„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára
„Nem véletlen tehát, hogy Borisz Godunov nem csak egy történelmi személy maradt, hanem története bekerült az irodalomba és a zeneirodalomba. No és a képzőművészetbe, lásd például Repin festménye”
Forrás:Wikipédia
Az 1552 körül született Borisz Fjodorovics Godunov hét évig uralkodott, 1598-tól haláláig, 1605-ig. Életét sok kétség és rejtély övezi. Családja valószínűleg tatár eredetű, és hercegi felmenője is volt, de ez nem bizonyított. 1580-ban vagy 1581-ben lett bojár, nem sokkal ezután Rettegett Iván egyik tanácsadója lett. Nem mellesleg a cár második gyermeke házasságra lépett Borisz húgával, Irinával. Rettegett Iván halála után annak második fia, Irina férje, I. Fjodor lett az uralkodó, Borisz régenssé vált, kezében nagy hatalommal. Fjodornak sokáig nem született utóda, ezért a trón várományosa Dmitrij Ivanovics nagyherceg lett. A nagyherceg azonban meghalt, állítólag epilepsziás roham miatt elvágta a nyakát egy késsel, amivel játszott. Borisz Vlagyimir Sujszkijt kérte fel a gyermek halálának kivizsgálására.
„Sokan úgy vélték, hogy Borisz keze volt a gyermek halálában, mert így ő lett a trón várományosa. Szabályozott öröklési rend híján Borisz tehát trónra lépett”
Uralkodása során kiiktatta a vetélytársait, de az is igaz, hogy az ország politikájában jelentős sikereket ért el. 1604-ben feltűnt egy magát Dmitrij nagyhercegnek nevező férfi. Nagy népszerűségre tett szert a trónkövetelő, de a követőit legyőzte a cár serege, az ál-Dmitrijt azonban nem tudták kézre keríteni. Borisz cárnak két gyermeke született, Kszenyija, aki nem ment férjhez vőlegénye halála után, és Fjodor. Borisz halála után módszeresen kiirtották a Godunov családot, Fjodor és édesanyja is az áldozatok közt volt 1605-ben, Kszenyija 1622-ben halt meg.
„Nem véletlen tehát, hogy Borisz Godunov nem csak egy történelmi személy maradt, hanem története bekerült az irodalomba és a zeneirodalomba. No és a képzőművészetbe, lásd például Repin festménye”
Muszorgszkij Borisz Godunov című operája nem kevésbé talányos, mint maga a cár élete. Az opera librettóját Puskin azonos című drámája alapján a zeneszerző írta. Maga az opera Muszorgszkij egyetlen befejezett operája, amely több átdolgozáson esett át a szerző és több komponista által. Az Operában az úgynevezett ős Borisz változat került ez alkalommal színpadra, ebből hiányzik a lengyel kép.
„Az operának nincs női főszereplője, ez is rendhagyó. Kíváncsian néztem meg az április 30-i előadást, voltak számomra emlékezetes, de kérdőjeles megoldások is. A zene szinte nyers, és talán hosszúnak is tűnt a darab. A jelmezek csodálatosak, pompázatosak, a korabeli öltözetet tükrözik (jelmez: Lisztopád Krisztina). De vannak olyan jelenetek is, amikor mai öltözetben látjuk például Fjodort”
Furcsa Pimen szobája, Grigorij, az ál Dmitrij könyvek halmazán alszik, Pimen számítógéppel dolgozik. Szintén furcsa a többször is vetített, és egy vetítés alkalmával többször ismételt fekete-fehér film bejátszás, egy labda gurul le a lépcsőn. Megérti a közönség többszöri vetítés nélkül is. Varlaam bordala (a legismertebb zenei anyag az operából) mintha karaoke lenne, de a legkétségesebb jelenet a litván határon, egy kocsmában játszódó jelenet: a kocsmárosné elég behatárolt idő alatt két férfival is intim kapcsolatba lép – a többiek szeme láttára (rendező: Almási-Tóth András).
„A zenei megvalósítás azonban nem hétköznapi. A Kossuth-díjas Bretz Gábor kiváló Borisz, annak zenei és színpadi megjelenítésével”
Szintén remekelt a tenor Pál Botond, aki Grigorij volt az előadáson. Varlaam szerepét a fiatal Alekszej Kulagin énekelte, nagyszerűen. A cselekmény szempontjából fontos Sujszkij szerepe, Kovácsházi Istvánt hallottuk, aki az intrikus figurát élettel töltötte meg. A kisebb szerepek közül Brassói-Jőrös Andrea Kszenyija alakítása emelkedett ki számomra.
A felnőtt és gyermek énekkar hangzása kiegyenlített volt, a zenekari megvalósítás nagyívű, Alan Buribajev vezénylete alatt nagyon jó előadást láthattunk. Érdemes megnézni a darabot!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
