//Végletek a covid balkáni kezelésében
Amikor a szerb kormány meglebegtette, hogy ismét be kell vezetni a kijárási tilalmat, több ezren vonultak a parlament elé, az erőszakos tiltakozókat csak a rendőrségnek sikerült visszatartania, hogy bejussanak a szkupstinába #moszkvater

Végletek a covid balkáni kezelésében

MEGOSZTÁS

Miközben több olyan balkáni állam az első tíz ország között van, ahol a koronavírus arányaiban a legtöbb áldozatot szedi, mások világviszonylatban is kitűnnek a járvány elleni harcban aratott sikereikkel.

Amikor a szerb kormány meglebegtette, hogy ismét be kell vezetni a kijárási tilalmat, több ezren vonultak a parlament elé, az erőszakos tiltakozókat csak a rendőrségnek sikerült visszatartania, hogy bejussanak a szkupstinába #moszkvater
Amikor a szerb kormány meglebegtette, hogy ismét be kell vezetni a kijárási tilalmat, több ezren vonultak a parlament elé, az erőszakos tiltakozókat csak a rendőrségnek sikerült visszatartania, hogy bejussanak a szkupstinába
Fotó:EUROPRESS/ANDREJ ISAKOVIC/AFP

Különös helyzetképet mutatnak a Balkánon azok a koronavírus-járványról szóló statisztikák, amelyek az egymillió főre eső halottak számát mutatják a világ országaiban. Ezekből kiderül, hogy míg Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia az első tíz leghalálosabb ország között van, addig Albánia és Szerbia az 59., illetve a 62. helyen van ezen a tragikus ranglistán. És bár kezdetben többen is felvetették, hogy valami baj lehet azokkal a statisztikákkal, amelyeket ezek az országok mutatnak a nagyvilág felé, mostanra világossá vált:

„ezek az országok valamit mégis csak jól csináltak. De miért lett ennyire kontrasztos a Balkán Covid-térképe?”

Hogy választ adjunk erre a kérdésre, mindenek előtt a bevezetett óvintézkedések hatékonyságát kell megvizsgálni. Ami Szlovéniát illeti – negyedik az egymillió lakosra jutó halálozásos tekintetében –, talán meglepő, de a kis balkáni ország rendkívül szerencsésen vészelte át a járvány első, tavaszi hullámát. Hozzájárult a sikerhez, hogy Ljubljana óriási óvatossággal indította újra a gazdaságát, aminek köszönhetően egészen augusztus közepéig alacsony maradt a halálozási mutató.

„Október elejétől azonban valósággal berobbant a koronavírus az országba, amit sokan arra vezetnek vissza, hogy a szlovének rengeteget utaztak a nyáron”

A magas halálozás egészen január közepéig tartott, ekkor a szlovén kormány az enyhítésről döntött. Most már kinyithattak az óvodák, és megkezdődhetett a tantermi oktatás az általános iskolák első három osztályában, valamint a laboratóriumi gyakorlatok az egyetemisták számára. Továbbá kinyithattak a múzeumok, a könyvtárak, a galériák, az autószerelők és más hasonló szolgáltatók, illetve néhány üzlet is. Hogy mennyire volt bölcs dolog ilyen gyorsan az enyhítések mellett dönteni, az egyelőre kérdéses. A kétmilliós országban ugyanis továbbra is napi 20 fő körül van a halálozások száma.

„Más utat járt be Bosznia-Hercegovina, amely az említett dicstelen halálozási ranglista nyolcadik helyét foglalja el. Ez az ország ugyan viszonylag könnyen megúszta a tavaszi fertőzési hullámot, azonban júniusra valami megváltozott. Míg több országban éppen ekkor csökkent le a halálozás, addig Boszniában ekkor erősödött fel igazán a járvány”

Természetesen az etnikailag és vallásilag megosztott országban azonnal megkezdődött a felelőskeresés, ám ez most már nem sokat segített. Ugyanis október elejétől tovább erősödött a járvány, ami rengeteg emberéletet követelt. Végül aztán a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció egészen más stratégiát választott a pandémia leküzdésére.

Az előbbiben várhatóan két hét múlva már meg is kezdődhet a koronavírus elleni oltás, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének vezetése ugyanis több mint 400 ezer adag orosz Szputnyik V oltóanyagot rendelt. A vakcinát még teszteli az országrész gyógyszerügynöksége, de várhatóan két héten belül már az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói is megkaphatják az első adag oltóanyagot (a várakozások szerint a hónap végéig megérkezik az első kétszázezres szállítmány, márciusban pedig a többi is). Bosznia-Hercegovina főként bosnyákok és horvátok lakta részén viszont más a helyzet: ők sem az orosz, sem a kínai oltóanyagból nem rendeltek, ehelyett a már megvásárolt több mint egymillió adag „nyugati” vakcinára várnak.

„Különösen alakult a koronavírus-járvány Észak-Macedóniában is. A kis balkáni országban a boszniaihoz nagyon hasonló hullámzást mutatott a járvány, így a tavaszi és az októberi fellendülés között, nyáron is pusztított a koronavírus, méghozzá nagyobb erővel, mint tavasszal”

Éppen ennek köszönhető, hogy a macedónok a balkáni országok közül elsőként elindultak a halálozási rangsor eleje felé, ami miatt rengetek kritika érte a kormányt. Sokan ugyanis felvetették, hogy hiba volt júliusra kiírni a parlamenti választásokat, amelyekre azért került sor, mert Zoran Zaev kormánya idő előtt lemondott az uniós integráció lassúsága miatt. A macedónok azonban újra bizalmat szavaztak a szociáldemokratáknak, akik ismét az albán kisebbségi pártokkal léptek koalícióra. Észak-Macedónia egyébként egészen más úton halad, mint az előbbi két ország, így Szkopje a kínai Sinopharm oltóanyag mellett kötelezte el magát. Ezért a parlament néhány napja sürgősségi eljárás keretében elfogadta a gyógyszerekről szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi a koronavírus elleni oltóanyag beszerzését a kormány számára.

„A balkáni országok között azonban sikertörténeteket is találhatunk. Ilyen például Szerbia, amelyről mostanában rengeteg hír jelent meg a sajtóban, amelyben hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyság után itt a legmagasabb az oltások aránya”

Szerbiában persze egyáltalán nem kezdődött jól a koronavírus elleni harc. Miután megszaporodtak a koronavírusos halálesetek, a szerb elnök március közepén rendkívüli állapotot hirdetett az országban, melynek értelmében bezártak az óvodák, az iskolák és az egyetemek. De a határok is csak a külföldről visszatérő szerb állampolgárok, valamint a diplomaták és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok számára állnak nyitva. A külföldről hazaérkező szerb állampolgároknak előírták, hogy 14 napot, a koronavírus gócpontjaiból érkezőknek pedig hogy 28 napot kell karanténban tölteniük.

És bár e szabályokat más országokban is meghozták már, a szerbiai helyzet annyiban jóval szigorúbb lett, hogy a szabályok bármilyen megsértésére három évnyi börtönbüntetést helyeztek kilátásba. A leginkább drákói intézkedés azonban kétségtelenül a bizonyos napszakokra előírt kijárási tilalom volt.

„Miután a szigor meghozta az eredményt, az országban köztársasági parlamenti, vajdasági parlamenti és önkormányzati választást tartottak, ami után újra berobbant a járvány déli szomszédunknál”

Ahogy a kormány meglebegtette, hogy ismét be kell vezetni a kijárási tilalmat, több ezren vonultak a parlament elé, az erőszakos tiltakozókat csak a rendőrségnek sikerült visszatartania, hogy bejussanak a szkupstinába.

És bár a nyári hullám több áldozatot szedett Szerbiában, mint a tavaszi vasszigor idején, ez még mindig alatta maradt a korábbi várakozásoknak. Az októberi hullámot természetesen Szerbia sem kerülhette el, azonban (arányaiban) ez jóval kevesebb áldozattal járt, mint a szomszédos országokban.

A szerbiai járványellenes stratégiát azonban mégsem a védekezés miatt dicséri újabban a média. Mint ismert, Belgrád kitűnő kapcsolatokat ápol Moszkvával, így Ana Brnabics kormánya gyorsan elköteleződött a Szputnyik V vakcina mellett. Ebből az oroszok kétmillió adagot ígértek január végéig, ami ugyan mind a mai napig nem érkezett meg maradéktalanul, a hatóságok szerint az elkövetkezendő két hónapban leszállítják az oroszok, így aki ezt a vakcinát kérte a regisztrációs űrlapon, lehetősége lesz Szputnyikkal oltatnia magát.

„Még több hasznát vette most Szerbia a hagyományos Kína-barátságának”

Az ázsiai óriásnak az európai országok közül Szerbiában vannak a legnagyobb befektetései, emellett Európában egyedül a szerb állampolgárok utazhatnak vízum nélkül Kínába. Így nem is volt kérdéses, hogy a szerb diplomácia a kínai Sinopharm-vakcinából is rendel, amiből egymillió adag már meg is érkezett az országba. Tulajdonképpen éppen ennek köszönhető, hogy Szerbia nagyon gyorsan az oltási ranglista élére került, és ma többen is dicsérik a belgrádi vezetést, milyen bölcsen döntött, amikor egyszerre több gyárral is tárgyalni kezdett.

„És végül nem feledkezhetünk el Albániáról sem, amely megint csak nagyon jól megúszta a pandémia hatásait”

Persze a koronavírus itt is gyorsan megjelent, sőt nem maradt el a nyári hullám sem, ez azonban jóval kisebb intenzitású volt, mint például Bulgáriában. Viszont az albánok esetében már korántsem biztos, hogy megtarthatják ezt a helyezésüket azon a listán, ahol az egymillió főre eső halottakat számolják. Január közepén ugyanis újra berobbant a járvány, amin nem sokat segített az sem, hogy már megérkezett az a félmillió Pfizer-vakcina az országba.

Az ország miniszterelnöke, Edi Rama már többször is kifejezte csalódottságát az Európai Unióval kapcsolatban, szerinte a tagállamok csakis magukra gondolnak, és teljesen megfeledkeztek a Balkánról, ahol 20 millióan várnak a vakcinára. Így az albánok jó ideig csak a nyugati országok adományaira hagyatkozhattak, míg a saját rendeléseiket nem teljesítették. Igaz, az albán szolidaritás most is működött. A nagylelkű uniós országoktól érkezett adomány egy részét azonnal továbbadták a többségében albánok lakta Koszovónak.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.