//Forró tavasz Grúziában
„A forró tavasz kódolva volt. Az a tervezet beterjesztésével emelték a téteket, míg az ellenzék szokás szerint előrántotta az , és a Nyugat aktív támogatásával az utcára rohant” #moszkvater

Forró tavasz Grúziában

MEGOSZTÁS

Ismét az utcára vonult az ellenzék Grúziában, miután a parlament második olvasatban is elfogadta a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló népszerű nevén „külföldi ügynök” törvényt. Újabb verekedés tört ki a parlamentben is a képviselők között. A hangulat forró, a tüntetők megtámadták a rendőröket, akik vízágyúkat, könnygázt, gumilövedékeket vetettek be tömeg feloszlatásra. Miért vette elő a választások előtt a hatalom ismét ezt a tiltakozások miatt a napirendről egyszer már levett törvényt? Kik állnak a tüntetők mögött? Orosz vagy amerikai mintára készült a tervezet?

„A forró tavasz kódolva volt. Az <álmodozók> a tervezet beterjesztésével emelték a téteket, míg az ellenzék szokás szerint előrántotta az <orosz kártyát>, és a Nyugat aktív támogatásával az utcára rohant” #moszkvater
„A forró tavasz kódolva volt. Az <álmodozók> a tervezet beterjesztésével emelték a téteket, míg az ellenzék szokás szerint előrántotta az , és a Nyugat aktív támogatásával az utcára rohant”
Fotó:EUROPRESS/Mirian Meladze/ANADOLU/AFP

A 150 fős grúziai törvényhozás a napokban második olvasatban is elfogadta a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, amely regisztrációra kötelezi a bevételeik legalább 20 százalékát külföldről kapó médiumokat és civil szervezeteket. A parlament jelenlévő tagjaiból 83-an támogatták 23 szavazat ellenében az előterjesztést. A szavazást megelőzően grúz és uniós zászlókat lengetve tüntetők tízezrei vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a törvényjavaslat elfogadása ellen, amelyet azonban még majd harmadik – és ezzel végső – olvasatban is el kell fogadnia még a parlamentnek. Ezt a szavazást május 17-re tűzték ki, a tüntetőket támogatásáról biztosító, egykor francia állampolgár és diplomata Szalome Zurabisvili államfő azonban már jelezte, elfogadása esetén megvétózza a törvényt.

„A nyugatos, az euroatlanti integrációt támogató, ám nem globalista és progresszív, a dél-kaukázusi országot jó tíz éve kormányzó Grúz Álom-Demokratikus Grúzia párt áprilisban terjesztette a parlament elé azt az indítványt, amelyet egy évvel ezelőtt az akkor is kirobbanó tüntetések hatására visszavont”

A sajtó azt elfelejti megemlíteni, hogy 2023 tavaszán nem az „álmodozók” terjesztették be a külföldi ügynökökről szóló törvény tervezetét, hanem a kormányzó pártból kivált, a Nép ereje névre hallgató mozgalom. A szakadárok euroszkeptikusként és igazi patriótaként határozzák meg önmagukat, és olyan elképzelésekkel álltak elő, amelyeket a hatalom ilyen-olyan okból nem népszerűsíthetett, vagy nem akart velük előállni. Így a még 2022 végén előterjesztett „külföldiügynök” törvény mellett szankcionálták volna a hazugságok terjesztését a médiában. A külföldi ügynökökről szóló tervezetet 2023 márciusában első olvasatban el is fogadta a parlament, ám a kibontakozó tömegtüntetések miatt visszavonták.

„Most, egy évvel később már a kormányzó Grúz Álom vette azt ismét elő, immár a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényként. A tervezetnek nemcsak a nevét, hanem a tartalmát is finomították, így például pontosították a külföldi ügynök fogalmát. Ez az új megfogalmazásban olyan szervezetet jelent, amely külső erők érdekeit érvényesíti. Előírná, hogy azokat a szervezeteket, amelyek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák”

A törvényjavaslat újbóli beterjesztése ellen április 15. óta az ellenzék és a civil szervezetek újra és újra az utcákra vonultak. Itt jegyezzük meg, hogy a grúz ellenzék 2019 óta időről időre tiltakozó akciókat szervez az általa oroszbarátnak nevezett kormány ellen, a választásokon azonban rendre alulmarad a Grúz Álommal szemben.

A törvény ellen a Grúziának a tagjelölti státuszt még 2023 decemberében megadó Európai Unió felszólította a tbiliszi vezetést, hogy vonja vissza az előterjesztést.”Ez nagyon rossz fejlemény Grúzia és az emberek számára. A törvény összeegyeztethetetlen az EU értékeivel és normáival” – fogalmazott Josep Borrell az uniós diplomáciai vezetője.

De nem csak Borrell aggódik. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a grúziai törvénytervezet óriási visszaesést jelentene, és olyan jogokat sértene, amelyek központi szerepet játszanak a grúziai emberek törekvéseiben. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának képviselője, Matthew Miller pedig kijelentette, hogy

„a törvény miatt Grúzia kockáztatja az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét”

Megszólalt az ügyben John Kirby, a Fehér Ház szóvivője is, és aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezet milyen hatással lehet a szabad véleménynyilvánításra és a különböző nézetek kifejezésére. Kirby szerint ez a törvényjavaslat kockázatot jelent a demokratikus intézményekre és a szabad társadalmi párbeszédre, és aggodalomra ad okot a nemzetközi közösség számára is.

A grúz kormányzó elit visszautasítja a vádakat. Az egykori ismert labdarúgó Kaha Kaladze, Tbiliszi jelenlegi polgármestere például kijelentette, senki sem tud észérvet felhozni amellett, hogy Grúzia kormánya olyan lépéseket tett volna, amelyek veszélyeztetnék az ország európai integrációját. Mint fogalmazott, az csak feltételezés, hogy a hatalom politikai célokra használná fel a törvényt, és a megalapozatlan tartja a kritikákat. Aláhúzta, Grúzia továbbra is a nyugati orientációban érdekelt, pusztán védeni szeretné a szuverenitását. Több grúz politikus szerint a törvény egységesen bánik minden külföldi befolyással, legyen az kínai, orosz, európai vagy éppen amerikai befolyásolási próbálkozás.

„Bírálói ezt a törvényt az Oroszországban – és Magyarországon is – már életben lévő jogszabályhoz hasonlítják, közben nemes egyszerűséggel átsiklanak a fölött, hogy az Egyesült Államokban már 1938 óta létezik ilyen szabályozás”

A grúz vezetők nem győzik bizonygatni, hogy ők nem az orosz, hanem éppen az amerikai szabályozást vették alapul, és ezt szövegszerűen is be tudják bizonyítani. Ez azonban senkit nem érdekel, hiszen most éppen a Grúziában működő „orosz kártyát” húzták elő, így ez nem illik a narratívába. Természetesen az ilyen törvények alkalmasak a másként gondolkodók elleni fellépéshez, erre példák sorát hozhatnánk, így Oroszországból is, ám a fő cél mindenütt a szuverenitás védelme. Ez persze nagyon nem tetszik azoknak, akik épp ezt a szuverenitást akarják gyengíteni.

„De akkor nézzük az Egyesült Államokban az idegen ügynökök nyilvántartásba vételéről még 1938-ban elfogadott törvényt (Foreign Agents Registration Act), amelyet a grúzok lényegében lemásoltak”

Ennek a törvénynek a fő célja az volt, hogy fokozza a nyilvánosságot azzal kapcsolatban, hogy milyen politikai propagandát folytatnak azok az idegen entitások, amelyek befolyásolni próbálják az amerikai politikát. Thuróczy Richárd az Ultrahang Hírmix című műsorában szemlézte is az amerikai törvény néhány főbb rendelkezését.

  1. Regisztrációs Kötelezettség: A törvény értelmében azoknak az ügynököknek, akik az Egyesült Államokban külföldi megbízók javára politikai vagy közvéleményt befolyásoló tevékenységeket végeznek, regisztrálniuk kell a Központi Igazságügyi Minisztériumnál.
  2. Dokumentáció és Nyilvánosság: A regisztrált ügynököknek részletes beszámolót kell adniuk tevékenységükről, bevételükről és kapcsolataikról. Ezek a dokumentumok nyilvánosan hozzáférhetők, hogy az amerikai állampolgárok láthassák, kik próbálják befolyásolni a kormányukat.
  3. Átláthatóság: A FARA alá tartozó ügynököknek nyilvános kommunikációikban, például sajtóközleményekben vagy reklámokban fel kell tüntetniük, hogy egy külföldi entitás megbízásából cselekszenek.
  4. Jogkövetkezmények: Amennyiben egy ügynök megszegi a FARA előírásait, szabálysértési vagy büntetőjogi következményekkel nézhet szembe, beleértve pénzbírságokat vagy akár börtönbüntetést is.

A FARA egyébként eredetileg azért jött létre, hogy korlátozza a náci Németország propaganda tevékenységeit az Egyesült Államokban az 1930-as évek végén. Azóta a törvényt többször módosították és kiterjesztették annak érdekében, hogy kezelje az új kihívásokat és technológiákat az idegen befolyás terén.

„Megint ott tartunk tehát, hogy amit az Egyesült Államok megenged magának, azt minden gond nélkül demokráciaellenesnek nyilvánítja, ha mások is ugyanígy lépnek fel”

Amerika ugyanis már megszokta, hogy a törvényeket, a nemzetközi jogot és intézményeket a saját érdekeihez igazítva alkalmazza. Így van ez ebben az esetben is. Már csak azért is, mert Grúzia a Dél-Kaukázus egyik kulcs országa, amelyen keresztül – hogy mást ne említsünk – nyomást lehet gyakorolni a szomszédos Oroszországra, befolyásolni lehet a régión átfutó kereskedelmi és szállítási útvonalak egy részét. Mindez kiválóan működött az amerikaiak zsebében lévő Mihail Szaakasvili elnöksége idején – mindennél többet elárul Szaakasviliék irányultságáról, hogy a repülőtérről a fővárosba vezető utat George W. Bushról nevezték el -, ám a több mint egy évtizede kormányzó Grúz Álom párt elődjénél szuverenistább politikát folytat.

Így ellenáll annak, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, vagy Ukrajna kisegítésére második frontot nyisson, és itt kösse le Moszkva erőit. Mindezt nem azért teszi, mert oroszbarát, hanem azért, mert ez Grúzia érdeke. Ez a pragmatizmus és önállóskodás nagyon nem tetszik a Nyugatnak, amely ezért folyamatosan nyomás alatt tartja a grúz kormányt. Ezért előszobáztatta Ukrajnával és Moldovával ellentétben a tagjelölti státusz megadásával Grúziát az EU, és emiatt bírálja folyamatosan az Egyesült Államok.

„Ennek a beavatkozásnak fontos eszköze az Egyesült Nemzeti Mozgalom dominálta ellenzék, amelynek vezetője, a hosszú ideje börtönben <haldokló> Mihail Szaakasvili a választások közeledtével hirtelen jobban lett, valamint az alapvetően Soros György irányítása alatt lévő civil szervezetek. Ezt az eszközt csavarná ki Amerika kezéből az ominózus törvény javaslat”

Persze, az ügynök törvény előrángatásának belpolitikai okai is vannak. Ősszel ugyanis ismét parlamenti választások lesznek, a Grúz Álom célja pedig érthető módon a hatalom megtartása. A készülődés jegyében tért vissza a politikába a párt tiszteletbeli elnökeként a Grúz Álom erős embere, szürke eminenciása Bidzina Ivanisvili, és ezzel magyarázható a kormányfői székben történt váltás is. Az egyébként népszerű Irakli Garibasvili helyére a keményebb kezű Irakli Kobahidze került, aki elődjénél is keményebben odaszólogat a Tbiliszit agresszíven a háborúba belerángatni próbáló Kijevnek, és a harcol az LMBTQ közösségek ellen is. S már a kampány jegyében került elő ismét a külföldi ügynök törvény is.

„A forró tavasz kódolva volt. Az <álmodozók> a tervezet beterjesztésével emelték a téteket, míg az ellenzék szokás szerint előrántotta az <orosz kártyát>, és a Nyugat aktív támogatásával az utcára rohant”

S miért húzták meg ezt a lépést Ivanisviliék? Egyrészt úgy gondolhatták, hogy lehet kicsit lazítani, hiszen a tagjelölti státusz megadása után valamelyest csökkenhet az EU Tbiliszire nehezedő nyomása. Már csak azért is, mert a grúz kormány euroatlanti elkötelezettsége továbbra egyértelmű. De a Brüsszel és Washington ébersége – mint látjuk – nem lankad. A választások közeledtével azonban a kormányzó erőnek lépnie kellett. Arra ugyanis számítani lehetett, hogy az ellenzék finanszírozása felerősödik, és ezt mindenképpen szűrni akarták. Persze, ennek a húzásnak megvolt a veszélye is, mert a Grúz Álom jelenleg a grúz ellenzéki és a nyugati fősodor médiában úgy van beállítva, mint a Kreml legjobb tanítványa, holott ez messze nincs így. Ettől függetlenül az „orosz kártya” kijátszása rejthet veszélyeket a választásokra nézve. Arról nem is beszélve, hogy akadályozza Tbiliszi és Moszkva között a kapcsolatok normalizálását. Ennek ellenére a Grúz Álom úgy döntött, hogy lép, és a törvény beterjesztése egyfajta stressz teszt, amellyel lemérhetik a politikai rendszer stabilitását, feltérképezhetik az ellenzék tartalékait és hatékonyságát, valamint a külső szereplők reagálását. S ha a „népakarat” úgy kívánja, ismét ejthetik a törvényt. Egyelőre erre nincs szükség, hiszen a jelenlegi népszerűségi mutatók mellett a Grúz Álom akár kétharmados többséget is szerezhet a parlamentben, de a meglehetősen töredezett ellenzék összeszedné magát, az abszolút többség akkor sem nagyon kerülne veszélybe.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.