A hidegháború óta először a német hadsereg konkrét hadműveleti tervet dolgoz ki a német földön folytatott katonai műveletekre egy Oroszország elleni háború esetére. A NATO tervei szerint Németország a keleti bevetés központja, olvasható a German-foreign-policy külpolitikai portál egy aktuális tudósításában.

Péli Éva írása a #moszkvater.com számára

Német katonai stratégák tavaly tavasz óta konkrét hadműveleti terveket dolgoznak ki a német földön végrehajtandó katonai műveletekre. A Bundeswehr területi parancsnoksága felelős a „Németországi hadműveleti terv” kidolgozásáért. Ennek a Bundeswehr magyarázata szerint alapvető feladata a tervezett bevetés – valójában Oroszország ellen – és a szövetséges és saját fegyveres erők ellátásának biztosítása a németországi csomópontban.

„A NATO Németországtól, mint a kelet felé történő transzatlanti előrenyomulás csomópontjától elvárja, hogy központi szerepet vállaljon a hadműveleti terv előkészítésében”

A német kormány évek óta dolgozik Európa szerte a „katonai mobilitás” kiterjesztésén. A legújabb kezdeményezés a Hollandia, Lengyelország és Németország által nemrégiben aláírt szándéknyilatkozat, amely szerint közösen kívánnak létrehozni egy „modellfolyosót” a NATO keleti szárnyán történő csapattelepítésekhez. A „katonai mobilitás” kiterjesztése – fogalmazott Siemtje Möller, a védelmi minisztérium parlamenti államtitkára -Németország számára „központi tranzitországként” különösen nagy stratégiai jelentőséggel bír.

Németország haditerve

Németország a hidegháború óta először készít átfogó védelmi tervet, mely a „haditerv Deutschland” nevet viseli. Konkrétan ez a Bundeswehr németországi műveleti bevetésére békében, válságban és háborúban vonatkozik. Ennek hátterében az eszkalálódó európai biztonságpolitikai helyzet áll, amely a Bundeswehr szerint a NATO-államok és Oroszország közötti befolyásért folytatott küzdelemben a további katonai eszkaláció veszélyével fenyeget. Mint hozzáteszik,

„végső soron szükséges felkészülni a háborúra is”

A hadsereg szerint a műveleti terv a NATO védelmi tervezésén alapul. A német fegyveres erők jelentős része már különböző formákban le van kötve a NATO felépítésében, mégpedig Oroszország nyugati határának közvetlen közelében. A hadműveleti terv kidolgozásakor a német katonai szakértők abból indulnak ki, hogy a Bundeswehr „nagyobb részével” nem lehetett magában Németországban számolni, mivel arra a NATO keleti szárnyán van szükség. Nem utolsósorban ezért a hadműveleti terv nagymértékben támaszkodik a polgári erők és a tartalékosok bevonására is.

Kelet felé

A Bundeswehr azt reméli, hogy a konkrétan megfogalmazott hadműveleti terv lehetővé teszi, hogy a hadsereg gyorsan cselekedhessen minden tartományi és országos határon túl.

„A tervezet azt tűzte ki céljául, hogy Németország képes legyen végrehajtani az Észak-atlanti szövetség erőinek áttelepítését Németország felett, és azon keresztül a NATO keleti szárnyára”

Ez többek között a csapatok felvonulásakor a forgalom irányítását, a katonai járművek feltöltését, technikai problémák esetén a támogatás biztosítását, valamint a NATO-katonák keleti útjukon történő elszállásolását, és ellátását jelenti. A német fegyveres erők célja és feladata, hogy a szövetségesek számára szabaddá tegyék a telepítési útvonalakat, és az ellátási konvojokat. Ez az úgynevezett Host Nation Support tehát Németország egyik alapvető hozzájárulása a NATO védelmi tervezéséhez, és így végső soron a nemzeti és szövetségi védelemhez is. A Bundeswehr szerint intenzívebb gyakorlatok már folyamatban vannak ezen a területen. A csapatmozgások mennyisége jelentősen megnőtt, és a reakcióidők csökkentek.

Front államból logisztikai csomópont

A műveleti terv kidolgozásáért felelős André Bodemann tábornok, a Bundeswehr területi parancsnokságának parancsnoka szerint a német hadsereg a hidegháborúból származó megfontolásokra támaszkodik. Az akkori haditerveket azonban nem lehet egy az egyben átvenni. Ennek hátterében az EU és a NATO több évtizedes keleti terjeszkedése, és így a közvetlen német befolyási övezetnek a Szovjetunió egykori nyugati határán belüli bővülése áll.

„A NATO keleti terjeszkedésével nemcsak a háború utáni rendet ássa alá, hanem Németország stratégiai pozícióját is megváltoztatta a nagyhatalmak Kelet-Európáért folytatott harcában”

A hidegháború idején a blokkok közötti frontvonal a mai Német Szövetségi Köztársaság területén és Berlinben húzódott. Ma a befolyási övezetek sok száz kilométerrel keletebbre találkoznak. A Szövetségi Köztársaság ma már nem frontállam, hanem – ahogy a védelmi minisztérium fogalmaz – a partner erők Oroszország felé tartó menet mozgásainak logisztikai csomópontja.

Az infrastruktúra elleni támadások

Bodemann tábornok ezért nem számít tankcsatára német földön. Az ország katonai tranzit államként megfogalmazható geostratégiai helyzete miatt a katonai tervezők inkább a kritikus infrastruktúra elleni támadásokra készülnek. Valószínűbbek a szabotázs akciók, amelyek célja a bevetés akadályozása vagy megakadályozása például irreguláris erők vagy beszivárgott különleges erők által, de ide tartoznak a ballisztikus rakétákkal történő támadások is. Különösen a kikötők, hidak és az energiavállalatok vannak veszélyben.

A felvonulási útvonalak kiépítése

A hadműveleti terv megfogalmazásakor a német hadsereg az elmúlt évek háborús előkészületeinek eredményeire támaszkodhat. Berlin már évek óta olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek célja a nagy katonai egységek Európa-szerte történő bevetésének infrastrukturális feltételeinek javítása – például a PESCO-projektek: Network of Logistic Hubs és Military Mobility. A német Védelmi Minisztérium szerint a cél egy európai logisztikai hálózat létrehozása a felszerelések, anyagok és lőszerek tárolására és szállításra való előkészítésére. Emellett különösen a NATO keleti szárnya irányában fel kell gyorsítani az uniós országok közötti csapat mozgásokra vonatkozó eljárásokat és modernizálni kell a közlekedési infrastruktúrát.

Katonai modell folyosó

A legfrissebb előrelépés ezen a területen a Hollandia, Németország és Lengyelország által nemrégiben aláírt szándék nyilatkozat, amelyben a három ország kötelezettséget vállal arra, hogy egy a nyugatról keletre irányuló katonai szállításra szolgáló, határokon átnyúló modell folyosót épít. A védelmi minisztérium szerint Hága, Berlin és Varsó közösen tervezi a [NATO utánpótlás csapatok] nyugatról keletre irányuló központi katonai forgalom megszervezését. A modell folyosó megvalósításáért az északi-tengeri mélytengeri kikötőktől a NATO különösen kiemelt jelentőségű keleti szárnyáig a németországi Ulmban székelő NATO parancsnoki struktúra JSEC felel, amely a német védelmi minisztérium szerint a NATO összes csapat mozgását koordinálja az európai szövetségi térségben.