//Mi lett Sztálin leszármazottaival?
Sztálin unokájsa, Jevgenyij Dzsugasvili (középen) az ő unokáival pózol Gori főterén 2009. december 21-én, Sztálin születésének 130-ik évfordulójára rendezett megemlékezésen #moszkvater

Mi lett Sztálin leszármazottaival?

MEGOSZTÁS

Az 1953. március 5-én elhunyt Sztálinnak két felesége, három saját és egy fogadott gyermeke volt. Az utódok eltérően viszonyultak a „vezérhez”. Volt, aki büszkén vállalta a származását, míg volt, aki titkolta. Mi lett az utódokkal?

Sztálin unokájsa, Jevgenyij Dzsugasvili (középen) az ő unokáival pózol Gori főterén 2009. december 21-én, Sztálin születésének 130-ik évfordulójára rendezett megemlékezésen #moszkvater
Sztálin unokája, Jevgenyij Dzsugasvili (középen) az ő unokáival pózol Gori főterén 2009. december 21-én, Sztálin születésének 130-ik évfordulójára rendezett megemlékezésen
Fotó:EUROPRESS/VANO SHLAMOV/AFP

Joszif Dzsugasvili (a Sztálin felvett név) nagyon közel állt az anyjához. Az édesanya nagy szeretettel óvta a fiát, ha nehezen is, de előteremtette a pénzt a tanulására. Egyházi pályára szánta a Sztálint. Az apa erősen ivott, és verte a feleségét és a fiút is. Az életrajz írók ezt összefüggésbe hozzák Sztálin kegyetlenségével.

„Sztálin első felesége Jekatyerina Szvanidze mosó- és varrónő volt. Nagy szerelem volt az övék, azonban Jekatyerinát 22 évesen elvitte a tífusz”

Ez a tragédia megtörte Sztálint, derül ki a Russia Beyond összeállításából. A hölgy rokonai mesélték, hogy a temetés alatt elborult Sztálin elméje, és kétségbeesetten a szeretett Kato után ugrott a sírba. Sztálin ezután teljesen átadta magát a forradalomnak, és a 8 hónapos Jakovot Jekatyerina nénje nevelte. A fiú ezután először 14 éves korában látta az apját, amikor elutazott hozzá Grúziából Moszkvába, ahol Sztálinnak ekkor már másik családja volt.

„Jakov és apja viszonya feszültségekkel terhes volt. A történészek szerint azért, mert a szeretett Katora emlékeztette Sztálint, akit ez idegesített. Ráadásul Jakov alig beszélt oroszul és nagyon zárkózott volt”

Jakov korán nősült, egy pópa lányát vette el. Sztálin ellenezte ezt a kapcsolatot. Jakov sikertelen öngyilkossági kísérlete után apja végleg megvetette és nem kívánt fenntartani vele semmilyen viszonyt. Ragaszkodott ahhoz is, hogy a háború idején besorozzák. Jakov már 1941 augusztusában német fogságba esett, és két évet koncentrációs táborban raboskodott.

„A legenda szerint a nácik felajánlották, hogy kicserélik Paulusra, Sztálin azonban állítólag erre úgy reagált, hogy sorkatonát tábornokra nem cserél. Jakov tisztázatlan körülmények között halt meg a táborban”

Jakov különböző nőktől három gyereket hagyott maga után, közülük az első korán meghalt. A második feleségétől, Olga Golisevától – aki Sztálin feleségének, Allilujevának a barátnője volt – született a fia Jevgenyij Dzsugasvili, aki hadtörténészként több Sztálinról készített dokumentum filmben is közreműködött.

„Elkötelezett sztálinista volt, Moszkvában élt, és 2013-ban hunyt el.

Két fia, Visszarion és Jakov most is élnek. Visszarion rendezőként dolgozik, és egyes források szerint Amerikában él, ahol politikai menedékjogot kapott, miután megverték Grúziában. Jakov festőművész, Grúziában él, és 2006-ban levélben kérte Vlagyimir Putyint, hogy vizsgáltassa ki dédapja halálának körülményeit. Szerinte ugyanis Sztálint politikai ellenfelei ölték meg.

„Jakovnak a harmadik feleségétől, a balerina Judifi Melcertől 1938-ban lánya született. Galina Dzsugasvili bölcsész lett, az algériai irodalommal foglalkozott”

Az ENSZ egy algériai munkatársához, Huszein ben Szaadhoz ment férjhez. A Vezér unokája címmel könyvet írt a családról, és 2007-ben halt meg. Még 1971-ben született a fia, Szelim Benszaad, aki máig Moszkvában él, nagyapja Jakov egykori lakásában.

Az akkor 40 éves Sztálin 1918-ban nősült meg másodszor. Forradalmár harcostársának a 17 éves lányát, Nagyezsda Allilujevát vette el. Fiuk, az 1921-ben született Vaszilij pilóta lett és a légierő tábornokaként befolyásos ember.

„Jakovval ellentétben Vaszilij hivatalosan viselte a Sztálin nevet”

Apja halála után azonban a helyzete megváltozott. Eltávolították a hadseregből, börtönbe ültették, majd megtiltották neki, hogy Moszkvában éljen. Kazanyba száműzték. Kötelezték még arra, hogy változtassa meg a nevét Dzsugasvilire. Vaszilij ezután elkezdett inni, és a hivatalos verzió szerint alkoholmérgezésben is halt meg. Utolsó felesége azonban ebben erősen kételkedett.

Vaszilijnak négy gyereke volt, és majdnem mind a Sztálin nevet viselte. Keveset lehet tudni róluk, annyi azonban biztos, hogy unokája Anasztaszija még él. De Vaszilij a nevére vette harmadik feleségének egy, a negyediknek pedig két lányát, akik a Dzsugasvili nevet viselték.

„Vaszilij gyermekei közül a legismertebb a fia, Alekszandr Burdonszkij (1941-2017) volt, aki rendezőként és színészként dolgozott”

Ő ezen az ágon az egyetlen, aki tudatosan más nevet választott. Egyes információk szerint fiatal korában negatívan viszonyult nagyapjához, később azonban elismerte a nagyságát. Bírálta ugyanakkor másod unokatestvérének, Jevgenyij Dzsugasvilinek (Jakov fiának) fanatizmusát, amellyel tagadta a Sztálin által elkövetett bűnöket.

„Sztálinnak Nagyezsda Allilujevától született második gyermeke, Szvetlana az anyja nevét vette fel. A kislány mindössze 6 éves volt, amikor az anyja végzett magával”

Szvetlana 1967-ben gyakorlatilag elmenekült a Szovjetunióból, és meg sem állt az Egyesült Államokig. Már az amerikai emigrációban írta meg Húsz levél egy baráthoz címmel az édesanyjának ajánlott, az ő személyét és a férjéhez fűződő viszonyát a visszaemlékezésekből rekonstruálni próbáló könyvét a családról. A könyv nagy siker lett.

„Szvetlanának több férje is volt”

Korai házasságából született a fia Joszif Allilujev (1945-2008), aki szívsebész lett. Az ő fia, Ilja Voznyeszenszkij építész. Jurij Zsdanovval közös házasságából született lánya, Jekatyerina Szvetlana emigrálása után megszakított az anyjával  minden kapcsolatot. Ma vulkanológusként dolgozik, és egy faluban él Kamcsatkán. Nem beszél újságírókkal, és tagadja, hogy köze lenne Allilujevához.

Allilujeva Amerikában William Petershez ment férjhez, egy lányuk született, Olga Peters, aki később Chris Ewansra változtatta a nevét. A világhálón megjelent róla egy kép, amely punk stílusával, a tetoválásokkal és a piercingekkel csodálkozásra késztette az oroszokat.

                                                                                                                         *

Nyílt levelet írt Lavrovnak a dédunoka. Joszif Sztálin dédunokája, Selim Bensaad művész nyílt levelet írt Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az egykori szovjet vezető halálának évfordulója előtt, amelyben az ENSZ feloszlatását javasolja.

„Mint Sztálin dédunokája, és a Sachsenhausen náci koncentrációs táborban elhunyt Jakov Dzsugasvili unokája, kész vagyok hivatalosan is támogatni a Sztálin-család nevében Önt és az Orosz Föderáció Külügyminisztériumát az ENSZ rendkívüli ülésének összehívásában, hogy döntsenek e szervezet jövőbeli sorsáról” – írta Bensaad.

Úgy véli, hogy az ENSZ bebizonyította kudarcát és szerinte a szervezet „lehetővé teszi az oroszok kiirtását” Donbászban, és a Gázai övezetben is a kettős mérce politikáját folytatja. Bensaad sajtósa, Vadim Gorzsankin hangsúlyozta, hogy kezdeményezni kell az ENSZ-székház Moszkvába vagy Jaltába való áthelyezését is. Megjegyezte, hogy a nyugati diplomaták jelenleg a vízumrendszert használják fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak és megfosszák az orosz képviselőket attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek az ENSZ New York-i ülésein.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.