Az I. világháborúban szinte kivérző és a forradalom által elgyötört Szovjet-Oroszország 1918. március 3-án különbékét írt alá a központi hatalmakkal Breszt-Litovszkban, és ezzel kiugrott a háborúból. De vajon tényleg megérte-e a bolsevikoknak ennyi lemondásért cserébe…
Mikor már úgy látszott, hogy a szovjet kommunisták egész Európára kiterjesztik a forradalmat, az összeomlás szélén lévő lengyel hadsereg összeszedte minden erejét – és megtörtént a „visztulai csoda”. Amelyben egyébként Magyarország is komoly szerepet játszott.…
A „vörös marsall” ritkán nyert csatát, ugyanakkor nagyon értett ahhoz, hogyan kell élni és túlélni. Kliment Vorosilov így a 20. századi szovjet történelem nem érdemtelen, de erősen ellentmondásos személyisége. Tovább
Pető Zoltán gondolatai a #moszkvatérnek a margón kívülre Tovább
Amíg az egyik ország számára a gyász és a nemzeti összetartozás napja, addig a másiknak nemzeti ünnep az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója. Holott valamennyinek június 4. az önálló államuk megszületésének napja. Tovább
A magyar lelkeknek nagyon fájt az ország kétharmadának elvesztése. A békén ujjongó és semmit nem sejtő Európa még ennél is többet veszített a versailles-i békerendszerrel. Hogy ebből baj lesz, azt egy bizonyos Vlagyimir Uljanov sejtette.…
A cári hadsereg lovassági tábornokának 1916-os offenzívája az Orosz Birodalom legnagyobb katonai sikere volt az első világháborúban. Ám ezért a győzelemért az oroszok nagyon magas árat fizetettek, hiszen milliós nagyságrendű volt az emberveszteség. Tovább
Több mint száz évvel ezelőtt, 1914. december 4-én kezdődött meg a limanovai csata, amely az I. világháború egyik olyan összecsapása, amely a lengyel-magyar barátság fontos mérföldköveként került be a történelemkönyvek lapjaira. Tovább
