Az elmúlt évek erőteljes érdeklődésével szemben mintha a Nyugat megfeledkezett volna a hétfőn kezdődött nagyszabású éves orosz hadgyakorlatok idei állomásáról. Pedig idén nemcsak a koronavírus és annak minden áttételes folyománya nehezíti a műveletek megrendezését, de a Moszkva szövetségi rendszerében fellépő törésvonalak is fejfájást okoznak az orosz tervezőknek. Mit is jelent pontosan a Kavkaz-2020 katonai szemmel?

Hidegkuti Konstantin írása a #moszkvater.com számára

Az elmúlt évekhez képest a koronavírus járvány, Belarusz és az Alekszej Navalnij körüli események okozta információs áradatban a média szinte nem is foglalkozik az évente megrendezett nagyszabású orosz hadgyakorlatok újabb állomásával, mely szeptember 21. és 26. között zajlik Kavkaz-2020 néven. A nyugati sajtóban ilyenkor előszeretettel használt, szinte már előregyártott Európa biztonságát megsértő Oroszországról és Kelet-Európa hétvégi orosz inváziójáról szóló szalagcímek kivételesen elmaradtak.

„Nézzük meg mégis mit is jelentenek ezek a nagyszabású hadgyakorlatok, és milyen geopolitikai környezet társul hozzájuk?”

Elsőként érdemes megtekinteni a hadgyakorlat méretét bemutató számokat. Az orosz védelmi minisztérium által közölt adatok szerint hét országból több mint 80 ezer fő, 250 harckocsi, 450 gyalogsági harcjármű és 200 különböző tüzérségi egység vesz részt a Déli Katonai Körzet öt szárazföldi lőterén, amely kiegészül a Fekete-tengeri Flotta illetve a Kaszpi Flottilla állományával. Elsőre ezek a számok közép-európai mértékkel hatalmasnak tűnhetnek – hiszen például a Magyar Honvédség teljes állományának többszörösét kitevő csoportosulásról van szó – ám jelentősen elmarad más korábbi orosz műveletekhez képest. A tavalyi Centr-2019 128 ezer, a Vosztok-2018 pedig összesen 297 ezer katona mozgósításával zajlott.

„Az alacsonyabb szám oka nem a jelenlegi bonyolult járványhelyzet biztonsági protokolljában keresendő, hanem főképp az EBESZ 2011-es bécsi dokumentumában”

Az Oroszország által is aláírt szerződés az egységes parancsnokság alatt álló személyzet és a felvonultatott haditechnika száma szerint külön kategóriákba rendezi a hadgyakorlatokat. Különböző bejelentési kötelezettségi szinteket rendel hozzájuk, valamint ezen besorolás szerint korlátozza az egy évben tartható nagyszabású műveletek számát. A 13 ezer főt meghaladó aktív harcoló alakulat esetén kötelesek a rendező államok az EBESZ többi tagjának értesítése mellett azok megfigyelőit beengedni a gyakorlatokra, illetve szabad bejárást biztosítani annak területén.

A dokumentum előírásainak eleget téve a hadműveletekben aktívan résztvevő egységek száma 12 900, amelyből ezer főt a külföldi delegációk adják. A maradék 67 ezer személy különböző kiszolgáló, szállítási és egyéb aktív részvételt nem igénylő – például a Roszgvargyija vagy a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának alkalmazottai ide tartoznak – feladatot lát el. Érdemes megjegyezni ezen adatokat a jövőre nézve, mivel a 2021-ben a Nyugati Katonai Körzetben esedékes, szintén a bécsi dokumentum joghatósága alatt zajló Zapad gyakorlat esetében előre borítékolhatóak a több tízezres orosz kontingensről szóló hibás vagy szándékosan ferdített nyilatkozatok és cikkek.

„A Centr és Vosztok hadgyakorlatok kiemelkedő létszámának magyarázata abban rejlik, hogy ezen műveletek helyszínei már Oroszország ázsiai területei, melyekre nem terjednek ki a fentebb bemutatott korlátozások”

Az orosz fél által csak stratégiai hadgyakorlatként hivatkozott, a katonai körzetek elhelyezkedése szerint zajló műveletek az egész év során zajló kisebb-nagyobb csapatmozgások, mozgósítások és áttelepülések kulminációjaként foghatóak fel. Ezek egyúttal az adott évre az ilyen irányú események zárását is jelentik. A 2010-ben, a korábbi adminisztratív rendszer jelentős összevonásával létrejött négy katonai körzet – Nyugati, Déli, Központi, Keleti – között éves váltásokban kerül megrendezésre az adott éves hadgyakorlat, melynek fókuszába az adott területet érintő biztonsági kihívások kerülnek.

„A Kavkaz-2020 keretében a hagyományos konfliktus szimulálása mellett a Kaukázusban továbbra is jelentős terrorfenyegetettség áll az idei műveletek központjában”

Míg a Szovjetunió éves nagyobb hadgyakorlatai annak felbomlása után is megmaradtak, addig az adott szektorok, egységek véletlenszerű ellenőrzése csupán a 2010-es évek haderő reformjai révén tért vissza. A 2008-as grúziai háború a haderő sok hiányossága közt azt is megmutatta, hogy a váratlan ellenőrzések kivezetésével az adott körzetben tartózkodó erők egyszerűen elkényelmesedtek és beleuntak helyzetükbe, ez pedig lassította és megnehezítette áttelepülésüket egy konfliktus esetén.

„Az éves gyakorlatokat egy-két hónappal megelőző mozgósítások során az egységeket a saját körletüktől távol, több száz kilométerre, számukra ismeretlen körülmények közé vezénylik”

Az ilyenfajta áttelepülések jobban leképezik az adott erők általános állapotát és harcképességét. Idén mindez 150 ezer fő, és 600 szárazföldi, valamint légi és vízi jármű részvételével zajlott július 17-21 között 52 lőtéren. Ahogy a számok is mutatják, a váratlan ellenőrzések mértéke általában eléri, sőt meghaladja az adott évi stratégiai hadgyakorlat méretét, és azzal ellentétben nem korlátozódik csupán egy katonai körzetre. A személyzet mellett a logisztikai rendszerek tesztelésére is sor kerül, ami nemcsak a csapatok és technikájuk áttelepítésében, de rendre a háború esetére lekonzervált – hazánkban egykor M-zárolt készletként ismert – eszközök aktiválásának képében.

A Kavkaz-2020 hadgyakorlaton Oroszország mellett a bevezetőben már említett hat állam, Örményország és Belarusz a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, Kína valamint Pakisztán pedig a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) részeként vesz részt. A fentieket kiegészítendően a szárazföldi műveletekben Mianmar is közreműködik, a Kaszpi-tengeri lövészetekhez pedig az Iráni Haditengerészet csatlakozik. Megfigyelőként Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, India és Srí Lanka küld katonai delegációt a térségbe.

„Az elmúlt évekhez képest 2020 konfliktusai – külpolitikailag kényes helyzetbe hozva Moszkvát – erőteljesen rányomták bélyegjüket az eseményekre”

Elsőként India jelezte hivatalosan a koronavírusra hivatkozva távolmaradását, mely mögött sokkal inkább a dél-ázsiai térség felfokozott geopolitikai feszültségei állnak. Míg tavaly csupán pár hónappal a pakisztáni-indiai harcok újbóli kiújulása után a két ország katonái ritkaságszámba menve együtt hajtottak végre közös terrorelhárítási műveleteket a Centr-2019 hadgyakorlaton, addig az idén nyári kínai határvillongások egészen más természetűek. Ázsia két legnagyobb népességű, atomfegyverrel is rendelkező államáról van szó, melyek hiába részei az Oroszország által az elmúlt 20 évben létrehozott katonai és gazdasági együttműködési struktúrának a SCO és BRICS révén, a köztük fennálló feszültségek nemhogy továbbra is tapinthatóak, de egyre élesednek. Bár Oroszország igyekszik nem állást foglalni két hagyományosan fontos partnere közt, helyette inkább a békéltető szerepet kívánja betölteni, azért

„nagy kérdés, hogy hosszú távon hogyan alakul az Új-Delhi-Moszkva-Peking háromszög”

A meghívottak közül továbbá szeptember első napjaiban Indiához hasonlóan jelezte távolmaradását Azerbajdzsán, ám előbbihez képest nem fűzött kommentárt lépése mellé. Baku akciójának hátterét az idén nyáron ismét felforrósodott karabahi konfliktus következtében megromló orosz-azeri viszony adja. Azerbajdzsáni közlések, valamint magasabb szintű nyilatkozatok szerint ugyanis a harcok ideje alatt Oroszország közel 400 tonnányi fegyverzetet, utánpótlást szállított támogatásként Örményországnak. Míg az orosz fél tagadja az őt ért vádakat, ez továbbra sem jelent jó pontot az egyre inkább Törökország felé forduló Azerbajdzsán külpolitikai inercia rendszerében.

Tágabb perspektívából nézve az orosz hadgyakorlat nincsen egyedül a környéken. Sőt! Természetesen egyes ukrán vezető politikai körök az orosz katonai műveletek ideje alatt – legyenek azok bármilyen jellegűek – nem győzik hangsúlyozni, hogy az orosz fél lépései egy Ukrajna elleni potenciális agresszió előkészületei/álcája, és ezáltal minél aktívabb Oroszország elleni fellépés szükséges.

„Viszont a jelenlegi és a közelmúlt eseményei már egy ennél jóval árnyaltabb képet festenek Kijev szándékairól”

A Kavkaz-2020-al egyidőben ugyanis a NATO az ukrán fegyveres erőkkel közösen tartja meg a Rapid Trident 2020 elnevezésű műveletét a Lvov megyei Jaroriv lőterén, illetve a Joint Endeavour-2020 gyakorlatot a dél-ukrajnai Nyikolajev megyében. A két gyakorlaton összesen tíz ország 12 ezer egysége vesz részt, közülük 8 ezren a Krímmel határos Herszoni terület szomszédságában. Érdemes megemlíteni, hogy a Joint Endeavour hadgyakorlat megrendezését Andrej Taran védelmi miniszter kifejezetten a Kavkaz-2020 idejére időzítette, egyfajta ukrán válaszként aposztrofálva azt. Bár tudvalevő, hogy az orosz gyakorlat nem jár semmilyen Ukrajna területét vagy biztonságát veszélyeztető művelettel

„Az ukrán fél szándékos lépése biztosan nem segíti az elmúlt időszakban amúgy is feszült viszony normalizálódását”

Az ukrán intézkedéseket ráadásul kiegészíti Washington megnövekedett aktivitása, mely kifejezetten a Krím és a Fekete-tenger térségére irányul. Január óta több hullámban hajtottak végre demonstratív repüléseket a Krím és Kelet-Ukrajna közelében nukleáris fegyverek bevetésére is alkalmas B-1B Lancer és B-52H Superfortress nehézbombázók, legutóbbi alkalommal szeptember első két hetében. Az ukrán-amerikai kapcsolatok PR művelete mellett a repüléseknek erősen katonai vonatkozásuk is volt, mivel a bombázókat mind az Ukrán Légierő, mind pedig brit és saját elektronikus felderítő (EW) repülőgépek kísérték rögzítve az orosz légvédelem – de főképp a Krímbe telepített Sz-400 egységek – radarjeleit válaszul az átrepülésre.

„Az Egyesült Államok nyíltan visszatetsző erődemonstrációs lépései orosz részről mégis inkább ellentétes hatást érnek el”

Ezeket ugyanis már nem lehet konfliktus nélkül jobban amerikai szóhasználattal élve feltartóztatni, és csak fűti a szembenállást a két nagyhatalom viszonyában. Amerikai és NATO repülők továbbá rendszeres vendégek Murmanszk, illetve az Arktisz térségében, és már Kamcsatka környékén is előfordulnak. Az információs háború részeként a nyugati média erről mégis szándékosan hallgat, sőt inkább a Balti-tenger felett Kalinyingrád térségébe repülő orosz gépek elfogásával, illetve az orosz pilóták állítólagosan „nem professzionális” manővereivel van elfoglalva.

Videó a B-52 bombázók repüléséről Ukrajna felett

Az idei Kavkaz-2020 hadgyakorlat hadászati szempontból igazán sok újdonságot nem hoz egyes új technikák bemutatásán – így a Toszocska mobil rakéta-sorozatvető –, illetve bizonyos korábbi fejlesztések jövőjét – értve itt a Szíriában is megforduló BMPT Terminator támogató harcjárművet – meghatározó teszteken túl, de nem is ez a lényeges. Az utóbbi években megkezdett haderőreform állományra gyakorolt pozitív hatásán túl érezhetően az eseményeket turbulens nemzetközi részvétel kíséri, mely már előrevetíti a koronavírus utáni bizonytalan biztonsági környezet törésvonalait.