„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Ostrom alatt a lengyel jogállamiság

2026. nov. 01.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Alkotmányos válság Lengyelországban. Felfüggesztették az Alkotmánybíróság vezetőit, rendőrök jelentek meg az intézményben, az államfő pedig megszakította külföldi útját, és visszatérve Varsóba a segítségével jutott be az Alkotmánybíróság épületébe az intézmény felfüggesztett vezetője. Az elnök konzultációra hívta a pártokat, a találkozót azonban a kormányzó Polgári Koalíció és az Új Baloldal bojkottálta. Közben tiltakozásul a történtek miatt lemondott Lengyelország bukaresti és pekingi nagykövete. Lengyelország kettészakadt, és a kormány durván berúgta a kampányt. A kérdés az, lehet a jogállamiság helyreállítása jegyében felrúgni a jogállamiságot.

„Közben rohamrendőrség körbeveszi az épületet. A rendőrség szerint két bejelentés miatt, az igazságügyi miniszter Waldemar Żurek kért biztosítást a tüntetések miatt, és Korwin-Piotrowska maga jelentette, hogy veszélyben vannak a bírák. A rendőrség biztonsági okokra hivatkozik, és tagadja, hogy erőszakkal behatolt volna az épületbe” #moszkvater

„Közben rohamrendőrség körbeveszi az épületet. A rendőrség szerint két bejelentés miatt, az igazságügyi miniszter Waldemar Żurek kért biztosítást a tüntetések miatt, és Korwin-Piotrowska maga jelentette, hogy veszélyben vannak a bírák. A rendőrség biztonsági okokra hivatkozik, és tagadja, hogy erőszakkal behatolt volna az épületbe”
Fotó:EÍUROPÍRESS/Mladen ANTONOV/AFP

„Képzeld el, hogy a demokraták megnyerik a Kongresszust, majd azt mondják, a Legfelsőbb Bíróság innentől fogva nem számít, három évig figyelmen kívül hagyják a döntéseit, majd egy évvel a választások előtt új bírókat neveznek ki és miután a republikánus elnök megtagadja a beiktatásukat, maguk iktatják azokat be. Majd, amikor az elnök hivatalos útra utazik, felfüggesztenek korábbi bírókat, a rendőrség megakadályozza, hogy a korábbi bírók a bíróság épületébe lépjenek, az igazságügyi miniszter ugyanakkor megpróbálja megfosztani mentelmi joguktól őket. Az elnöknek kell hazatérnie rohanvást az útjáról, mert azok, akik évekig oktattak mindenkit a bíróságok tiszteletéről, most online ecsetelik, hogy ez a jogállamiság, fájdalmas, de nincs más út. Itt tart Lengyelország!” Egy amerikai influenszer így festette le nagyon találóan követőinek a lengyel helyzetet.

„S akkor nézzük, mi történt október 30-án este Varsóban?”

Az Alkotmánybíróság honlapján péntek este hat órakor megjelenik egy rendelet. Anna Korwin-Piotrowska bíró, akit a Szejm márciusban választott meg, de Karol Nawrocki elnök nem eskette fel – felfüggeszti egy hónapra az elnököt, Bogdan Święczkowskit és helyettesét, Bartłomiej Sochańskit. Ő veszi át a vezetést. Az alkotmánybíró a Bogdan Święczkowski elnök és helyettese felfüggesztéséről szóló döntése során elsősorban az „alkotmányos végszükség állapotára” hivatkozott, azt hangoztatva, hogy a bíróságot vissza kell adni az állampolgároknak, és helyre kell állítani a normális működését.

Pár perccel később az Alkotmánybíróság X-fiókján megjelenik a másik oldal állásfoglalása, miszerint Święczkowski továbbra is elnök, Korwin-Piotrowska pedig nem is bíró, mert nem az elnök előtt esküdött. Aki pedig ebben a történetben részt vesz, az államcsíny bűntettét követi el.

„Közben rohamrendőrség körbeveszi az épületet. A rendőrség szerint két bejelentés miatt, az igazságügyi miniszter Waldemar Żurek kért biztosítást a tüntetések miatt, és Korwin-Piotrowska maga jelentette, hogy veszélyben vannak a bírák. A rendőrség biztonsági okokra hivatkozik, és tagadja, hogy erőszakkal behatolt volna az épületbe”

Bogdan Święczkowskit fizikailag nem engedték be, hiába mutogatta a bejáratnál az elnöki igazolványát. Kint PiS-es képviselők, köztük Jarosław Kaczyński kijelenti, hogy „puccsot követtek el az Alkotmánybíróság ellen”. Ezzel szemben Donald Tusk kormányfő az X-en azt írja, „a jogállamiság visszaállítása nehéz, fájdalmas folyamat, határozott lépéseket igényel, nincs más út”. Karol Nawrocki elnök épp Szenegálba tartott, a gépe Spanyolország fölött visszafordult, leszállt Okęcie-n. Mert ahogy fogalmaz, „ilyen pillanatban az elnöknek Lengyelországban kell lennie”.

„Ez a háború az Alkotmánybíróság körül már tíz éve tart. Miért jutott idáig?”

– 2015: A PiS három bírót szabálytalanul választott az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is. A Szejm a kormányváltás után 2024 márciusában kimondta, hogy mindez érvénytelen.

– 2023-2025: A Tusk-kormány nem publikálja a bíróság ítéleteit, amelyeket az alkotmány 190. cikke szerint azonnal közzé kellene tenni, de a kormány szerint a testület nem független.

– 2026 március: A Szejm hat új bírót választ, Nawrocki azonban csak kettejük esküjét veszi fel. A többi négy — köztük Korwin-Piotrowska, Marcin Dziurda, Krystian Markiewicz, Maciej Taborowski – a Szejm elnöke előtt esküszik április 9-én. Az ECHR május 5-én ideiglenes intézkedést ad ki, miszerint Lengyelország akadályozza őket a vizsgálódásban. Konkrétan, Święczkowski nem engedi őket dolgozni.

– 2026 szeptember: A Szejm megválasztja Maciej Bereket – Tusk volt miniszterét, „jobbkezét” – alkotmánybírónak. A koalíció saját 2024-es ígérete szerint volt miniszterekre 4 év várakozási idő lenne. Nawrocki szerint az utolsó dolog, ami kell, egy újabb politikus. Berek szintén a Szejm elnökének irodájában esküdött, elnök nélkül.

„Közben Rzeczpospolita / SW Research felmérése szerint a lengyelek 59,7 százaléka ezt a kinevezést a bírói függetlenség elleni lépésnek tartja”

Most Żurek igazságügyi miniszter kérte a két régi vezető mentelmi jogának felfüggesztését, hogy büntetőeljárás indulhasson ellenük, mert – mint indokolt -akadályozzák más bírák munkáját.

„A tét a kettős hatalom feloldása, elbillentése. A Szejm szerint van nyolc új bíró, az elnök szerint csak három. A bíróság szerint az ítéletei akkor is érvényesek, ha a kormány nem publikálja. A kormány szerint a bíróság nem független, ezért nem kell figyelembe venni. Ezt hívják <alkotmányos Gordiuszi-csomónak>.  Nincs ugyanis alkotmányos döntőbíró, mert maga a döntőbíró a vita tárgya”

Donald Tusk tehát veszélyes lépésre szánta el magát. A kormány önmagát ruházta fel azzal a joggal, hogy eldöntse, mely bírósági döntéseket és tisztségviselőket ismeri el, és melyeket nem. A PiS politikusai szerint viszont, ha egy kormány politikai alapon, rendőri erővel függeszthet fel alkotmánybírákat vagy foglalhat el állami intézményeket, ott a jogbiztonság alapjai megszűnnek. A kormányfő azzal védekezik, hogy a „jogállam visszaállítása nehéz és fájdalmas folyamat, amely határozott fellépést igényel”. Ezt az érvelést azonban azért ne fogadjuk el, a cél nem szentesíti az eszközt. A jogállamiság szabályait nem lehet egy demokráciában semmilyen érvvel felrúgni. Tusk logikáját követve sem lehet a jogszerű állapotot jogsértő módon helyreállítani, ha úgy tetszik, a puccsot ellenpuccsal felülírni.

„A jelenleg egymásnak feszülő két politikus közül Nawrocki államfőként viselkedik, Tusk meg politikai aktivistaként”

S van itt még egy aggasztó momentum, mégpedig a lengyel országos rendőrfőkapitány-helyettes, Tomasz Michułka október 29-én kelt belső parancsa, miszerint november 2. és 8. között minden központi tartalékba tartozó rohamrendőri egységnek azonnal bevethető állapotban a saját bázisán kell maradnia. A felszerelés a szokásos tömegoszlatási készlet (paprikaspray, gumilövedékes sörétes puska, útzárak, rohamkocsik), de géppisztoly, golyóálló mellény és éjjellátó is szerepel benne. Azért érdekes, mert épp akkor szivárgott ki valahogyan, amikor kialakult a cirkusz az Alkotmánybíróság körül. A rendőrség a levelet nem tagadta le, de cáfolta, hogy az a célja, aminek kinéz. Hát?!

Sőt, még egy. Stanisław Janecki ezredes a a wPolsce24 csatornán arról beszélt, hogy amikor az elnöki különgép visszatért Lengyelországba, információi szerint létezett egy terv a kormányzat részéről, hogy megtagadják a leszállást a varsói Okęcie katonai repülőtéren, és átirányítsák egy másik repülőtérre, Vršacba vagy Krakkóba. A cél az lett volna, hogy elvágják az elnököt a varsói eseményekről abban a pillanatban, amikor válságos helyzet zajlott az Alkotmánybíróság körül. Janecki azt állította, hogy ez a kísérlet a hadsereg hozzáállása miatt kudarcot vallott kudarcot, amely kezeli a repülőtér katonai részét. Ha mindez igaz, a lengyel hadsereg hű maradt az alkotmányhoz.

„A történteknek magyar belpolitikai vonatkozásai is vannak, hiszen Donald Tusk Magyar Péter mentora, a magyar kormány az ő példáját követve bontja le elődje politikai rendszerét. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon is komoly alkotmányos viták zajlanak”

A Tisza-kormány alaptörvény módosításával négy alkotmánybíró mandátuma szűnt meg, megváltoztak a testület működésének szabályai, és az államfő eltávolítása is súlyos jogi-politikai konfliktust váltott ki. Persze, ehhez azt is tegyük hozzá, hogy itthon nincs ellensúly, ami gátat szabna a hasonló lépéseknek. A lengyelországi fejlemények minden esetre itthon is elgondolkoztathatnak mindenkit arról, hogy mennyire érdemes feszíteni a húrt.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Csúszik a lengyel atomprojekt

    2026. okt. 18.
    Lengyelország három évvel módosította nagyszabású atomenergetikai programjának ütemtervét. Az első, amerikai AP1000 technológiájú atomerőműv...

    Lesz-e kormányváltás Lengyelországban?

    2026. okt. 3.
    Merre tart a lengyel nemzeti oldal és a szuverenista mozgalom? A Moszkvatér podcastjének legújabb adásában Szabó Balázs, az Országos Lengye...

    Ukrán menekült késelt Lengyelországban

    2026. szept. 26.
    A Moszkvatér mai adásában Stier Gábor elemezte, hogyan hat a lengyel–ukrán viszonyra a jarosławi templomi késelés és a volhíniai mészárlás e...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater