//Bruszilov áttörése, milliók halála
Orosz katonák által a Bruszilov offenzíva alatt ejtett hadifoglyok vonulása a Délnyugati fronton az I. világháborúban #moszkvater

Bruszilov áttörése, milliók halála

MEGOSZTÁS

A cári hadsereg lovassági tábornokának 1916-os offenzívája az Orosz Birodalom legnagyobb katonai sikere volt az első világháborúban. Ám ezért a győzelemért az oroszok nagyon magas árat fizetettek, hiszen milliós nagyságrendű volt az emberveszteség.

Orosz katonák által a Bruszilov offenzíva alatt ejtett hadifoglyok vonulása a Délnyugati fronton az I. világháborúban #moszkvater
Orosz katonák által a Bruszilov offenzíva alatt ejtett hadifoglyok vonulása a Délnyugati fronton az I. világháborúban
Fotó:EUROPRESS/Sputnik

Ha valaki szeretné felsorolni a világtörténelem legtöbb halálos áldozattal járó összecsapásait, abból egészen biztos, hogy nem hagyhatná ki a cári Oroszország utolsó nagy győzelmét, az úgynevezett Bruszilov-offenzívát. Az 1916. június 4-én indított és szeptember 20-án véget ért támadást sokan az antant hatalmak legnagyobb katonai győzelmének tartják az I. világháborúban. A hadművelet Lemberg, Kovel és Luck környékén, a mai Ukrajna területén zajlott, és megtervezőjéről valamint kivitelezőjéről, az orosz Délnyugati Front parancsnokáról Alekszej Bruszilovról nevezték el.

„Az offenzíva az orosz haderő legnagyobb haditette volt az egész háborúban”

Az Osztrák–Magyar Monarchia haderői akkora veszteségeket szenvedtek el, hogy élőerőben már sosem tudták ezt pótolni. Innentől kezdve nem voltak képesek támadó hadműveletekre az I. világháború végéig.

Ám ne feledkezzünk meg a győztes orosz erőkről sem, akik Bruszilov dicsőséges hadművelete során szintén hatalmas, több mint egymilliós ember veszteséget szenvedtek el. A köznép ezért inkább vereségként élte meg az offenzívát. Sőt, nem kevés történész úgy véli, ez a hadművelet volt közvetve az egyik kiváltója az 1917. februári orosz forradalomnak.

„Akárhogy is történt, Bruszilov neve örökre beíródott a hadtörténeti és hadászati könyvekbe”

Bruszilov tábornok #moszkvater
Bruszilov tábornok
Fotó:EUROPRESS/Sputnik

De mi is volt ez a maga nemében páratlan Bruszilov-offenzíva? Az egész 1916. április 14-én kezdődött, amikor egy nagy támadásra készülve Mihail Alekszejev gyalogsági tábornok, a cári haderő vezérkari főnöke a mogiljovi főhadiszállásra rendelte frontparancsnokait. A tábornokok szinte kivétel nélkül le akarták erről beszélni, Bruszilov azonban bejelentette, hogy a gyenge felszerelésű Délnyugati Fronttal sikeres támadást képes indítani a központi hatalmak ellen. És ami lényeges volt, mindezt kizárólag saját tartalékaira támaszkodva akarta végrehajtani. Bruszilov nagy erejű offenzívát javasolt a Galíciában tevékenykedő osztrák–magyar csapatok ellen.

„A fő célja ezzel az volt, hogy csökkentse a cári Oroszország szövetségeseire nehezedő katonai nyomást, legyőzze, és ezzel kivegye a központi hatalmak sorából az Osztrák–Magyar Monarchiát”

Bruszilov hadműveletéhez négy hadsereg állt rendelkezésre, amelyek összesen 40 gyalogos hadosztályból és 15 lovas hadosztályból tevődtek össze. A frontvonal másik oldalán majdnem hasonló méretű hadsereg állt – 39 osztrák gyalogos hadosztállyal és 10 lovas hadosztállyal –, amelyhez a németek is küldtek erősítést. Bruszilov 1916. június 4-én nagy erejű, pontos, de rövid ideig tartó tüzérségi előkészítés után 490 kilométeres fronton indította meg a támadást a Monarchia hadseregeinek állásai ellen.

A támadás kezdetben sikeres volt, az osztrák-magyar vonalakat áttörték, és Bruszilov négy hadserege közül három széles fronton tudott előrenyomulni. Az osztrák-magyar erőket alaposan meglepte, hogy Bruszilov rohamcsapatokat vetett be az osztrák védelmi vonalak gyenge pontjai ellen, majd amikor sikeres volt az áttörés, megindultak az oroszok főbb hadai is.

„Bruszilov hadművelete ténylegesen tehermentesítette a nyugati fronton Verdunt védelmező francia haderőt”

A németeknek le kellett állítaniuk a város elleni támadást, míg a Monarchiának félbe kellett szakítania a sikeresen induló dél-tiroli offenzívát. A központi hatalmak mindhárom fő fronton védekezésbe szorultak. A világháború addigi legjelentősebb területveszteségét szenvedték el – 25 ezer km2 –, míg az orosz hadsereg visszafoglalta Czernowitzot, Kelet-Bukovinát és a fontos kárpáti hágókhoz vezető utakat is. A központi hatalmak emberveszteségei is nagyok voltak. Kis híján egymillió főről beszélhetünk halottakban és sérültekben. Az orosz haderő győzelme azonban pirruszi volt, veszteségei elérték az 1,4 millió főt. Így a Bruszilov-offenzíva a világtörténelem legtöbb halálos áldozattal járó összecsapásai közé emelkedett. Ettől kezdve azonban az orosz hadsereg minden szinten hanyatlásnak indult. Így például 58 ezer orosz katona dezertált a győzelmet követően.

„A Bruszilov által aratott fényes siker azonban nem gyakorolt a tábornok pályafutására olyan hatást, mint azt remélte”

Ugyan a cár marsallá léptette elő, de az 1917. februári forradalmi események kissé átírták az elképzelt forgatókönyvet. A Kerenszkij-kormány generalisszimusszá nevezte ki, és megtette az orosz hadsereg főparancsnokává. Rábízták a készülő orosz támadás vezetését. Ezúttal azonban Bruszilov nem járt sikerrel. A támadás kudarcba fulladt, amiért 1917 júliusában leváltották.

„A bolsevik hatalomátvétel után felajánlotta szolgálatait az új rendszernek, de bizalmatlansággal fogadták”

A tehetségéhez méltó katonai feladatot nem kapott – 1923-1924-ben a szovjet Vörös Hadsereg lovassági főfelügyelője volt –, ezért az I. világháború legsikeresebb orosz hadvezére megkeseredett, csalódott emberként halt meg 1926-ban Moszkvában.

MEGOSZTÁS