„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Litvánia javaslatot tett egy állandó amerikai katonai bázis létrehozására is az ország területén”
Fotó:EUROPRESS/John THYS/AFP
Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői hivatalosan is arra kérték Litvániát, Lettországot és Észtországot, hogy mérsékeljék az Oroszországgal kapcsolatos nyilvános, kemény kijelentéseiket. Az amerikai fél kérései időben egybeesnek a Trump-kormányzat ukrajnai háború lezárását célzó legújabb erőfeszítéseivel. Az ennek érdekében bevetett eszközök között szerepel az Oroszországot sújtó szankciók enyhítése, illetve az Ukrajnának küldött felszólítás, hogy szüntesse be az orosz energetikai infrastruktúra, köztük az olajipari létesítmények elleni támadásokat.
„Washington azzal érvel, hogy a túlzottan agresszív európai nyilatkozatok alááshatják a kontinens biztonságát és feleslegesen növelhetik a feszültséget”
Az ügyre rálátó forrásokból a Reuters úgy értesült, hogy az elmúlt hetekben a NATO több tagországának a vezetői is olyan üzenetet kaptak a Pentagontól, hogy fogják vissza az Oroszország jelentette fenyegetésről szóló kijelentéseiket. A hírügynökség információi szerint Lettország, Észtország és Litvánia is kapott ilyen jelzést, de az egyelőre nem világos, hogy más európai országok vezetőit is megkeresték-e. A források szerint ugyanis az amerikai kormányzati tisztviselőktől származó felszólítások összefüggnek azzal is, hogy bizonyos európai vezetők a közelmúltban arra utaltak, Oroszország egyre kétségbeesettebb, ezért sokasodnak a kontinensen a szabotázs akciók.
„Az <orosz fenyegetés> emlegetése számos európai politikus nyilvános nyilatkozatainak visszatérő elemévé vált”
Oroszországot rendszeresen „kulcsfontosságú kihívásnak” nevezik a biztonság szempontjából, és egyes megszólalásokban NATO keleti szárnyának országai elleni közelgő „agresszióról” szóló állítások is szerepelnek. Kérdés, hogy ez a retorika csupán a katonai költségvetés növelésének és az újrafegyverkezési programok bővítésének indoklására szolgál, avagy az „orosz veszéllyel” riogató európai politikusok komolyan is gondolják-e az állításaikat.
„Washington jelenlegi törekvéseire ezek a kijelentések azonban láthatóan zavaróan hatnak”
Ezt támasztja alá, hogy Elbridge Colby, a Pentagon politikai vezetője egy összejövetelen nyugtatni igyekezett a biztonságuk miatt aggódó baltiakat, azonban állítólag az egyik balti ország tisztviselőjének azt mondta, nem szabad piszkálni az oroszokat. Colby egyebek mellett arra utalhatott, hogy Kristen Michal, Észtország miniszterelnöke szeptember végén arra utalva, hogy Oroszország nem bír az ukrán hadsereggel, sarokba szorított patkánynak nevezte Putyint.
„Az észt kormányfő egyébként most úgy reagált, hogy még az Egyesült Államok kérésére sem szándékozik enyhíteni az Oroszországgal kapcsolatos retorikáján”
„A hírekből értesültünk arról, hogy a legnagyobb szövetségesünk arra kér minket, hogy tartsuk vissza magunkat” – jelentette ki az észt miniszterelnök. A reagálásról beszámoló a Delfi portál szerint ehhez még hozzátette, hogy nem szándékozik visszafogni magát nyilatkozataiban. Michal megjegyezte, hogy nem kapott ilyen közvetlen kéréseket az Egyesült Államoktól, és a témát nem vitatták meg a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott legutóbbi, nyáron Ankarában tartott találkozóján sem. S hogy e rakoncátlan viselkedésnek még nyomatékot adjon, diktátornak nevezte Vlagyimir Putyint, aki nőket és gyerekeket gyilkol.
„A Pentagon állítólagos felszólítása beleillik Trumpnak a baltiakkal kapcsolatos korábbi retorikájába. A The New York Times-nak adott emlékezetes interjújában például egyértelművé tette, hogy orosz támadás esetén nem sietne automatikusan a balti államok segítségére”
Ha a retorikára vonatkozó washingtoni követeléseket el is utasítják, Trump egyéb elvárásainak a balti államok igyekeznek megfelelni. Így óriási fegyverkezésbe kezdtek. Litvánia például a védelmi kiadásait a GDP 5,38 százalékára emelte. Litvánia ezen belül sürgős intézkedéseket tesz az „orosz fenyegetés” ellen. Katonai gyakorlatokat tart, bevezeti az általános sorkötelezettséget, és tárgyalásokat folytat Washingtonnal az amerikai nukleáris fegyverek telepítéséről is.
„Litvánia javaslatot tett egy állandó amerikai katonai bázis létrehozására is az ország területén”
Felajánlotta, hogy kész finanszírozni az infrastruktúrát mintegy 1500 amerikai katona tartós állomásoztatásához. Bár Vilniusban nagy a lelkesedés, szakértők megjegyzik, hogy Trump kijelentése, miszerint megfontolja az ajánlatot, nem jelent kötelezettségvállalást, és a Pentagonon belül is van szkepticizmus az állandó európai bázisokkal szemben.
Észtország is eléri az 5 százalékos szintet. Az elmúlt évben Észtország kilenc amerikai HIMARS rendszer, köztük akár 300 km-es hatótávolságú M57 rakéták és kilenc hasonló hatótávolságú dél-koreai Chunmoo rendszer megvásárlására írt alá szerződést. A Financial Times szerint a köztársaság védelmi kiadásai 2026-ban 42 százalékkal, 2,4 milliárd euróra, azaz a GDP 5,4 százalékára nőttek. De az észtek másként is készülnek egy esetleges orosz támadásra. Ezen a héten Martin Herem észt védelmi miniszter bejelentette, hogy az ország körülbelül 150 védelmi bunkert kíván építeni az Oroszországgal határos Ida-Viru régióban a balti védelmi vonal részeként.
„De Lettország sem sokkal marad el a másik két balti államtól. Andris Kulbergs miniszterelnök további finanszírozást kért az Európai Uniótól, hogy <szembeszállhasson> Oroszországgal. Közben az érintett országok szolgálatai arról beszélnek, hogy kicsi az esélye annak, hogy Oroszország megtámadja a Baltikumot”
A transzatlanti kapcsolatok feszültségét mutatja az is, hogy a Trump-adminisztráció nem hívta meg a balti államokat – valamint Nagy-Britanniát és Franciaországot sem – a Lengyelországban megrendezésre kerülő, a NATO jövőjéről szóló szűk körű munkaértekezletre. Az Elbridge Colby által koordinált találkozó a hírek szerint kifejezetten a Washington jelenlegi prioritásaihoz legközelebb álló országokat tömöríti.
„Miközben a balti vezetők is többször megerősítették, bíznak abban, hogy az Egyesült Államok szükség esetén megvédené a Baltikumot, a három állam jelenleg két tűz között van”
Miközben a közvetlen orosz katonai fenyegetéssel néznek szembe, folyamatosan alkalmazkodniuk kell Trump kiszámíthatatlan, rugalmas realizmus (Flexible Realism) néven leírt külpolitikájához, amely az európai partnerektől teljes önellátást és a konfliktusok retorikai hűtését követeli meg.
Moszkva közben folyamatosan azt hangoztatja, hogy senkire sem jelent veszélyt. Vlagyimir Putyin épp a napokban beszélt arról, hogy egy Európával való katonai konfliktus esetén nem lennének győztesek. „Sokan folyamatosan a 2030-as háborúra való felkészülésről beszélnek. Helyes ez vagy helytelen? Először is, felkészültünk, de nem akarunk semmilyen háborút Európával. És ha valaki akar, készüljön fel. De még nem érték el a céljukat, hogy „stratégiai vereséget” mérjenek Oroszországra, és ez valószínűleg nem lesz lehetséges 2030-ra” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, valaki azt szeretné, hogy a Balti-tengeren is olyan helyzet alakuljon ki, mint a Perzsa-öbölben vagy a Hormuzi-szorosban. Oroszország – emelte ki Putyin – nem akarja ezt, de minden kihívásra reagálni fog. Megjegyezte még, hogy Moszkva támogat minden olyan lépést, amely elősegíti Oroszország és az EU-tagállamok között a teljes körű kapcsolatok helyreállítását.
„Európa jelenleg válaszút előtt áll, egyes politikusok ugyanis már kezdeményezik a közvetlen párbeszéd újrafelvételét Moszkvával”
„Kevesebb feszültségre és több józan észre számítunk Európától. Oroszország támogatni fogja az Óvilág elkötelezettségét a párbeszéd bővítése iránt, hogy pozitív eredményeket érjenek el a legfontosabb kérdésekben” – fogalmazott a Vzgljad portálnak nyilatkozva Grigorij Karaszin, a felsőház külügyi bizottságának elnökhelyettese.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater