Az amerikai külpolitika fő mozgatórugója jelenleg a két kihívó hatalom, elsősorban Kína, kisebb részben pedig Oroszország ambíciónak a féken tartása. Brüsszelnek a velük szembeni ellensúly szerepét kellene betölteni az amerikai tervekben. Mindez azon az Antall…
Emberek százmilliói emlékeznek meg 1945. április 30-ról úgy, mint az egyik legjobban várt nap a II. világháború történetében. Ezen a napon hollt a porba a nácizmus, lengett először a szovjet zászló a Reichstag épületén, majd…
Miért hűlt le az elmúlt tíz évben látványosan Berlin és Moszkva viszonya? Hogyan viszonyultak az oroszok a történelem során a németekhez? S hogy látják őket manapság? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Oroszországot kiválóan…
Az 1933. március 22-én alapított dachaui haláltábor a további koncentrációs táborok prototípusa és mintaképe, a náci barbárság egyik legszörnyűbb jelképévé vált a második világháború idején. Tovább
A náci Németország utolsó, 1945-ös tavaszi offenzívája hatalmas erőket dobott harcba, és ennek köszönhetően a Balaton és a Velencei-tó közti térségben lezajlott összecsapás a kurszki, az ardenneki és az alföldi ütközet mellett a második világháború…
A visegrádi együttműködés nem csak politikai fórum. Ha gazdasági szempontból vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy száz évvel korábban nagyobb egységes piacok voltak ebben a térségben, kialakultak olyan szerves kötődések, infrastrukturális hálózatok, amelyeket felbomlasztott a 20. század.…
Az elmúlt években felélénkültek a második világháborúhoz kapcsolódó emlékezetpolitikai viták. Gőzerővel folyik a múlt aktuálpolitikai átértelmezése. A közép-európaiak erőteljes nyomására és a kelet-nyugati geopolitikai szembenállás fokozódásának a hatására megváltozó európai narratíva immár nemcsak egyenlőséget tesz…
Bár a német politika 2014 óta a korábbiakhoz képest bekeményedett Oroszországgal szemben, a két ország közös gazdasági érdekei máig felül-felülírják a politikai akaratot. A kormány most is e két szempontot figyelembe véve lavíroz, és Alekszej…
A történelem könyvekben úgy emlegetik, mint a második legnagyobb európai zsidó közösség gettóját, amelynek elpusztítását követően 1945. január 19-én mindössze 877 túlélő – köztük 12 gyermek – bújt elő a romok alól. A német megszállás…
A fukusimai katasztrófa után Németország leállította az atomerőműveinek nagy részét, és megújuló erőforrásai még nem elegendőek, hogy az energiaszükségletet kielégítsék. Így áthidaló megoldásként egyelőre maradnak a szénerőművek. A Klímapolitikai Intézet kutatójával, Litkei Mátéval beszélgettünk. Tovább
