„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Hidegkuti Konstantin írása a #moszkvater.com számára
Elsőként érdemes tisztázni miről is szól pontosan a Nyitott Égbolt szerződés, és melyek azok a faktorok, amelyekre hivatkozva indokolta Donald Trump a kilépést. Az 1992-ben Helsinkiben aláírt, majd 2002-ben 20 tagállam ratifikációjával hivatalossá vált szerződés értelmében annak tagjai
„bizalomépítési jelleggel, ország csoportok szerinti kvóták alapján, előre meghatározott időben, útvonalon és eszközökkel hajthatnak végre fegyvertelen megfigyelő repüléseket egymás területe felett”
Legnagyobb kvótával Oroszország, Belarusz és az Egyesült Államok rendelkezik, egyenként 42 repülést engedélyezve évente, míg Magyarország esetében ez a szám négy. További kritérium, hogy ezen kvóták felhasználása nem egy országra vonatkozik, hanem térségek szerint korlátozták. Így Oroszország és Belarusz megfigyelői csupán négy alkalommal haladhatnak el az Egyesült Államok felett, míg ugyanez fordított esetben nyolc alkalomra limitált.
Magát a Nyitott Égbolt kifejezést és annak alapvető elemeit először Dwight D. Eisenhower elnök vetette fel 1955-ben a Sztálin halálát követő rövid enyhülés időszakában, ám rövid tárgyalássorozatot követően az 1960-as U-2 incidens hatására szovjet részről elutasították. Az ötlet csak 1989-ben merült fel újra az amerikai és szovjet vezetők csúcstalálkozói során, és kidolgozása az aláírást megelőző budapesti, ottawai valamint bécsi fordulók keretében zajlott. A szerződés jelenleg 34 szerződő taggal rendelkezik, míg Kirgizisztán esetében az aláírást követő ratifikáció nem történt meg.
„Bár a légi felderítés jelentősége a kereskedelmi műholdak számának és minőségük javulásának köszönhetően – a katonai műholdak esetén szintén – csökkent, a Nyitott Égbolt célja nem is maga az információszerzés, hanem a felek közti bizalom építése mellett a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése”
Maga a szerződés szigorúan szabályozza, hogy milyen eszközök lehetnek a megfigyelést végző repülő fedélzetén, és azok milyen útvonalon haladhatnak. A légi járművek kizárólag fegyvertelen szállító repülőgépek átalakításával kaphatnak engedélyt, melyek felszerelése kizárólag optikai, videó, infravörös és radaros szenzorokat tartalmazhat. A gyakorlati alkalmazást figyelembe véve az esetek többségében csak fényképes és videós képalkotó eszközöket helyeznek el a tagok a fedélzeten. Ezek felbontása az első két kategória esetében nem lehet kisebb 30 centiméternél, míg az utóbbi kettőt illetően 50 és 300 centiméter a határ.
Oroszország területén négy repülőtér van kijelölve a Nyitott Égbolttal kapcsolatos feladatok végrehajtására: Kubinka, Ulan-Ude, Magadan és Vorkuta. Nemzetbiztonsági jelentőségükre hivatkozva a felek megtagadhatják bizonyos területeik felett az áthaladást, illetve a határ 10 kilométeres sávján kívül haladhatnak csak a megfigyelő egységek, de a repülések hosszában is felső korlátozás van érvényben.
„A repülések során továbbá a fogadó állam képviselőinek a fedélzeten kell tartózkodniuk. Kizárva ezzel, hogy esetlegesen nem engedélyezett eszközökkel történjen a felderítő repülés”
Nem kritérium, hogy a megfigyelést végző állam saját tulajdonában álló repülőgéppel hajtsa azt végre, más részes ország kvalifikált eszközével is megteheti azt, valamint egy megfigyelésnek több állam is részese lehet egyszerre. A begyűjtött adatokat egy központi adatbázisban tárolják és minden tag által hozzáférhetőek.
Ahogy az INF szerződésnél, így a Nyitott Égbolt esetében sem volt előzményektől mentes a kilépés, ugyanis annak felmondása beleillett egy hosszabb elhidegülési folyamatba. Mindkét fél többször is megvádolta a másikat a szerződés elemeinek és alapvető szellemiségének megszegésével. Többek közt Washington 2018-ban, a mostani szerződésszegéshez hasonló okokra hivatkozva nem engedélyezte az új, Tu-214ON típusú – az ON jelölés az otkritoje nyebo, azaz a nyitott égbolt orosz megfelelője – repülőgépek használatát orosz részről, szemben az európai tagállamokkal. Így 2019-ig az amerikai repülésekre csak a régebbi Tu-154M-ON és átalakított An-30 típusok kaptak útvonalengedélyt, melyeknek további feltételként alkalmasnak kellett lenniük az amerikai légiközlekedésben való részvételre.
„Washington azzal vádolta meg Oroszországot, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtiltotta a kalinyingrádi terület, illetve az orosz részről szuverén államokként elismert Abházia és Dél-Oszétia körzetében az ellenőrző repüléseket. Ezen felül közép-oroszországi hadgyakorlatok esetén sem adott engedélyt az átrepülésre. Moszkva válaszában az Egyesült Államokat vádolta meg szerződésszegéssel, mivel csendes-óceáni létesítményei és a Hawaii valamint Aleut-szigetek felett rendelt el ugyanilyen intézkedéseket”
A korlátozás mellett az orosz személyzetet szándékosan kényelmetlen helyzetbe hozta az éjszakai megállások tilalma, melyre válaszul Oroszország is négyből három repterén tiltotta meg ezen gyakorlatot. Grúzia, bár az egyezmény tagja, ám az általa szakadár régióknak tartott Abházia és Dél-Oszétia elismerésére hivatkozva egyoldalúan 2011-től 2019-ig tiltotta az orosz repüléseket területe felett.
Érdemes továbbá megemlíteni, hogy szemben az orosz vagy német modernebb technika hadrendbe állításával, az Egyesült Államok továbbra is a még a Boeing 707-en alapuló, több évtizedes OC-135B repülőgépekkel végzi a Nyitott Égbolt szerződés keretében meghatározott feladatait. Ezen típus cseréje az élettartam végéhez közeledve szükségessé vált, ám a Pentagon – kvázi újra előrevetítve a kilépést – a szerződés tisztázatlan jövőjére hivatkozva márciusban törölte az utód fejlesztésére szánt keretet. A finanszírozás újabb problémáját jelentette az elnök 2018. októberi döntése, melyben az elfogadott következő évi 717 milliárd dolláros védelmi büdzsé esetében blokkolta a Nyitott Égbolt szerződés teljesítéséhez szükséges forrásokat mindaddig, amíg „Oroszország nem tisztázza szerződésszegéseit”.
A Tupoljev Tu-214 utasszállító átalakításával létrehozott Tu-214ON Kubinkában. A törzs alján megfigyelhetőek az engedélyezett képalkotó eszközök telepítési helyei
Forrás:russianplanes.net/Alekszej(drugoj)
Az egyezmény felmondása mögötti indokok között jelen esetben kivételesen nem szerepel a Kína-faktor, mivel egyrészt Peking nem is tagja a Nyitott Égbolt szerződésnek. De belátható időn belül nem is képzelhető el, hogy az információk elhallgatásával rendszeresen összefüggésbe hozott állam engedélyezne bármilyen megfigyelő célú repülést területe felett. Főképp nem amerikai repüléseket.
„Washington részéről a megállapodás legnagyobb problémája inkább abban jelentkezik, hogy nem illeszkedik a kormányzaton belüli neokonzervatív körök nemzetközi megkötéseket elutasító, a saját geopolitikai és biztonságpolitikai érdekeiket előtérbe helyező erőteljesebb külpolitikai narratívájába”
Az általánosan hideg, dezinformációval teli orosz-amerikai viszony mellett pedig nem is lehetett kérdés, hogy a bűnbak szerepébe – szintén szerződésszegésre hivatkozva – természetesen újra Oroszország került. Lépésével viszont Washington nemcsak Oroszországgal, de saját NATO-n belüli európai szövetségeseivel szembement. Sőt, részben még azzal az Ukrajnával is, melynek vezetése egyáltalán nem vádolható oroszbarátsággal.
A szerződés két letéteményeseként Magyarországnak és Kanadának a fejleményekre válaszul 60 napon belül kötelező összehívnia a részes államok találkozóját, ám azon komolyabb áttörés nem valószínűsíthető. Egyes elemzők véleménye szerint az amerikai lépésre válaszul Oroszország is felfüggesztheti szerződésbeli kötelezettségeit. Egy ilyen akció azonban éppen ellentétes lenne érdekeivel és feszültséget keltene a nyugat-európai államokkal is.
„Ahogy az INF esetében, így a Nyitott Égbolt szerződésnél is fél éves átmeneti periódust követően lép hatályba a kilépésről szóló amerikai döntés”
Természetesen jelen esetben sem hagyta ki az amerikai külügyminisztérium az angolban csak „stick and carrot”-nak nevezett tárgyalási technika alkalmazását. Így miközben bejelentette kilépését utalást tett arra, ha az orosz fél teljes mértékben visszatér a szerződés hatálya alá, akkor országa esetleg visszavonhatja döntését. Ez a kettős játék az INF esetében sem volt működőképes és a Nyitott Égbolt esetében sem lesz máshogy. Ahogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes fogalmazott, az Egyesült Államok által támasztott követelmények elfogadhatatlanok és Oroszország csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha egyenlő félként kezelik.
„A jövőbeli lehetőségeket mérlegelve a START III vagy INF szerződésekkel ellentétben a Nyitott Égbolt amerikai részvétel nélkül is érvényben marad, ám ha további európai államok is követik Washington példáját, akkor a megmentésére irányuló elképzelések feleslegesnek bizonyulnak”
A fegyverzetkorlátozás kérdéskörére egyre sötétebb árnyékot vet a jelenlegi amerikai külpolitikai irány és kétséges, hogy rövid távon ebben bármilyen változás álljon be, főleg a novemberi elnökválasztás fényében. Washington a jövőbeli erőviszonyokat figyelembe véve minden áron próbálja bevonni az eddigi bilaterális orosz-amerikai megállapodásokba a feltörekvő Kínát is, mint vele szemben álló, rá veszélyes globális ellenpólust, illetve ha az nem lehetséges, inkább felmondja ezen szerződéseket. A mostaniakhoz hasonló egyoldalú lépésekkel viszont aligha valószínű, hogy akár Peking, akár Moszkva tárgyalóasztalhoz üljön, főképp nem az amerikai fél által óhajtott feltételek mellett.
„Az elszabadult hajóágyúként leírható politika kettősségének egyik legfrissebb példája magának a fegyverzetkorlátozási ügyekkel foglalkozó biztosnak, Marshall Billingsleanek a nyilatkozata”
Eszerint annak érdekében, hogy megnyerje a kibontakozó nukleáris fegyverkezési versenyt, az Egyesült Államok kész akár költéseivel maga mögött hagyni Kínát és Oroszországot. Ha pedig igazak azon értesülések, hogy a Trump-adminisztráció – szembemenve az 1996-os Átfogó Atomcsend Egyezmény (CTBT) rendelkezéseivel – Kínával és Oroszországgal szemben nyomásgyakorló eszközként a nukleáris kísérletek újrakezdését is fontolóra vette, bármilyen megegyezés még távolabb kerül a jelen helyzettől. Bár jelenleg még továbbra is az Egyesült Államok a világot alakító fő globális nagyhatalom, ám a Pax Americana névvel fémjelzett amerikai globális hegemónia fenntartásához mindenáron ragaszkodó unilaterális lépései egyre inkább saját szövetségeseivel is potenciálisan szembe mennek. Ha ezen tendencia folytatódik, a világ könnyen egy újabb, a hidegháború idején átélt fegyverkezési versenyben találhatja magát.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
