027-re az árfolyama leesne dolláronként 120-ra.
Mindezt a gazdaság is megsínylené, és már az idén a GDP növekedése 1,5 százalékra lassulna, jövőre pedig gyakorlatilag leállna, ami számszakilag már csak „plusz” 0,2 százalékot tenne ki. Ugyanakkor az állóeszköz-beruházások is lassulnának, az idén mindössze fél százalékkal nőnének, 2025-ben pedig 1,5-tel csökkennének. Persze ez hatna a reáljövedelmekre is: a 2023-as 5,4 százalékos növekedés az idén 1,9, jövőre pedig 0,9-ra csökkenne. A stresszes szcenárió szerint nem tudnák leszorítani az inflációt sem, ami ebben az esetben az idén 7 százalék lenne, ami 3 százalékponttal marad el a jegybank 4 százalékos célszintjétől. A pénzromlás még 2025-ben is meghaladná a célt, és elérné az 5,3 százalékot.
„A vészforgatókönyv lényegében leképezi az olaj- és gáztermelés, valamint az oroszországi export csökkenését. Így a kivitel a 2023-as 424,2 milliárd dollárról az idén 195,3 milliárdra, 2025-re pedig 365,7 milliárdra esik”
Mindez abban az esetben válhat valóra, ha globálisan elkezd esni az olaj világpiaci ára. Egyrészt azt azért tudják az oroszok, hogy ez kivédhető az OPEC+-megállapodásokkal a termelés korlátozásáról. Másrészt tudatosítják azt is, hogy ilyen stresszes pályára lökheti az orosz gazdaságot az is, ha a Nyugat növeli az ottani gazdaságra nehezedő külső nyomást. Itt elsősorban az Oroszországgal kereskedő harmadik államokra nehezedő szankciók erősödésére gondolnak.
Kockázatot jelent a tanker flottára és az Oroszországból fizetést elfogadó külföldi bankokon lévő külső nyomás. Kína, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország egyes hitelintézetei már késleltették az orosz olaj kifizetését a másodlagos szankciók veszélye miatt.
A gazdasági tárca vezetője, Makszim Resetnyikov a világgazdaság lassulásának, a szankciók folyamatos nyomásának, és az orosz munkaerő piaci korlátozásoknak a kockázataira hívta fel a figyelmet. Szerinte az alap- és a konzervatív forgatókönyv akkor működhet, ha sikerül magasan tartani az olaj világpiaci árát, illetve ha Oroszország továbbra is tud olajat exportálni.
„De a jövő helyett maradjunk a jelennél, és azt látjuk, hogy az idei első negyedéves költségvetési bevételek jelentősen növekedtek”
Mint arról az orosz pénzügyminisztérium beszámolt, nemcsak az olaj- és gázértékesítésből érkező jövedelmek, hanem a reális gazdaságból származó bevételek is nőttek. Ezen a téren 2024 első negyedéve lenyűgözőnek tűnhet. Főleg úgy, ha mindezt a tavalyi hasonló időszakkal hasonlítjuk össze.
A híradások szerint a kincstár bevétele másfélszeresére, 8700 milliárd rubelre nőtt a tavaly január–márciusi 5700 milliárddal szemben. Azt viszont elismerik, hogy a kiadások is emelkedtek, amit a pénzügyminisztérium a megkötött szerződések, és az egyes projektek előlegeinek gyorsított finanszírozásának tulajdonít. Emiatt a költségvetés 607 milliárd rubel hiányt eredményezett, ami viszont csaknem 1500 milliárddal marad el a tavalyi első negyedévi szinttől. (Jelenleg egy euróért száz rubelt adnak.)
„Az oroszok a büdzsébe befolyó bevételeknél hagyományosan különválasztják az olaj- és gázértékesítésből származó jövedelmeket, bár igaz, mindkettő nőtt az idei év első negyedévében. Eközben a nem olaj- és gázipari bevételek 43 százalékkal, 5,8 ezer milliárd rubelre emelkedtek”
A fő növekedést a forgalmi adók, ezen belül az áfa adta, és az ezekből származó összegek meghaladták a tervezett szintet. Az áfa bevételek negyedével, 3,4 ezer milliárd rubelre nőttek, ami azt jelzi, hogy az orosz vállalatoknak emelkedik az üzleti forgalma.
„Nagyobb arányban, 79 százalékkal – 2,9 ezer milliárd rubelre – nőttek az orosz olaj- és gázbevételek a tavalyi év azonos időszakához képest, ami mutatja a szankciók és az ársapkák hatástalanságát. E bővülést elsősorban az orosz olaj árának emelkedése, valamint a 2023 negyedik negyedévére kivetett ásványi nyersanyag-kitermelési adó egyszeri pótlólagos befizetése magyarázza”
Az oroszok minden esetre arra számítanak, hogy a következő hónapokban az olaj- és gázbevételek magasabbak lesznek a költségvetésben tervezettnél. Ebben van is ráció, valóban nőhet a bevétel, mivel a Brent olaj világpiaci ára tartósan magas, és az ehhez viszonyított Ural-kedvezmény jócskán csökkent a tavalyi első negyedévi árengedményhez képest.
A globális Brent ára nem sokat változott, a tavalyi első negyedévben 80,9 dollár volt az átlagár, ez pedig az idén pedig kevesebb mint egy százalékkal nőtt – a 81,69 dollárra hordónként. Az oroszoknak nagyon fontos volt, hogy sikerült magasan tartani az olaj árát, amit Oroszország elsősorban az OPEC+ lépéseivel magyaráz, kicsit megfeledkezve a Vörös-tengeren folyó konfliktusról. Mindehhez hozzáteszik, hogy ez az Egyesült Államok és az EU elégedetlensége ellenére sikerült, hiszen közeledik az amerikai elnökválasztás, és Biden újrázását segítené, ha a tengerentúli benzinárak nem emelkednének.
„A költségvetés biztató számai szempontjából fontos volt az orosz Ural olaj fokozat drágulása is”
A tavalyi év elejét amúgy kudarcnak tekintik, mivel az európaiak embargót vezettek be az orosz olaj- és kőolajtermékek vásárlására. Emiatt az első negyedévben az Ural hordónkénti átlagára körülbelül 49 dollárra esett, és ekkor a Brenthez viszonyított árengedménye óriási volt, csaknem 31 dollár hordónként. Ám az idén már az Uralt átlagosan 67 dollárért adták el hordónként, azaz átlagosan 17 dollárra csökkent a Brenthez viszonyított árengedmény. Tény, hogy a tavalyi ársapka bevezetése gondokat okozott, új piacokat kellett találniuk, felkutatni az új vevőket, kialakítani az új logisztikai útvonalakat és kibővíteni hozzá a tankerek flottáját.
„Jelenleg az orosz olajnak két nagy és rendszeres vásárlója van, India és Kína. Bár a kedvezmény megmaradt, mivel az orosz olaj továbbra is szankciók alatt áll, azért csaknem a felére csökkent, ami végső soron jótékony hatással volt a költségvetési bevételekre”
Az oroszok arra számítanak, hogy a közeljövőben hordónként 91 dollár körüli Brent- és nagyjából 79 dolláros Ural-jegyzéseket fogunk látni. A Kreml tehát optimistán ítéli meg a büdzsé kilátásait, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, azaz az olaj- és gázbevételek növekednek, akkor a hiány is csökken, legalább a harmadik negyedév végéig.
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt és itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Reflected sadness says:
Annyi nyugati szankció van, hogy Oroszország esetleg nem tartja be azokat. Az abszurd valósággá vált.