//Ukrajna lerohanása ismét elmaradt
„Az idei év legnagyobb újdonságát kétséget kizáróan az „egyesített hadszíntér” koncepció, valamint a robotizált, illetve részben mesterséges intelligenciát használó harcjárműveknek a hagyományos csapatokkal karöltve történt nagyszabású alkalmazása jelentette” #moszkvater

Ukrajna lerohanása ismét elmaradt

MEGOSZTÁS

Bár egyes politikai szereplők az elmúlt hetekben ismét egy orosz-ukrán háború képét festették fel, a hagyományos évi stratégiai hadgyakorlat részeként idén sem került sor Ukrajna lerohanására. De mégis milyen újdonságokat hozott, illetve milyen körülmények között zajlott az idei évre a Nyugati Katonai Körzetbe ütemezett, jelentős médiavisszhanggal kísért Zapad-2021 stratégiai hadgyakorlat?

„Az idei év legnagyobb újdonságát kétséget kizáróan az „egyesített hadszíntér” koncepció, valamint a robotizált, illetve részben mesterséges intelligenciát használó harcjárműveknek a hagyományos csapatokkal karöltve történt nagyszabású alkalmazása jelentette” #moszkvater
„Az idei év legnagyobb újdonságát kétséget kizáróan az „egyesített hadszíntér” koncepció, valamint a robotizált, illetve részben mesterséges intelligenciát használó harcjárműveknek a hagyományos csapatokkal karöltve történt nagyszabású alkalmazása jelentette”
Fotó:EUROPRESS/Handout/Russian Defence Ministry/AFP

Mint ahogy annak jelentőségét a tavalyi Kavkaz-2020 esetében bemutattuk, az orosz haderő számára minden év szeptembere az adott képzési évet lezáró stratégiai hadgyakorlatban teljesedik ki. A négyéves váltásokban zajló műveletek során az idei legfőbb helyszíneket a NATO-val, illetve részint Ukrajnával határos Nyugati Katonai Körzet, valamint Belarusz 14+1 gyakorlótere szolgáltatta, kiegészülve egyéb, a szomszédos régiók másodlagos színtereivel.

„A Moszkva által közölt számok alapján a tavalyi Kavkazhoz képest – bár személyi szempontból jelentősen nagyobb erőket vonultatott fel Oroszország saját területén -, az eszközpark esetében minimális növekedés figyelhető meg”

A műveletekben összesen 200 ezer főnyi személyzet, 80 forgó, illetve merevszárnyas technika, 290 tank, 240 tüzérségi eszköz – önjáró tüzérségi lövegek, rakéta-sorozatvetők, aknavetők – illetve 210 egyéb szárazföldi harceszköz vett részt a Balti és Északi Flotta 15 hajójával együtt. Az említett erők közül belarusz területen mindössze 12 800 fő – ebből 2500 orosz –, 30 légi jármű, 140 harckocsi, illetve 110 tüzérségi eszköz tartózkodott, a fennmaradó egységek a kilenc orosz gyakorlótér között oszlottak el.

Az orosz és belarusz katonákon túl a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének – ODKB – részeként Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán is képviseltette magát, ahogy az indiai, pakisztáni srí-lankai valamint mongol kontingensek összesen kétezer főben. A külföldi résztvevők mellett Kína, Mianmar és Vietnam küldött katonai megfigyelőket a Zapad-2021-re. Ahogy a Kavkaz esetében, úgy idén is a Védelmi Minisztérium képviseletében Jevgenyij Iljin dandártábornok kiemelte, a legtöbb haditechnika és személyzet bevonásával járó műveletek az ország belső régióiban – jelen esetben a Nyizsnyij-Novgorodi területen – zajlottak, távol a nyugati határoktól.

„Az idei év legnagyobb újdonságát kétséget kizáróan az „egyesített hadszíntér” koncepció, valamint a robotizált, illetve részben mesterséges intelligenciát használó harcjárműveknek a hagyományos csapatokkal karöltve történt nagyszabású alkalmazása jelentette”

A koncepció részeként a műveletek végrehajtásában, illetve előkészítésében stratégiai szinten a Középső Katonai Körzet erőit, és országosan a Légideszant Erőket – VDV – vonták be. Az „egyesített hadszíntér” részeként a Nyugati Katonai Körzet legnagyobbjának számító Nyizsnyij Novgorod melletti Mulino gyakorlóterén 20 ezer főnyi személyzet, 160 harckocsi és több száz légi jármű bevetése vált egyidejűleg lehetségessé. Mindezek mellett a VDV Pszkov térségében történelme során elsőként hajtott végre éjszakai deszantot kizárólag éjjellátó berendezések segítségével. Ennek során ezer méteres magasságból hatszáz fő és 30 harcjármű landolt nehéz időjárási körülmények közepette, majd a földet érést követően a kijelölt harcálláspontot elfoglalva egy 100 kilométeres menetet tettek meg a Sztrugi Krasznije gyakorlótér irányába.

A VDV művelete

Bár szorosabb értelemben véve a Zapad-2021 főképp a Nyugati Katonai Körzet, illetve Belarusz haderejét érintette, Viktor Murahovszkij elemző szerint a kiterjedtebb műveletek egészen a Barents-tengertől a Fekete-tengerig húzódtak. Ennek csak egyik magyarázatát adja a Zapad-2021-gyel párhuzamosan, ám attól hivatalosan függetlenül, az Északi Hajózási Útvonal mentén az Északi Flotta által 8 ezer fő, 50 felszíni hajóegység, és 120 repülőtechnika részvételével tartott gyakorlat. Másik oldalról hagyományosan a szovjet, majd orosz fő légvédelmi gyakorlóterek az ország déli részén, Asztrahány térségében helyezkednek el, így ezen műveletek is főképp az említett térségben tudnak folyni. Példának okáért a Minszk által nemrégiben beszerezni kívánt Sz-400 légvédelmi rendszer képességeinek kihasználására is egyedül itt nyílik lehetőség Oroszország európai területén.

„A robotizált haditechnikát illetően számos eszköz gyakorlati debütálását figyelhettük meg a Zapad-2021 alatt”

Többek közt az eddig felderítő feladatkört betöltő Forposzt-R – az izraeli IAI Searcher orosz licenszgyártású változata – drónok elsőként hajtottak végre támadást földi célpontok ellen a kifejezetten könnyűdrónok számára kifejlesztett KAB-20Sz irányított bombafegyverzettel. Bár a mindössze 20 kilogrammos eszköz viszonylag kevés robbanóanyagot tartalmaz, és hatóereje ennél fogva korlátozott, a lézeres irányításnak köszönhető pontos találat révén így is képes ellenséges harcjárművek felülről történő megsemmisítésére. Mindezek mellett a Szíriában már tesztelt Inohogyec – korábbi nevén Orion – drónok idén főképp a tüzérség számára végeztek célmegjelölési feladatokat kiemelkedő eredményességgel.

Forposzt-R bombaoldása

A leglátványosabb újítást mégis a szárazföldi erőket kiegészítő Uran-9, Nyerehta és B-19 eszközök hozták.

„Ugyanis a történelem során először a Nyerehta és Uran-9 robotok nemcsak együtt hajtottak végre hadmozdulatokat a csapatokkal, de egyben tűztámogatást is szolgáltattak számukra”

Míg a főképp objektumvédelemre és járőrözésre szánt Nyerehta fő fegyverzetét egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska, illetve egy 30 milliméteres gránátvető adja, addig az Uran-9 esetében a 30 milliméteres 2A72 gépágyút négy Ataka irányított páncéltörő rakéta, vagy 12 termobár RPO Smel rakéta egészítheti ki.

A Zapad-2021 keretében az említett Uran-9 típus a gyalogságnak szolgáltatott tűztámogatás során 3, illetve 5 kilométeres távolságban semmisítette meg a kijelölt célpontokat. Bár a BMP-3 alapján kidolgozott B-19 alapvetően még prototípus állapotában van, az orosz gyalogsági harcjárművek új szintjét hozhatja magával.

A Kurganyec és Bumerang harcjárműveken már ismert „Epoha” személyzet nélküli torony a 30 – illetve opcionálisan 57 – milliméteres fő fegyverzet mellett Kornet páncéltörő rakétáknak is helyet ad, és a BMP-3 platform egyik lehetséges úgymond hibrid modernizációjának alapját jelentheti. Bár a BMP-3 alapfegyverzetének számító 100 milliméteres ágyú kiszerelésével jogosan merül fel a kétség a tűzerő csökkenését illetően, a jobb védelmet jelentő személyzet nélküli torony, a fejlettebb elektrooptikai, illetve automatizált célmegjelölő rendszerek és a páncéltörő rakéták megléte mindezt kompenzálja.

Uran-9 és B-19 egymás mellett beásva #moszkvater
Uran-9 és B-19 egymás mellett beásva
Fotó:Orosz Védelmi Minisztérium

Ahogy az elmúlt évek nagyszabású orosz műveleti esetében, úgy idén is előre sejthető volt, mindezekre a NATO, de főképp Ukrajna reakciója. Míg a fő motívumot általánosságban az állítólagos orosz agresszió jelentette, addig az észak-atlanti szervezet, illetve annak főtitkára ismét az orosz hadgyakorlatok transzparenciájának növelésére szólította fel Moszkvát. Stoltenberg szeptember eleji nyilatkozata szerint Moszkvának és Minszknek előreláthatóbban kellene viselkednie a manőverek szempontjából, amelynek értelme – figyelembe véve az évenkénti hadgyakorlatok jellegét – eléggé kérdéses. Illetve az már nyugati oldalról kevésbé került be a nyilatkozatokba, hogy a szeptember 10. és 16. közti időszakban

„a NATO-hoz tartozó országok 63 felderítő repülőgépe, illetve 20 pilótanélküli légi járműve végzett az orosz határok mentén felderítő repüléseket. Mindezen értékek ilyen rövid időszak alatt rekordot döntöttek, a felderítés szempontjából amúgy sem épp üres orosz határ közelében”

Svéd, német, és amerikai felderítők egyidejű repülése a Balti-tenger felett illetve Kalinyingrád térségében már a gyakorlatot megelőzően 2021. szeptember 7-én #moszkvater
Svéd, német, és amerikai felderítők egyidejű repülése a Balti-tenger felett illetve Kalinyingrád térségében már a gyakorlatot megelőzően 2021. szeptember 7-én
Fotó:Flightradar24.com

A balti államok ismét előkelőt helyet foglaltak el a gyakorlat kezdetét megelőzően a pánikkeltésben, Arvydas Anušauskas védelmi miniszter a litván rádiónak nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Zapad-2021 alatt nem kizárt egy hibrid, főképp elektronikai hadviselésre kihegyezett támadás országa ellen. Utóbbiakkal Vilnius északi szomszédja, Lettország is számolt.

„Mégis, ha választani kéne a félelemkeltés esetében Ukrajna elsősége idén sem megkérdőjelezhető”

Nem elég, hogy maga az államfő lebegtette be egy lehetséges orosz-ukrán háború valóságban fals eshetőségét pont a gyakorlat nyitónapján, de a biztonság kedvéért épp a gyakorlat alatt, véletlenül sem erődemonstrációs célzattal mozgósította Kijev a haderejét.

A Kavkazhoz hasonlóan idén is az orosz stratégiai gyakorlatra válaszul több, részben nyugati részvétellel zajló indult meg az orosz határoktól nyugatra. Egyik oldalt Lengyelország a Zapaddal egyidőben megkezdte a Rys-21-re hallgató saját műveletét 6 ezer fő részvételével, míg Ukrajna saját részről 1500 fővel tartott meglepetésszerű ellenőrzést az orosz határ közelében „szabotázsakciókkal szembeni ellentevékenységet ellenőrizve”.

„Ám Kijev esetében itt még nincs vége, mivel szeptember 22 és 30 között 15 ország – köztük 11 NATO tag, beleértve Magyarország – részvételével rendezi meg Ukrajna a félig-meddig az orosz gyakorlat ellensúlyaként beharangozott „Egyesített Erők-2021” műveletet az ország déli, délkeleti területein. Utóbbi részeként 12 500 főnyi személyzet és 600 feletti technika mozgósítása várható”

Ahogy 2014 óta minden stratégiai orosz hadgyakorlat esetén, bár bizonyos körök már-már nyílt háborút emlegetnek, ám ahogy a balti államok elleni provokációk, úgy Ukrajna idénre tervezett lerohanása is, érdeklődés hiányában ismét elmaradt. Ahogy – közös hadgyakorlat ide vagy oda – Belarusz bekebelezése is várat magára.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.