//Sok konfliktust szülhet még Macedónia új neve
Egy tüntető orosz és macedón zászlóval a kezében egy rendőrrel szemben 2018. június 17-én Szkopjéban azután, hogy Macedónia megegyezett nevének megváltoztatásáról Görögországgal #moszkvater

Sok konfliktust szülhet még Macedónia új neve

MEGOSZTÁS

Aláírta vasárnap Görögország és Macedónia miniszterelnöke a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaságot Észak-Macedóniára nevezik át. Csakhogy ezzel még korántsem került pont a konfliktus végére. A külső viták lerendezése után az egykori jugoszláv tagköztársaságban még mélyebbek lesznek a politikai szakadékok.

Egy tüntető orosz és macedón zászlóval a kezében egy rendőrrel szemben 2018. június 17-én Szkopjéban azután, hogy Macedónia megegyezett nevének megváltoztatásáról Görögországgal #moszkvater
Egy tüntető orosz és macedón zászlóval a kezében egy rendőrrel szemben 2018. június 17-én Szkopjéban azután, hogy Macedónia megegyezett nevének megváltoztatásáról Görögországgal
Fotó:EUROPRESS/AFP

Okkal nevezte Zoran Zaev macedón kormányfő történelmi megállapodásnak azt az egyezséget, amit 27 év után nagy nehezen végre tető alá sikerült hozni a görögökkel. Az egyezség immár lehetővé teszi, hogy Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. Még Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök is jelentős diplomáciai győzelemről beszélt, amelynek köszönhetően szerinte hatalmas történelmi lehetőség nyílik a barátságra, az együttműködésre és a kölcsönös fejlődésre a térségben.

A történelmi pillanatokat azonban alaposan beárnyékolták azok a tiltakozások, amelyek a megállapodás után azonnal kirobbantak a két balkáni országban. Görögországban legutóbb tízezres tüntetés volt ellene, de a macedón ellenzéki pártok is utcára szólították szimpatizánsaikat, hogy tiltakozzanak a kormány döntése ellen.

Mindez akár rövid közjáték is lehetne, ha nem lennének mögötte valós politikai erők – amelyek adott esetben még hatalmon is vannak. Macedóniában például Gjorge Ivanov államfő azonnal nemet mondott az egyezségre, és bejelentette: nem írja alá a névváltozásról szóló megállapodást. Amennyiben az elnök nem írja alá az egyezményt, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak újra szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Viszont ezzel Szkopje sok időt veszíthet, így késhet az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás is. De Európai Unió és a NATO is dönthet úgy, hogy amíg nem tisztázott a helyzet, nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal. Mindezzel együtt az ősszel Macedóniában tartandó névváltoztató népszavazás kimenetele is kétséges, így jelen pillanatban még egyáltalán nem biztos, hogy valóban történelmi áttörésre került sor az elmúlt héten.

Zoran Zaev macedón és Alexisz Ciprasz görög államfő, miután aláírták a megegyezést Macedónia névváltoztatásáról a Prespes tó partján 2018. június 17-én #moszkvater
Zoran Zaev macedón és Alexisz Ciprasz görög államfő, miután aláírták a megegyezést Macedónia névváltoztatásáról a Prespes tó partján 2018. június 17-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Sakis MITROLIDIS

Azonban ha végül tényleg Észak-Macedóniának nevezik majd a mostani Macedóniát, akkor sem biztos, hogy valóban eljön a Ciprasz által vizionált „barátság, együttműködés és kölcsönös fejlődés” ideje.

Habár Zoran Zaev az egyezség megszületése utáni napon még azt írta a Twitter-csatornáján, hogy csupán az ország hivatalos neve változik meg, minden más marad a régiben, az újabb fejlemények mintha cáfolnák ezt. A nyilvánosságra hozott megegyezés szerint ugyanis innentől az Észak-Macedónia elnevezést kell használni mind külföldön, mind pedig belföldön – vagyis innentől az ország valamennyi intézetének ezt a nevet kell majd használnia a hivatalos irataiban.

Mi marad így az „észak-macedónoknak”? A helyzet jelenlegi állása szerint egyedül a nyelvük, amelyet továbbra is macedónnak nevezhetnek majd.

Ilyen körülmények között még jó ideig garantáltak lesznek a belső viharok az országban – annál is inkább, mert a Ivanov pártja, a jobboldali VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) az októberi helyhatósági választásokon elért rossz eredményei ellenére is sokáig meghatározó erő lesz még (Észak-) Macedóniában. De nem kétséges az sem, hogy a macedón ellenzék még hosszú ideig próbálkozni fog azzal, hogy valamiképpen visszacsinálja ezt a „történelmi” megállapodást.

A mostani egyezséggel így még koránt sem ültek el a viharok a névvita kérdésében. Éppen ellentétesen: a külső viták még csak most fog igazán begyűrűzni a macedón belpolitikába.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.