//Zárt égboltok
„Mi vette rá a Kremlt égboltjának lezárására és milyen kilátások vannak az új adminisztráció alatt?” #moszkvater

Zárt égboltok

MEGOSZTÁS

Kilenc hónapos bizonytalanságot követően immár hivatalossá vált a hidegháború lezárását követő bizalomépítési időszak egyik fő szerződésének sorsa. Washington után Moszkva kilépésével a Nyitott Égbolt tulajdonképpen jelentéktelen megállapodássá redukálódott. A megmentésére irányuló korai optimista hangokat hamar elnyomta a reálpolitika áthidalhatatlan megosztottságából fakadó zaj. Nyilvánvalóvá vált Európa továbbra is fennálló abszolút függése az Egyesült Államoktól biztonsági kérdésekben.

Hidegkuti Konstantin írása a #moszkvater.com számára

„Mi vette rá a Kremlt égboltjának lezárására és milyen kilátások vannak az új adminisztráció alatt?” #moszkvater
„Mi vette rá a Kremlt égboltjának lezárására és milyen kilátások vannak az új adminisztráció alatt?”
Fotó:EUROPRESS/Varvara Gert’e/Sputnik

A tavaly májusi bejelentést követően az átmeneti időszak lejártával novemberben immár hivatalossá vált az Egyesült Államok kilépése a Nyitott Égbolt szerződésből. Stílusosan szólva az elmúlt lassan kilenc hónapban nyitott kérdésként lebegett a megállapodás további sorsa. Európa és Oroszország hosszúra nyúlt diplomáciai tárgyalásokba kezdtek, ám azok végül a felek közti áthidalhatatlan különbségek folytán sikertelenül zárultak. Washington után immár Moszkva is bejelentette kilépését a poszt-hidegháborús korszak egyik alapvető bizalomépítő megállapodásából.

„Mi vette rá a Kremlt égboltjának lezárására és milyen kilátások vannak az új adminisztráció alatt?”

A Nyitott Égbolt sorsát már az amerikai kilépés bejelentése megpecsételte, a kérdés csupán az agónia esetleges hosszát illetően merülhetett fel. Bár tavasszal még Trumppal szembeszállva 11 európai állam állt ki a szerződés fenntartása mellett, mégis pont utóbbiak transzatlanti szövetségi rendszere lett a tárgyalások végzete.

Az aláírók közül a katonailag legerősebb tag kilépése ugyanis drasztikusan új helyzet elé állította a még bennmaradókat, így a korábban részletesen bemutatott repülési kvóták, információs protokollok és egyéb fontos aspektusok újratárgyalása vált szükségessé. Ne feledjük, hogy bár maga az Egyesült Államok immár nem tagja a Nyitott Égboltnak, ám ez nem jelenti azt, hogy jogtalanul nem részesülhetne annak előnyeiből.

„Az átmeneti állapot ugyanis lényegében azt a bizarr helyzetet hozta el, hogy Amerika nem végezhet repüléseket orosz terület felett, de a vele egy katonai szövetségi blokkba tartozó államok igen”

A NATO-n belüli formális, illetve az egyéb informális csatornákon keresztül tehát a például a brit, német vagy éppen kanadai delegációk által szerzett adatok hamar a Pentagon íróasztalain köthetnek ki. Ezzel szemben Moszkvának semmilyen lehetősége nincs ezt a játékot a fordított irányban eljátszani, mivel már nem hajthat végre repüléseket az Egyesül Államok területe felett.

A stratégiai érdekek ilyen mértékű aszimmetriája jelen helyzetben a legkevésbé sem kívánatos Oroszországnak. Annak fényében különösen, hogy az orosz határok mentén mindennapossá váltak az amerikai repülőgépek valamint pilótanélküli légi járművek felderítő célú repülései.

RC-123V „River Joint” elektronikus felderítő repülése közvetlenül a Krím és a Fekete-tengeri orosz partok mentén január 22-én. A gép útvonala az alábbi linken tekinthető meg #moszkvater
RC-123V „River Joint” elektronikus felderítő repülése közvetlenül a Krím és a Fekete-tengeri orosz partok mentén január 22-én. A gép útvonala az alábbi linken tekinthető meg
Fotó:radarbox.com

Az előnytelen feltételek kiküszöbölése, de mégis magának a szerződés bizalomépítő szellemiségének fenntartása érdekében Moszkva diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezett. Ezeken Oroszország több olyan lehetséges megoldási javaslatot vázolt fel, melyek előre lefektetett garanciák révén akadályozták volna meg a repülések során szerzett adatok harmadik félnek – értve itt az Egyesült Államokat – történő továbbadását.

„Ám végső soron az európai államok politikai és szövetségesi elköteleződése erősebbnek bizonyult a megegyezésre irányuló törekvéseknél”

Bár nyíltan nem utasították el az orosz kezdeményezéseket, de a folytonos kitérő válaszaik egyértelművé tették álláspontjukat. Ilyen helyzetben már egyértelművé vált Moszkva számára a kilépés szükségessége, révén egyik szuverén államnak sem érdeke egy számára előnytelen helyzet fenntartása, főleg a mostani bonyolult biztonsági környezetben.

Természetesen az európai NATO tagállamok  Moszkva iránti közönye a kilépésre adott válaszaikban is megmutatkozott, mivel míg egyes tagok csupán sajnálatukat fejezték ki, mások épp Oroszországot szólították fel a Nyitott Égbolt keretei közé történő visszatérésre. Nem volt ez máshogy az észak-atlanti szervezet hivatalos reakciójában sem, mely lényegében Oroszországot vádolta meg a szerződés és annak szellemiségének aláásásával.

„Oroszország kilépése bár a jogi és bürokratikus keretek miatt nem lesz azonnali, ám véglegesnek tekinthető. Természetesen az elkövetkező fél éves periódusban megmarad az elméleti lehetőség, hogy Oroszország úgymond meggondolja magát, ám ez nem valószínű”

Szemben a kiemelkedő fontosságú stratégiai fegyverzetkorlátozással a Biden-adminisztráció egyelőre semmilyen jelét nem mutatta, hogy elődjével szemben megváltoztatná Washington álláspontját a kérdésben.

A korábbi struktúra restaurálása igazán nem is érdeke, főképp az elkövetkező évek átalakuló geopolitikai és biztonsági környezetében. Vagy egy globális tervként vagy az indiai-csendes-óceáni térségre kiterjesztve láthatjuk esetleg a Nyitott Égbolt feltámadását, bár jelen helyzetben ezek elfogadására az esély egyenlő a nullával. A két legfontosabb tag kilépésével lényegében a Nyitott Égbolt jelentősége egy Európán belüli puszta formalitássá degradálódott, mely aligha fog hozzájárulni a Nyugat és Moszkva közti viszony javításához. Washington, Moszkva és az egyre inkább feltörekvő Kína nélkül viszont csupán egy torz, alacsony hatékonyságú rendszer tudna csak megszületni.

„A kilépés természetesen a bizalmi faktor mellett bizonyos szinten stratégiai negatívumokat is magával hoz”

Így lehetetlenné válik ellenőrzött körülmények közt, de mégis alapvetően felderítő jellegű repülések elvégzése a szembenálló felek légterében. A modern polgári és katonai célú képalkotó műholdak tömeges elterjedésével ellenben kompenzálhatóak az esetleges veszteségek, melyeket persze a titkosszolgálatok erőteljesebb tevékenysége fog kiegészíteni.

A kilépési folyamattal párhuzamosan a feladatra egyedileg kialakított repülőgépek feladat híján vagy feleslegessé válnak, vagy megújulva új életet kezdenek. Míg egyes esetekben – mint az idős Tu-154M vagy An-30 típusok – ez vélhetően a végső küldetést jelenti, addig a relatíve új Tu-214ON példányok még hosszú ideig szolgálhatnak az orosz haderő kötelékében. A kilépés véglegessé válását követően Kazanyba visszatérve a Tupoljevek a megjelent információk szerint pályafutásukat jelentős átalakítással és a megfelelő rendszerek beépítésével Tu-214R elektronikai felderítő repülőgépekként fogják folytatni.

Festetlen Tu-214R felszállása #moszkvater
Festetlen Tu-214R felszállása
Fotó:russianplanes.net/Dmitry Romashko

„Még ha résztvevő felek felől várható volt, hogy az Egyesült Államok kilépését követően a Nyitott Égbolt napjai meg vannak számlálva, nagyobb kompromisszumkészséggel akár megváltozott formában, de fenntartható lett volna a szerződés”

A mostani események viszont kiválóan rávilágítottak Európa kritikus mértékű transzatlanti biztonsági függésére, mely hosszú távon épp az önálló döntéshozatalt ássa alá.

MEGOSZTÁS