//Monstrum-ügy, a meg nem nyugvó szörny
Albán tüntetők tiltakozása Szkopjéban 2021. január 29-én, követelve az „ártatlanul”, politikai motivációk miatt megvádolt albán elkövetők szabadon bocsátását #moszkvater

Monstrum-ügy, a meg nem nyugvó szörny

MEGOSZTÁS

Közel tíz évvel ezelőtt egy Szkopje melletti tónál albán nemzetiségű gyilkosok kivégeztek öt macedónt. Az eset óriási etnikai konfliktusokat robbantott ki, a feldolgozása lassan haladt. A 2014-ben hozott ítéletet 2017-ben eltörölték, közel egy évtized után azonban most pont kerülhet az ügyre. Az etnikai törésvonalak mentén teljesen átpolitizált ügy felszínre hozta, és lakmusz papírként mutatja meg a macedón politika és társadalom alapvető problémáit.

Radvánszki András írása a #moszkvater.com számára

Albán tüntetők tiltakozása Szkopjéban 2021. január 29-én, követelve az „ártatlanul”, politikai motivációk miatt megvádolt albán elkövetők szabadon bocsátását #moszkvater
Albán tüntetők tiltakozása Szkopjéban 2021. január 29-én, követelve az „ártatlanul”, politikai motivációk miatt megvádolt albán elkövetők szabadon bocsátását
Fotó:EUROPRESS/Furkan Abdula/Anadolu Agency

Ahogy az egész világ, Észak-Macedónia is a COVID válsággal küzd. A gazdaság működése akadozik, a munkanélküliség növekszik, egyre nagyobb és szélesebb körű a különböző társadalmi csoportok közötti általános elégedetlenség az életszínvonal romlása, a korlátozások, a nem megfelelő kórházi ellátás, illetve a jogfosztottság érzése miatt. A válságot tetézi, hogy a kormány minden törekvése ellenére még semmilyen vakcina sem érkezett az országba, tovább növelve a bizonytalanságot, amelyet az ellenzék éles hangú kritikája is erősít. Az igazságszolgáltatás szervei azonban, ha nem is normál menetben, de igyekeznek végrehajtani a jogszabályokban meghatározott feladataikat.

„Így lassan pont kerülhet a független macedón államiság egyik legnagyobb port felkavaró ügyére is, amelynek ügyészi és védői beszédei azonnal felszínre hozták a nem is olyan mélyen lappangó albán-macedón nemzeti törésvonalakat”

2021. január 21-én a tartották az ítélethozatal előtti vádemelési tárgyalást az úgynevezett Monstrum-ügyben, amely alapjaiban rázta meg a macedón társadalmat. A Szkopje melletti Szmilkovszkó-tónál 2012. április 12-én lemészároltak öt macedón nemzetiségű lakost, akik közül négy fő egy baráti társaság 18 és 20 év közötti tagja, egy pedig valószínűleg a gyilkosságok szemtanújaként jelen lévő 45 éves  horgász volt.

A kivégzésszerű gyilkosságokat követő gyors és óriási rendőri mozgósítás gyorsan megtalálta a tetteseket. Halil Demiri, Afrim és Agim Iszmailovics, illetve Fejzi és Haki Aziri  valamint Szami Luta lett megnevezve elsőrendű vádlottként, azonban más bűntársakat is eljárás alá vontak. A rendőrségi akciókat követően azonnal fellángoltak az etnikai indulatok. Az akkori kormány politikai álláspontja szerint az elkövetők terrorista akciót hajtottak végre, hogy destabilizálják az országot és félelmet keltsenek a macedón nemzetiségű lakosság körében.

„Országszerte tüntetéseket tartottak a macedón etnikumhoz tartozók, kérve az albán elkövetők megbüntetését, amelyre válaszul albán csoportok hatalmas ellentüntetéseket szerveztek, követelve az „ártatlanul”, politikai motivációk miatt megvádolt albán elkövetők szabadon bocsátását”

Egyben erőszakkal fenyegetőztek, előhívva a 2001-es polgárháborús helyzet megismétlődésének lehetőségét. A további etnikumközi eszkaláció elkerüléséhez ismételten a nemzetközi közösség nyújtott segítséget.

A rendőrségi eljárást és vádemelést követő 18 hónapos eljárás végső tárgyalását 2014. júniusában tartották, ahol a gyilkosságokban közvetlenül résztvevő és segítő hat ember mindegyikét életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélték.  A hat elkövető közül négy fő maradt őrizetben, tekintettel arra, hogy ketten, Halil Demiri és Afrim Iszmailovics közvetlenül a gyilkosságokat követően Koszovóba menekültek.

Tekintettel a 2015-től jelen lévő turbulens politikai helyzetre, a politikai életet megrázó lehallgatási botrányra, illetve a tisztázatlan kérdések, összeesküvés elméletek és eljárási szabálytalanságok miatt a Legfelsőbb Bíróság 2017-ben megsemmisítette az ítéleteket, és új eljárásra kötelezte az államot, amelynek lefolytatását a Legfőbb Ügyészség vett át.

„A 2017 óta tartó nyomozás eredményeképpen 2021. január 21-én Fatima Fetai ügyésznő ismertette a vád végső álláspontját, amely alapján Halil Demiri, Afrim és Agim Iszmailovics a maximálisan kiszabható életfogytig tartó büntetési tételt kapta terrorista cselekmény elkövetése, és az öt áldozat meggyilkolása miatt”

Az elkövetők a helyszínen egy pisztollyal és egy gépkarabéllyal előre megfontolt szándékkal meggyilkolták az öt áldozatot, majd ezt követően elhagyták a helyszínt. Fejzi Azirit és Haki Azirit két vádpontban találták bűnösnek a gyilkosságok végrehajtásában való segítségnyújtás  miatt, amely  miatt minimum 15 év szabadságvesztés vár rájuk. Ők a három, gyilkosságot elkövető személy helyszínről történő eltávozásában, elrejtőzésében, a szöktetés megszervezésében és bizonyítékok megsemmisítésében vettek részt tevőlegesen. A hatodik vádlottat, Szami Lutát a bizonyítékok hiányában a terrorizmus vádja alól felmentésre és szabadlábra bocsátásra javasolták.

Az évekig tartó, megismételt eljárás során a legtöbb, főként az albánság képviselői által hangoztatott felvetést, mint a macedón politikai erők által szervezett, és a macedón rendőrség speciális egysége által végrehajtott, egy nemzetiségi zavargások kirobbantására alkalmas provokáció miatt elkövetett gyilkosság elméletét is elvetették, egyértelműen bebizonyítva az öt, albán nemzetiségű elítélt bűnösségét.

„Számos kérdésre azonban nem született válasz. Többek között azt sem lehet tudni, hogy pontosan mi volt a motiváció a gyilkosságok elkövetése mögött, illetve valóban az elkövetők agyából pattant-e ki a többrendbeli gyilkosság ötlete”

Az is érdekes, hogy az öt rendbeli emberölésben aktívan résztvevő két, Koszovóba menekült vádlottat 2012-ben a koszovói hatóságok illegális fegyverbirtoklás miatt ugyan letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték, mégsem történt meg a kiadatásuk a mai napig sem a macedón állam folyamatos kérései ellenére sem. Mivel időközben a koszovói börtönbüntetésük letelt, így jelen pillanatban a pristinai kormányzat hivatalos álláspontja szerint nincs tudomásuk a két elkövető hollétéről.

A Szörny/Monstrum néven futó ügy azonban továbbra sem nyugszik, mert az albán politikai közösség egy része továbbra sem hajlandó elfogadni a meghozott ítéleteket. Így január 29-én a COVID járvány miatt hozott, gyülekezést korlátozó szabályokat is megszegve egy körülbelül ezer fős tüntetésre is sor került a fővárosban. Az elítéltek családtagjai és támogatói kiegészülve az albán parlamenti pártok ellenzéki tagjaival a városon keresztülvonulva követelték a „politikai okokból elítéltek” ügyének ismételt újratárgyalását, a nemzetközi közösség eljárásba való bevonását és a vádat képviselő, egyébként albán nemzetiségű Fatima Fetai ügyésznő azonnali eltávolítását.

„A tüntetésen résztvevők, az Észak-Macedóniában egyébként helyi szintű identitás kifejezésére engedélyezett albán zászlót kifeszítve vonultak a főváros egyik, főként albánok lakta negyedéből a Legfőbb Ügyészség elé”

Az elején békés tüntetésnek induló tiltakozás folyamatosan eszkalálódott, egyre inkább macedón ellenessé vált, nem nélkülözve az UCK (Észak-Macedóniában: Ushtria Çlirimtare Kombëtare – Nemzeti Felszabadító Hadsereg; Koszovóban: Ushtria Çlirimtare e Kosovës – Koszovói Felszabadítási Hadsereg) éltetését, az albán politikai szlogenek hangoztatását, majd később a helyszínt biztosító rendőrök irányába történő verbális és valós támadásokat, kődobálást, konténerek felborítását, illetve meggyújtását sem.

Az eset hatalmas felháborodást váltott ki a macedón nemzetiségűek és a meggyilkoltak családtagjai körében, akik közel egy évtizede várják, hogy végre kiderüljön az igazság és az elkövetők megkapják méltó büntetésüket. Emellett rengeteg vád érte a rendőrséget és a belügyminisztérium vezetését is, tekintettel arra, hogy a rendőrség egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben lépett fel a tüntető és erőszakossá váló albán csoportok ellen, míg az elmúlt időszakban számos, tradicionális macedón, illetve ortodox eseményt tiltottak be, illetve oszlattak fel kemény rendőri fellépéssel a járványügyi szabályok megsértésére hivatkozva.

Úgy tűnik minden fél elégedetlen. A védelem egyenesen „Dreyfus-ügyként” jellemezte az eljárást, amely során hat ártatlan embert ítélnek el etnikai hovatartozása és politikai nézetei miatt. A szülők elégedetlensége szintén érthető. A tragédia okán teljes családok mentek tönkre, amely fájdalmat nem enyhítik a most javasolt büntetések sem, mivel az első rendű vádlottak közül ketten továbbra is szökésben vannak, a valós okok pedig máig tisztázatlanok.

„A tüntetés és annak albán politikai pártok általi legitimációja tökéletesen rámutat arra a lappangó, de  a mindennapokban is érzékelhető albán-macedón ellentétre, amelyet a politika inkább csak elfedni, mint megoldani tudott az elmúlt évtizedekben”

A tüntetést és annak macedón ellenes élét nem ítélte el egyetlen albán párt sem, illetve az etnikumok közötti megbékélést sokszor zászlajára tűző Iszlám Közösség sem. A társadalom etnikai vonalak mentén létező szétszakítottsága, az erőteljes és a nemzetiségi arányainál jóval hangsúlyosabb albán politikai jelenlét párosulva az erőteljes albán nacionalizmussal sokakban kétséget gerjeszt az állam jövőbeli működőképességével kapcsolatban. A felelős állami szervek és  rendőrség látható félelme a végén nyíltan macedón ellenessé váló tüntetők elleni fellépéstől szintén rámutat az ország politikai törékenységére. Egy tucat tüntető napokkal később történt utólagos őrizetbe vétele sem segítette a belügyi vezetés és a kormány megítélését, inkább a nagy mértékű felháborodásra történő elkésett reakcióként értékelte azt a macedón többség.

„Az albán támogatással éppen csak kormányt alakítani képes szociáldemokrata párt nem mer, és nem tud még ilyen ügyekben sem határozott lépéseket hozni a kormányzó készségének és egyben többségének elvesztésétől való félelmében”

A macedón lakosság pedig az albánság további térhódítása miatti félelme, valamint a környező államok macedón identitást kétségbevonó, és azt  sokszor nyíltan hangoztató álláspontja miatt egyre frusztráltabb, amely jó táptalajt nyújt egy újabb konfliktus kialakulásához, egy olyan országban, ahol a két legnagyobb etnikum tagjai évtizedek óta folyamatos sértettségben élnek. Az ügyben ítéletet február végén hirdetnek, amelyet követően újabb konfliktusok várhatóak. A Monstrum jogilag lezárulni látszik, de úgy tűnik az igazság tovább várat magára.

MEGOSZTÁS