//Kínai vakcinával kezdenek a macedónok
Járókelők maszkban Szkopjéban 2020 decemberében. „A veszély azonban, függetlenül a veszélyérzet csökkenésétől, nem múlt el” #moszkvater

Kínai vakcinával kezdenek a macedónok

MEGOSZTÁS

A napokban Venko Filipcse macedón egészségügyi miniszter megállapodást írt alá a kínai Sinopharm gyógyszergyárral  200 ezer adag vakcina szállításáról. Ez a mennyiség 100 ezer ember beoltására elegendő, melynek elsődleges célcsoportja a Covid centrumokban dolgozó egészségügyi személyzet és a 70 év feletti korosztály. Az első körben beoltandó egészségügyi személyzet a – Covid központok állományán kívül – a tervek szerint magába foglalja az idősotthonokban dolgozókat, a háziorvosokat és a koronavírussal foglalkozó tesztállomások és laboratóriumok állományát is.

Radvánszki András írása a #moszkvater.com számára

Járókelők maszkban Szkopjéban 2020 decemberében. „A veszély azonban, függetlenül a veszélyérzet csökkenésétől, nem múlt el” #moszkvater
Járókelők maszkban Szkopjéban 2020 decemberében. „A veszély azonban, függetlenül a veszélyérzet csökkenésétől, nem múlt el”
Fotó:EUROPRESS/Nake Batev/Anadolu Agency

Az aláírást követő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a szállítás időpontját február végére teszik. Azonban nem lehet tudni, hogy ezt megelőzően, illetve követően szükséges-e valamilyen típusú nemzeti engedélyeztetési eljárás, illetve bevizsgálás vagy sem, így az oltás megkezdésének dátuma még továbbra ismert.

„A macedón oltási terv három fázisban határozza meg a lakosság immunizálását. A tervek szerint napi szinten 2000-2500 fő beoltására  kerülhet sor a kijelölt oltópontokon”

A már említett első ütemben hozzávetőlegesen 14-15 ezer fő egészségügyi állományt és 170 ezer, 70 év feletti személyt oltanának be. Ahogy a számokból is látszik, ehhez további vakcina szállítmányok érkezése szükséges, mivel a hamarosan befutó kínai szállítmány mennyisége erre nem elegendő. A második ütem a 65 év felettieket, a 18 és 64 év közötti krónikus betegeket, az egészségügyi rendszer egyéb dolgozóit (szakrendelők, kórházak, gyógyszertárak személyzetét), rendőröket, katonákat, a parlament, a kormány, és az oktatási rendszer dolgozóit célozza. A harmadik ütemben kerülne beoltásra minden egyéb magán- és állami szektorban dolgozó, illetve az oltást igénylő, 18-64 éves korosztály egyik rizikócsoportba sem tartozó része.

A vakcina igénylését egy jelenleg is létező, háziorvosok számára készült online rendszeren és egy újonnan bevezetendő, direkt állampolgári jelentkezést lehetővé tevő online platformon keresztül kívánják megoldani, amely üzenetet küldve jelzi, hogy ki, mikor kerül sorra, és hol kaphatja meg az oltást.

„A nagy kérdés azonban a mikor. Az egészségügyi kormányzat által ismertetett tervek nagyon hangzatosak, azonban a jelenlegi helyzet egyáltalán nem ad okot az optimizmusra”

A kínai vakcina beszerzését több hetes polémia előzte meg mind a kormányzati, mind az egészségügyi szakértők körében. A kormány láthatóan vonakodott a szerb példát követni, és hitet tenni  a kínai vakcina mellett, amelyben egyaránt szerepet játszottak politikai és szakmai megfontolások is.

Az Európai Unióhoz történő – a bolgár vétó miatt ugyan megakadt – csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt nem tűnt politikailag célszerűnek megkerülni azt a mechanizmust és elképzelést, amely alapján az EU-s tagállamok vakcina beszerzése történik, magyarán az EU által is támogatott, alapvetően nyugati államokban fejlesztett vakcinák beszerzését.

„A kínai vagy orosz vakcina beszerzés hangoztatása, annak globális és geopolitikai érzékenysége, valamint a két állam balkáni befolyásszerzésének fényében nem tűnt racionális lépésnek az EU-integráció elsődlegességét zászlajára tűző kormányzat számára”

Az egészségügyi szakmai szervezetek és az orvos végzettségű miniszter megszólalásaiban azonban rendre szerepet kaptak orvos szakmai megfontolások is, tekintettel a kínai és orosz vakcina körül fennálló hiányos adatok, és tesztelési folyamatok miatti bizonytalanságra, illetve az Európai Gyógyszerügynökség engedélyének hiányára.

„A fókusz egyértelműen a nyugati vakcinák beszerzésére, és az oltás mihamarabbi elkezdésére irányult, azonban a nagy vakcina gyártókkal történt tárgyalások, illetve az Egészségügyi Világszervezet által működtetett úgynevezett COVAX mechanizmus által ígértek nem látszottak időben megvalósulni”

A jelenlegi állás szerint a Pfizer cég február végéig mindössze 5800 (!) db vakcinát szállít, amelyet ugyan újabb 800 ezer adag követhet, de csak a homályos év végéig történő szállítási kitétellel. Biztosabbnak tűnik a COVAX keretében szállítandó 103 ezer AstraZeneca által gyártott vakcina, amely akár már június végére meg is érkezhet. Ezt újabb, ugyancsak a brit-svéd cég által gyártott 833 ezer db vakcinával egészítenék ki, amelynek szállítási időpontja a szintén kevéssé definiált év vége.

„Ezek fényében a kormány olyan kényszerpályára került, amely nem tette lehetővé a további várakozást”

Az országban a betegek és az elhalálozottak száma ugyan csökkent az elmúlt időszakban, de lakosságarányosan még mindig a legrosszabbak között van a térségben. A járvány kezdete óta mintegy 95 ezer fő betegedett meg és közel 3 ezer fő hunyt el a betegség következtében. A sokak szemében példaként megjelenő szomszédos Szerbia által megkezdett tömeges oltási program hatására, illetve a macedón ellenzéki VMRO-DPMNE párt állandó, kormányzati válságkezelést érintő támadásai miatt,   valamint a hírek szerint a kínai fél által kezdeményezett találkozót követően a kormányzat végül a kínai vakcina azonnali beszerzése mellett döntött.

„A jelenlegi helyzet szerint így tehát elképzelhető, hogy az első oltás nem egy nyugati, hanem a kínai Sinopharm által kifejlesztett vakcinával történik majd, amely a balkáni befolyását több fronton erősítő Kína számára mindenképpen győzelmet, és újabb precedenst jelenthet”

Fontos kérdés azonban, hogy a balkáni médiaszcénában széles körben jelenlévő téves információk és dezinformációk világában mennyire erősíti ez a döntés a társadalom oltási hajlandóságát, illetve milyen egyáltalán az „oltási kedv” a különböző etnikumok és csoportok tagjai között. A nyugati fogalmak szerinti szabálykövetésben annyira nem jeleskedő állampolgárok sok esetben félvállról veszik a COVID jelenséget, így a kormányzat által hozott korlátozásokat, szabályokat is (maszkhasználat, a négy főig terjedő gyülekezési vagy az alapvető távolságtartási szabályok  betartása).

Azok pedig, akik valamilyen személyes érintettség, vagy az állami egészségügyi intézményekbe vetett hitük hiányában az elején kifejezetten ügyeltek saját és családtagjaik egészségének megóvására, mára elfáradtak, csalódtak a közeli megoldás – a vakcina érkezése és az oltás felvétele – elmaradása miatt, így ők is nagymértékben lazítottak az előírt, és önmagukra kényszerített szabályokon.

„Amikor kilépünk az utcára, betérünk egy kávézóba, étterembe, ezt könnyen lemérhetjük. A tavasszal még szigorú korlátozások, délután négy órától másnap reggel ötig tartó, illetve egész hétvégés kijárási tilalmak között élő lakosok a nyári második és az őszi, nagyon súlyos harmadik hullámot követően visszatértek kedvenc vendéglőikbe – amelyek a korábban bevezetett szabályok szerint ugyan kisebb létszámmal és csak este kilenc óráig üzemelhetnek – sok esetben tumultusokat okozva”

A rendőrség, amennyiben tudomására jut és van rá erőforrása, sorban számolja fel a szabályokat kikerülni igyekvők által szervezett vendégségeket, esküvőket és partikat, ennek hatékonysága azonban erősen megkérdőjelezhető, ha – egy személyes megjegyzést megengedve – csak az elmúlt egy hónapban a szomszédunkban lezajlott egyenként 20-30 fős karácsonyi, újévi, születésnapi, vízkeresztet ünneplő partikra gondolok. Említeni lehet azonban a népszerű kirándulóhelyeket is, ahol az emberek nagyobb csoportokban élvezik egymás társaságát és a szokatlanul enyhe téli időjárást. A parkok, játszóterek tele vannak, a gyerekek és általában a fiatalok egyáltalán nem foglalkoznak a megbetegedés lehetőségével.

„A veszély azonban, függetlenül a veszélyérzet csökkenésétől, nem múlt el”

Tekintettel arra, hogy az országban még senkit nem oltottak be, és az első vakcinák megérkezését követően is csak az ország lakosságának maximum 15 százalékát lehet majd beoltani az első félévben, várható, hogy az országban már az év eleje óta jelenlévő brit mutáció újabb problémákat okoz. Nem segíti az esetszámok csökkenését az sem, hogy a járványkezelésben szintén nem jeleskedő Koszovó és Albánia felől folyamatos a beutazás az ország észak-nyugati részének alapvetően albán többségű városaiba, illetve Szkopjéba.

A fentiek alapján azonban nehéz megjósolni, hogy az állandó politikai csatározások közegében  élő, a kormányra és annak intézményrendszerére szükséges rosszként tekintő macedón és albán lakosság egyáltalán követni kívánja-e a kormányzat vírusellenes küzdelmének oltással kapcsolatos ajánlásait, vagy az újabb és újabb hullámokat követő emberi és gazdasági áldozatokat elfogadva figyelmen kívül hagyja azokat.

MEGOSZTÁS