Könyvespolc. Idén került a hazai könyvesboltok polcaira a 2012-ben megjelent svéd író-újságíró, Ingrid Carlberg könyve Raoul Wallenbergről. A szerző kivételes művéért elnyerte a legrangosabb svéd irodalmi kitüntetést, az August-díjat. A kötetből sokkal közelebb kerülhetünk ahhoz, ki is volt valójában Wallenberg.
Egy biztos, ez az a könyv, amit nem lehet elolvasni egy szuszra, de még kettőre sem. Ugyanis ilyen teljes és alapos munka még nem született Raoul Wallenbergről. A szerző aprólékosan végigkíséri a férfi életét, és aki elolvassa a majd 700 oldalas kötetet, az teljesen más Wallenberget ismer meg.
„Olyat, aki alig hasonlít a már-már gigászi hőshöz, amivé az emlékezet és a köré font titokzatos vég tette”
Ugyanis a félárvaként felnevelkedő férfi eredetileg nem hősnek jött a magyar fővárosba, hanem jó vállalatvezetőként kívánt megoldani egy feladatot, és azért, hogy kivívja az egyébként dúsgazdag családja elismerését.
Vélhetően a legtöbb olvasót majd az izgatja a legjobban, vajon mi történt az 1945 januárjában a szovjet hadsereg által elhurcolt Wallenberggel. Nos, már a cikk elején ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit, hiszen semmilyen nagy leleplezés nincs a könyvben, most sem derül ki, hogy pontosan mi történt vele a Szovjetunióban.
„Ugyanakkor talán ebben a kötetben lehet arról olvasni a legbővebben, hogy a svéd diplomácia milyen hibákat követett el a szerző szerint abban, hogy Wallenberg élve haza kerülhessen a Szovjetunióból”
A kötet nagy előnye a többi Wallenberg-könyvhöz képest, hogy minden eddiginél teljesebb képet kapunk a mentőakcióiról, a budapesti zsidóság egy részének megmentéséről. Persze abból sem csinál titkot a szerző – mondjuk a napvilágra került dokumentumok miatt nem is tudott volna –, hogy Wallenberg nem egyedüli diplomataként vett részt 1944-től kezdve Budapesten a zsidók megmentésében. A svéden túl a svájci, a portugál, a spanyol követség és a vatikáni nunciatúra munkatársai is vállalták a sokszor életveszélyes munkát. Igaz, később mártír és legenda csak Wallenbergből lett, mert ő volt az, aki a nácik totális diktatúrája ellen küzdött, majd a másik totalitárius diktatúra, a sztálini pusztította el.
„Rejtélyes eltűnése ugyanis nagyon sokáig a szovjetellenes propaganda egyik fontos elemévé vált a hidegháborús időszakban. A Nyugat nem is felejtette el újra és újra szóba hozni, mi történhetett Wallenberggel, felhívva a figyelmet arra, milyenek az emberjogi viszonyok a Szovjetunióban”
Amikor Wallenbergről olvasunk, mindig jusson az eszünkbe, hogy a férfi simán választhatta volna a könnyebb utat, és a gazdag család sarjaként még akkor is megvárhatta volna a második világégés végét a semleges Svédországban, ha a nyughatatlan vére szinte állandóan hajtotta valamerre. Hisz körbeutazta a Földet, olyan vállalkozásokat próbált beindítani, mint például a férfinadrágokhoz való japán zipzárak forgalmazása a hazájában. Sosem volt a kandallója előtt ülő típus.
Nem véletlen, hogy a világháború és a náci gyűlölet poklában, a megszállt és a nyilas rémuralom alatt szenvedő Magyarországon képes volt nagyon rövid idő alatt felépíteni egy igen hatékony szervezetet, amely óvta, ellátta, élelmezte, és a végén az életét mentette meg a magyarországi zsidóság egy részének. A teljes reménytelenség idején az ő neve jelenthetett némi esélyt a túlélésre, és a kötetben ki is emeli több fejezeten keresztül Ingrid Carlberg, hogy
„Wallenberg nem véletlenül lett a mai napig szimbolikus alakja az embermentőknek”
Raoul Wallenberg teljesen másmilyen életet képzelt el magának, hiszen sosem kereste a hős szerepét, és ahogy a könyv azon fejezeteiből, amikor a fiatalságát tárgyalja, kiderül egyértelműen, hogy nem ilyen kalandra vágyott. Egy kis kereskedelmi vállalatnál dolgozott, amely libákat, pulykákat és tojásport importált Magyarországról. Építészmérnöki végzettségével az üzleti életben szeretett volna karriert elérni, de a bátor, néha igencsak vakmerő kezdeményezései ellenére nehezen találta a helyét.
Akkor kezdődött a vészkorszak Magyarországon. Egy amerikai-svéd akciót terveztek az európai zsidóság maradékának megmentésére. Véletlen események sorozata következtében Raoul Wallenberg került a figyelem középpontjába, aki 1944 júliusában elfogadta a Budapestre szóló diplomáciai kinevezést, és a budapesti svéd nagykövetség első titkára lett. Ebben a minőségében ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket, és
„a könyv szerzője szerint a fellelhető adatok, valamint a kevésbé megbízható visszaemlékezések alapján megközelítőleg húszezer magyar zsidó életét sikerült megmentenie”
Bátor volt, hiszen nem csak titokban segítette a rászorulókat. Nem véletlenül írta neki az egyik legjobb barátja, Kalman Lauer, hogy „hálát munkádért valószínűleg nem várhatsz, légy nagyon óvatos”. A diplomata az utolsó pillanatig az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának (WRB) megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében. Majd amikor már javában zajlott Budapestért a csata, 1945 januárjában Wallenberg szabad akaratából a szovjet csapatok elé ment, és máig tisztázatlan az, vajon a Vörös Hadsereg miért is tartóztatta le a svéd diplomatát. És ettől kezdve a sorsát homály fedi, amit – mint azt fentebb már írtuk – ez a kötet sem tudott megvilágítani.
„A szerző legnagyobb erőfeszítései ellenére továbbra is ismeretlen maradt a szovjetunióbeli fogságának pontos története, és halálának körülményei mindmáig tisztázatlanok maradtak”
Pedig felkutatott olyanokat, akik még élnek és ők is börtönben voltak akkor. Meglepően hiteles leírást közöl az akkori szovjet börtönökről, a rácsok mögötti világ napirendjéről, elsősorban a Lefortovo börtön mindennapjairól. Ugyanakkor egyáltalán nem kíméli a svéd külpolitikát, amely a szerző szerint nem sokat tett Wallenberg kiszabadításáért. Például kiderül a kötetből, hogy a moszkvai svéd nagykövet, Söderblom a két ország barátságát annyira fontosnak tartotta, hogy amikor a skandináv ügyek intézőjével, Abramovval tárgyalt, egyszer még azt is felajánlotta neki, hogy mondják hivatalosan halottnak Wallenberget, és ezzel sikerülne leállítani az ügyben kutakodókat. Elsősorban a férfi édesanyját, aki mindenét feltéve kutat fia után.
„Ajánlata még magát Abramovot is meglepte, aki – mint az a kötetből szintén kiderült – többször is megpróbálta a svéd diplomatáknak jelezni, Raoul Wallenberg életben van…”
Egészen megdöbbentő a kötetnek az a része, amikor az úgynevezett 1946-os Wallenberg-akcióról ír. Itt egy bizottság a fellelhető dokumentumok, vallomások és beszélgetések, hivatalos tárgyalások jegyzőkönyvei alapján megállapítja, hogy Raoul Wallenberg él, és a szovjetek börtönben tartják fogva. Jellemző az akkori svéd külügyi vonalra, amely számára nagyon fontos volt, hogy Sztálinnal jóban legyenek, hogy amikor az akció elnöke, Brigitta Bellander kijelentette a svéd külügyminiszternek, Undénnak, hogy Wallenberg ügyében a szovjet részről Visinszkij külügyminiszter-helyettes hazudik, az volt Undém válasza: „De hiszen ez hallatlan, ez hallatlan!”
„Még a halála időpontja sem tisztázott, hiszen a szovjet hatóságok adatai alapján 1947-ben a lubjankai börtönben halt meg Wallenberg, de Ingrid Carlberg talált olyan forrásokat is, amely szerint a neve még évekkel később is felbukkant a foglyok között”
Sőt, több önmagát szemtanúnak valló személy is azt állította, hogy évekkel a halálozás hivatalos időpontja után találkozott Wallenberggel. Az sem segíti az ügyben a tisztánlátást, hogy Moszkva sokáig még Wallenberg elhurcolását is letagadta. Egy biztos, Budapesten utoljára életben 1945. január 17-én látták. Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak 2016 októberében, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget.
„Az már az eddigiekből is pontosan érződik, hogy Ingrid Carlberg könyve nemcsak fantasztikus, lélegzetelállító történet, hanem eddig ismeretlen archívumokban folytatott nagyszabású kutatómunka eredménye is”
Ilyen alapossággal először olvashatjuk Raoul Wallenberg teljes élettörténetét, először követhetjük családjának történetét a tragikus diplomáciai kudarcok sorozatának tükrében. A szerző arra is megpróbál a dokumentumok alapján választ adni, vajon miként lehetséges az, hogy Raoul Wallenberg a Fehér Ház politikai szemléletváltása következtében az 1970-es évek végére amerikai hőssé válik.
A könyv minden sora közérthető és megrázó olvasói élményt nyújt, amelyben a történelem ismert személyiségei kelnek életre. Például Raoul Wallenberg, az ember, aki szembeszállt a gyűlölettel, az antiszemitizmussal és a népirtással. Erről a titokzatos, mégis legendává váló emberről egy történész sem tudna jobb tanulmányt publikálni. És ez egyértelműen Ingrid Carlberg dicsérete.
Ingrid Carlberg
„Itt egy szoba, és rád vár…” – Raoul Wallenberg története
Noran Libro Kiadó
6990 Ft
