//Oroszország nem fenyegeti Európát
„Ebben a tekintetben feltételezem, hogy az Ukrajna elleni támadás nem része egy birodalmi tervnek, amelynek célja a volt szovjet befolyási övezet, sőt egész Európa visszafoglalása. Moszkva láthatólag sokkal inkább arra törekszik, hogy megakadályozza Ukrajna  felvételét, ezzel a NATO bővítését egészen az orosz határig” #moszkvater

Oroszország nem fenyegeti Európát

MEGOSZTÁS

Harald Kujat, a német fegyveres erők volt főfelügyelője felszólalt a fokozódó háborús hangulat ellen, amely arra alapoz, hogy Oroszország állítólag meg akarja támadni a NATO-t. Egy interjúban ellentmond jelenlegi hivatali utódjának, és más kül- és biztonságpolitikát követel. A cikk először itt jelent meg németül. Magyarra Péli Éva fordította.

Tilo Gräser írása a #moszkvater.com-on

„Ebben a tekintetben feltételezem, hogy az Ukrajna elleni támadás nem része egy birodalmi tervnek, amelynek célja a volt szovjet befolyási övezet, sőt egész Európa visszafoglalása. Moszkva láthatólag sokkal inkább arra törekszik, hogy megakadályozza Ukrajna  felvételét, ezzel a NATO bővítését egészen az orosz határig” #moszkvater
„Ebben a tekintetben feltételezem, hogy az Ukrajna elleni támadás nem része egy birodalmi tervnek, amelynek célja a volt szovjet befolyási övezet, sőt egész Európa visszafoglalása. Moszkva láthatólag sokkal inkább arra törekszik, hogy megakadályozza Ukrajna  felvételét, ezzel a NATO bővítését egészen az orosz határig”
Fotó:Wikipédia

Németországban ismét felerősödik a félelem az „orosz fenyegetéstől”. Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter nemrég egy interjúban azt mondta, „számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy nap akár meg is támadhat egy NATO-országot”. Pistorius szerint szakértők ezt öt-nyolc éven belül lehetségesnek tartják.

„Németországnak ezért újra meg kell tanulnia együtt élni a veszéllyel, és fel kell készülnie – katonailag, társadalmilag, valamint a polgári védelem szempontjából”

Néhány nappal ezelőtt, nem sokkal kijevi látogatása előtt Carsten Breuer, a Bundeswehr jelenlegi főfelügyelője ugyanezt hangoztatta: „Ha követem az elemzőket, és látom az Oroszország által jelentett katonai fenyegetettségi potenciált, akkor ez számunkra öt-nyolc év felkészülési időt jelent”. Breuer azt állítja, „abból, amit írt és mondott, valamint az ukrajnai tetteiből” felismeri Vlagyimir Putyin orosz elnök azon szándékát, hogy háborút indít a NATO ellen. A Welt am Sonntag című lap, amely a minap közölte a Breuerrel készült interjút, szintén azt írta,

„Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúval fenyegeti Európát”

„Nincs konkrét bizonyíték”

A józan ész hangjai alig hallatszanak az erőteljes félelemkeltés és háborúskodás közepette, a fősodor média pedig teljesen figyelmen kívül hagyja őket. Köztük van Harald Kujat, aki 2000-től 2002-ig a német fegyveres erők korábbi főfelügyelője, azután pedig 2005-ig a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt. A Preussische Allgemeine című lapnak adott interjújában Kujat ellentmond az „orosz fenyegetésről” szóló közbeszédnek.

Szerinte ezek a figyelmeztetések, amelyek más európai országokban is léteznek, elsősorban civil szakértőktől származnak. Azon a felismerésen alapulnak, hogy Oroszország nem olyan gyenge az ukrajnai háborúban, mint ahogy azt kezdetben Nyugaton feltételezték. A feltételezett „orosz veszélyről” Kujat úgy fogalmazott, hogy

„nem lát semmilyen konkrét bizonyítékot arra, hogy Oroszország valóban meg akarná támadni a NATO-országokat. Nem szokatlan, hogy egy hadviselő ország növeli katonai kiadásait. Ráadásul Oroszország úgy látja, proxy-háborúban áll az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, így nyilvánvalóan arra számít, hogy a NATO-erők esetleg közvetlenül beavatkoznak Ukrajna teljes vereségének megakadályozására”

A nyugalmazott tábornok rámutat, „Oroszország nem lenne abban a helyzetben, hogy sikeresen vívjon hagyományos háborút a NATO ellen. Fordítva, a NATO sem lenne képes egy ilyen támadást álló helyzetből kivédeni”. Ráadásul az Egyesült Államokban a helyzet „közel sem olyan drámai, mint Európában”.

„Oroszország nem akarja meghódítani Ukrajnát”

„Ha Amerika úgy látná, hogy Európát háborús veszély fenyegeti, akkor ismét növelné katonai jelenlétét a kontinensen” – mondta Kujat, hozzátéve, katonai felszereléseket és fegyvereket tárolnának európai raktárakban, hogy a berepült harci csapatokat gyorsan felszerelhessék. De erről jelenleg szó sincs.

„Végső soron fontos kérdés, hogy gyakorlatilag lehetséges lenne-e egy orosz támadás. Ennek egyik előfeltétele az lenne, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát, hogy onnan nyugat felé tovább tudjon nyomulni. Egyelőre azonban nem látszik, hogy Oroszország erre képes lenne, vagy akár csak szándékában állna”.

Kujat emlékeztet arra, hogy az orosz hadsereg 2022 februárjában 190 ezer katonával vonult be Ukrajnába. Az ukrán fegyveres erők akkor legalább kétszer olyan erősek voltak, a „Nyugat által kiválóan kiképzettek és felszereltek”. Az orosz vezetésnek fel kellett ismernie, hogy „Ukrajna meghódítása lehetetlen”. A tábornok mindehhez hozzátette, Oroszország az isztambuli tárgyalások részeként 2022 márciusában ki is vonta csapatait a Kijev körüli meghódított területekről. Emellett szerződésben garantálta volna a teljes visszavonulást a támadás megkezdése előtti szintre.

„Ebben a tekintetben feltételezem, hogy az Ukrajna elleni támadás nem része egy birodalmi tervnek, amelynek célja a volt szovjet befolyási övezet, sőt egész Európa visszafoglalása. Moszkva láthatólag sokkal inkább arra törekszik, hogy megakadályozza Ukrajna  felvételét, ezzel a NATO bővítését egészen az orosz határig”

Oroszország már az 1990-es évek közepén is egy stratégiai pufferzóna – egy „cordon sanitaire” – létrehozását tűzte ki célul a NATO-val szemben. Egy ideje Moszkva ezt az elképzelést ismét felveti egy demilitarizált övezet formájában ukrán területen.

„Tárgyaljunk a másik féllel”

Ami a balti államokat illeti, a biztonsági aggodalmaikat Kujat megérti, ám jelenleg nem lát semmilyen konkrét előkészületet, vagy támadási szándékot az oroszok részéről. Emlékeztet Helmut Schmidt (SPD) volt német kancellárra, aki a katonai egyensúlyt a béke biztosításához szükséges, de nem elégséges elemnek tartotta. Mint a volt kancellár egykor fogalmazott,

„törekedni kell arra is, hogy a katonai egyensúlyt politikailag stabilizáljuk. Hajlandóságot kell mutatni arra is, hogy a másik féllel tárgyaljunk, és reagáljunk az érdekeikre. Végül, de nem utolsó sorban, szükség van leszerelési és fegyverzet ellenőrzési tárgyalásokra, valamint a nagyobb átláthatóságról, és a katonai bizalomépítő intézkedésekről szóló megállapodásokra”

A Nyugatnak itt „érvelési problémája” van, mivel az Egyesült Államok felmondta az olyan leszerelési szerződéseket, mint az ABM-szerződés (ballisztikusrakéta-elhárító rakétákról szóló egyezmény), és ezzel párhuzamosan rakétavédelmi rendszert épített ki. Ezt „minden bizonnyal úgy lehet értelmezni, mint Oroszország nukleáris második csapásmérő képessége általi fenyegetését”. A közepes hatótávolságú rakétákról szóló INF-szerződést, és a nagyobb átláthatóság, valamint a bizalomépítés eszközeként szolgáló Nyitott Égbolt szerződést is felmondták. Ezzel az 1970-es évek óta fennálló politikai védőháló jelentős része megszűnt”

Ennek okát abban látja, hogy az Egyesült Államok „a Szovjetunió leszűkülését Oroszországra, a Varsói Szerződés felbomlását és a NATO fennmaradását, valamint Németország NATO-tagállamként történt újra egyesítését a hidegháborúban aratott győzelemnek és a rendszerszintű ellenfél feletti diadalnak tekintette. Ezen kívül úgy vélték, hogy többé nem kell figyelembe venniük az orosz érdekeket, és különösen Grúziában és Ukrajnában is megpróbálták kiterjeszteni befolyásukat. A volt tábornok az interjúban egy másik szempontot is megemlít:

„Ezzel szemben Németország szoros gazdasági kapcsolatai Oroszországgal az orosz-kínai szövetség hátterében nem volt érdekében Amerikának”

Véleménye szerint a bizonytalanság és a nagy konfliktusok kora felé tartunk. Aggódik amiatt, hogy erről alig folynak viták, nem is beszélve a megfelelő reagálásról. Arra szólít fel, hogy a kül- és biztonságpolitika tényleges feladatára összpontosítsunk. Ehhez ideális iránytű a német alaptörvény preambuluma, amely kimondja, hogy „az egyesült Európa egyenrangú tagjaként a világ békéjét szolgáljuk”.

Ez Kujat szerint összhangban van Németországnak nagy kereskedelmi nemzetként fennálló érdekeivel. A nyugalmazott tábornok ugyanakkor minden szereplőt arra figyelmeztet, hogy kerülje a nemzetközi kalandokat és kockázatokat.

https://www.tagesspiegel.de/politik/boris–pistorius–uber–die–kriegsgefahr–ich–will–unsere–gesellschaft–wachrutteln–11070250.html

https://www.welt.de/politik/deutschland/plus250012510/Generalinspekteur–der–Bundeswehr–In–fuenf–Jahren–muessen–wir–kriegstuechtig–sein.html

https://paz.de/artikel/wir–steuern–auf–ein–zeitalter–groszer–konflikte–zu–a10548.html

MEGOSZTÁS