Közel egy hónapja azt írtuk, hogy valószínűleg a macedón lakosság tömeges oltása is a kínai Sinopharm vakcinával kezdődik meg. Ezt az élet, jobban mondva a kormány erősen megkérdőjelezhető intézkedései azóta felülírták. A jelenlegi helyzet szerint se azt nem lehet tudni, hogy mikor, se azt, hogy mivel kezdődhet meg – ha egyáltalán megkezdődik – a lakosság tömeges immunizációja, sőt az sem biztos, hogy lesz-e elég magát oltatni kívánó jelentkező. Covid körkép.

Radvánszki András írása a #moszkvater.com számára

Miközben Észak-Macedónia is küzd a harmadik hullámmal, a lakosság tömeges oltása egyelőre még nem kezdődött meg. Ennek egyszerű magyarázata a vakcina hiány. A kormánynak az első két hullám során meghozott szigorú intézkedései a harmadik hullámra teljes mértékben kifulladni látszanak, mivel a lakosság nagy része belefáradt a koronavírus elleni védekezés miatti korlátozásokba. A helyzetet nem segíti a balkáni országok majdnem mindegyikére jellemző  vírus-szkepticizmus, illetve sajátos szabálykövetési (azaz inkább nem követési) minta sem. A jó idő beköszöntével a közterületeken egyre kevesebben hordanak maszkot és egyre nagyobb csoportokban töltik szabadidejüket az emberek annak ellenére, hogy továbbra is kötelező a védőeszközök használata és tilos a gyülekezés.

„A vakcina beszerzések körüli bizonytalanság miatt a kormányfő adott hangot, hogy csalódott az EU-ban, az ellenzék az egészségügyi minisztert interpellálná, a kormány pedig ismét a hétvégi kijárási korlátozás bevezetését tervezi”

A harmadik hullám tetőzése azonban még nem következett be, és nem is látható, hogy ez mikor történhet meg. Az esetszámok – az elvégzett tesztek számához viszonyítva – napi pár száz és ezer között változnak, de ha hosszabb időtávon vizsgáljuk, akkor – a megbetegedettek száma százalékos arányban – folyamatos emelkedést mutat, meghaladva az elvégzett tesztek 22 százalékát. Az aktív esetek száma meghaladja a 11 ezer főt, az elhunytak száma pedig már 3300 fölé emelkedett. A megbetegedett emberek nagyobb része már a brit variánssal fertőződött, amelynek terjedési sebessége is nagyobb, mint az eredeti változaté.

„A járvány gócpontja, az új betegek közel felével nem meglepő módon az ország fővárosa, Szkopje, ahol a hivatalos adatok alapján is az ország lakosságának közel egynegyede, körülbelül 500 ezer lakos él”

Tekintetbe véve a lakosságszámban fennálló aránytalanságot, a legleterheltebb egészségügyi intézmények, és így személyzet is a fővárosban van. Mivel a legjobban felszerelt kórházak és legmodernebb felszerelés is itt áll rendelkezésre, ezért az igazán súlyos eseteket a vidéki városokból is ide szállítják, tovább nehezítve az ellátó rendszer nehézségeit.

„A legnagyobb problémát azonban továbbra is a tömeges oltások megkezdéséhez szükséges vakcinák hiánya jelenti”

Emiatt a január végén elfogadott, szakértők által is  megdicsért nemzeti oltási tervben foglaltak nagyon messze vannak a megvalósíthatóságtól. A kormányzat az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének előszobájában állva politikai okokból először jobbnak látta, ha az Európai Gyógyszerügynökség által is elfogadott vakcinák mellett teszi le a voksát. Ennek szellemében politikai ellenzékének folyamatos ostorozása ellenére is – amely Szerbiát állította sikeres példaként az egészségügyi kormányzat elé – kitartott álláspontja mellett. Hosszas hezitálás után, belátva, hogy a nyugati vakcinák elosztása nehézkes, és meglehetősen időigényes, február 8-án 200 ezer adag Sinopharm vakcina megrendelése mellett döntöttek.

Mindeközben egyedül Szerbia nyújtott segítő jobbot az igencsak kínos helyzetben lévő, folyamatos belpolitikai nyomás alatt tartott észak-macedón kormánynak, amely kapva kapott a szomszédos állam segítségén. Alexandar Vucic elnök – a Pfizer cég jóváhagyását követően – 8190 db Pfizer vakcinát adományozott Szkopjénak országa készleteiből. Ennek első adagját, 4680 dózist pedig személyesen adta át február 14-én a szerb-macedón határon Zoran Zaev miniszterelnöknek és nagy számban felvonult kormányának.

„A látványos baráti gesztus és a szerb-macedón kapcsolatok ily módon történt megerősítése egyidejűleg csípős üzenet is volt a Szkopjéval éppen hadilábon álló örök rivális Bulgária felé”

Az inkább csak jelképes mennyiségű vakcina második adagja (3510 dózis), amely egy személygépkocsi hátuljában elhelyezett hűtőtáskában érkezett 10 nappal később, már „csak” miniszteri szintű fogadásban részesült. Ezzel ugyan megkezdték az egészségügyi személyzet egy részének oltását, de az oltási tervben foglaltaknak ez még mindig csak a töredékét teszi ki.

A nyugati vakcinák csúszása miatt felmentő seregként beharangozott Sinopharm vakcina leszállítása körüli történet azonban sajátos fordulatot vett. Az elmúlt hetekben ugyanis világossá vált, hogy a vakcinát előállító cég egyelőre mégsem szállít az országba, vagy legalábbis nem úgy és akkor, amikor a macedón kormány szerette volna. A kínai vakcina érkezésének pontos időpontjáról több alkalommal megkérdezett Venko Filipcse egészségügyi miniszter sokáig azt állította, hogy a szerződéssel minden rendben, az előleget a kormány elutalta, és már csak a napokban történő teljesítésre várnak, hogy elkezdődhessen a tömeges oltási program.

„A hetek múlásával azonban kiderült, hogy a megrendelés nem egészen úgy történt, ahogy azt normál esetben elképzelnénk. A kormány ugyanis a vakcinát nem közvetlenül a gyártótól, hanem egy Észak-Macedóniában jelenlévő kínai érdekeltség ajánlása alapján egy Hongkongban bejegyzett közvetítő cégtől rendelte meg, és az előleget is a részükre fizette ki”

Az ellenzék természetesen egyből a kormányzati korrupció újabb bizonyítékát látta a szerződés ilyen módon történt megkötésében, amely nem is lenne egyedülálló a balkáni viszonyok közepette, azonban úgy tűnik, hogy ez valamiért a hivatalos kínai fél számára sem volt elfogadható. Ugyan a kérdéses cég az előlegként átutalt összeget azóta maradéktalanul visszafizette a  macedón fél számára, azonban a Sinopharm vakcinák megrendelésének és szállításának a kérdése máig nem tisztázódott, és ezzel egyelőre nem látható időpontra csúszott.

„A kínai kormányzat mellett az orosz kormány szintén szívesen látta volna Észak-Macedóniát – Szerbiához hasonlóan – saját fejlesztésű vakcinájának, a Szputnyik-V-nek felhasználói között”

Ennek érdekében tavaly ősz óta több alkalommal is megkeresték a macedón felet, hogy valamilyen kétoldalú megállapodást köthessenek. Az ellenzéki pártok folyamatos vádjai és az orosz fél szokatlanul nyílt diplomáciai nyomása – nagyköveti interjúk, amelyekből részleteiben ismerhette meg az olvasó, hogy az orosz kormány, illetve a vakcinát szállító ügynökség már hónapok óta tárgyal macedón partnerével, aki azonban folyamatosan elutasítja a felajánlott „segítséget” – miatt a macedón oldal végül beadta a derekát, és március elején szerződést kötött az orosz partnerrel is 200 ezer adag vakcina szállításáról. Hogy mennyire a politikai játszmák és a befolyásszerzés mozgatják a vakcina beszerzés körüli tárgyalásokat, azt talán az is jól mutatja, hogy az Oroszországból március 7-én megérkezett első szállítmány mindössze 3000 adag, azaz 1500 fő beoltására elegendő vakcinát tartalmazott.

„Akkor mégis előbb érkezhetnek a nyugati vakcinák a megcsúszott kínai, és az egyelőre csak jelképes mennyiségű orosz helyett? Pillanatnyilag ezt sem lehet biztosra venni”

A COVAX mechanizmusban ugyan 103 200 adag AstraZeneca vakcina várható, amelynek azonban csak a harmada, kb. 36 ezer dózis érkezhet az év első negyedében, a kormány reményei szerint még ebben a hónapban. Úgy tűnik, hogy időközben a Pfizer céggel történt közvetlen tárgyalások is eredményre vezettek, és a cég az év végéig 800 ezer adag vakcinát szállíthat, amelynek első adagja, 21 ezer dózis szintén márciusban esedékes. Kérdés azonban, hogy a két cég által vállaltak tarthatóak-e, figyelemmel a jelentős európai csúszásokra és a vállalások kapcsán jelentkező állandó határidő módosításokra. Mivel az orosz és kínai vakcinák szállítása sokkal inkább politikai, mint szerződéses kérdés, így egyáltalán nem zárható ki, hogy a két ország valamelyike előbb küld egy jelentősebb szállítmányt, amely beelőzheti a nyugati vakcina szállítmányokat, ezzel is növelve az országban az EU szkeptikusok táborát.

„Ami biztos, hogy a járvány továbbra is jelen van az országban, és ahogy egyre többen esnek át a betegségen, úgy egyre kevesebb embert lehet majd rávenni arra, hogy felvegye valamelyik rendelkezésre álló vakcinát”

Sokatmondó, hogy a kormány által életre hívott online platformon, illetve közvetlenül a háziorvosokon keresztül eddig mindössze 130 ezer ember regisztrált a hivatalosan mintegy 2 millió főt számláló ország lakosai közül. Ráadásul egy friss, Szkopje négy legnagyobb kerületében 1000 fős mintán elvégzett tesztelés eredménye alapján a lakosság egyharmada már át is eshetett a fertőzésen.

„A tesztelést végző Immunológiai Intézet munkatársai szerint az ország félúton van a nyájimmunitáshoz vezető úton”

A fentiekből láthatjuk,  hogy a vakcina beszerzés körüli bizonytalanságok ellenére 2021 végéig elméletileg megfelelő mennyiségű vakcina állhat majd a szkopjei kormányzat, és így a lakosság rendelkezésére, a kérdés azonban, hogy lesz-e kit beoltani vele.