Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on

Egy férfi egy megsemmisült autón áll egy lakóépület helyén, amely megrongálódott egy orosz légitámadást követően, amelyet Kijev ellen mértek 2026. július 2-án, az orosz invázió közepette
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP
Állítólag lehallgatott orosz kommunikációra hivatkozva a New York Times arról számolt be, hogy Oroszország a tél folyamán el akarja pusztítani Ukrajna villamosenergia-, fűtés- és vízellátó rendszerét. Bár az állítás nem erősíthető meg, összhangban áll azzal, ahogyan Putyin a nyáron – válaszul Zelenszkij csapásmérő kampányára – az „eszkaláció a deeszkalációért” elvét követve fokozta az ukrán infrastruktúra elleni támadásokat.
„Ha mindez igaz, akkor Oroszország célja nem csupán az ukrán katonai logisztika megbénítása, hanem az ország térdre kényszerítése”
Putyin eddig tartózkodott ettől, feltehetően azért, mert úgy véli, az oroszok és az ukránok rokon népek. Más vélemények szerint akár az alacsony termelési volumen, akár a NATO-val való közvetlen háború esetére fenntartott tartalékok szükségessége miatt korábban talán nem is rendelkezett a szükséges drón- vagy rakéta kapacitással. Mindenesetre úgy tűnik, Putyin mostanra elfogadta a háború Oroszország feltételei szerinti – vagy legalábbis a lehető legtöbb ilyen feltétel érvényesítésével járó – mielőbbi lezárásának humanitárius következményeit.
„Döntésében nem csupán az amerikai, sőt érdekes módon francia támogatással Ukrajna által a nyáron indított Oroszország elleni <felőrlő háború> játszhat szerepet. Scott Bessent pénzügyminiszter a hírek szerint nyáron közölte orosz kollégájával, hogy amíg a konfliktus tart, üzleti megállapodások nem köthetők”
Azóta Steve Witkoff és Jared Kushner találkozott Putyinnal, hogy többek között ilyen megállapodásokról egyeztessenek, ezt követően pedig Kirill Dmitrijev utazott az Egyesült Államokba, hogy továbbvigye az ügyet. Háttérinformációként érdemes megemlíteni, hogy Putyin 2025 februárjának végén azzal kérkedett, az orosz nyersanyagiparba történő befektetések révén az amerikai vállalatok tisztességes profitra tehetnek szert. Emellett Trump belarusz különmegbízottja, John Coale nemrég megerősítette, hogy engedélyt kapott egy a fehéroroszországihoz hasonló megállapodás felajánlására Putyinnak. Ez a szankciók enyhítését irányozná elő „politikai foglyok” szabadon bocsátásáért cserébe.
„Putyin szövetségese, Aljakszandr Lukasenka már több ilyen megállapodást is elfogadott, és jelenleg egy hatalmas horderejű káliumsó kitermeléssel kapcsolatos üzletről tárgyal Trumppal”
Épp a múlt héten Lukasenka egy háromoldalú, belarusz, orosz és amerikai részvétellel építendő műtrágyagyárról szóló megállapodást is javasolt, ám ehhez az Egyesült Államoknak fel kellene oldania a Gazprommal szembeni szankciókat. Az orosz tisztségviselők Putyintól kezdve a ranglétrán lefelé haladva következetesen sürgetik a Nyugatot az Oroszország elleni szankciók feloldására. Bár az Egyesült Államok esetleg enyhíthetne egyes korlátozásokon, ha Putyin belemenne egy, a fehéroroszországihoz hasonló „valamit valamiért” típusú alkuba, a szankciók széles körű feloldáshoz előbb le kellene zárulnia az ukrajnai konfliktusnak. Az ezt követően kialakuló, nyersanyagokra épülő stratégiai partnerség forradalmasíthatná a globális gazdasági struktúrát.
„Az orosz gazdaság nagyrészt a természeti erőforrások és a nemzeti fizetési rendszer együttes hatásának köszönhetően túlélte a Nyugat példátlan szankciós offenzíváját, ám a Gazdaságfejlesztési Minisztérium idén mindössze 0,6 százalékos GDP-növekedést vár. Az Egységes Oroszország párt elsöprő győzelme a múlt havi parlamenti választásokon – amely az első ilyen megmérettetés volt az ukrajnai konfliktus nagyszabású szakaszának kezdete óta – felhatalmazást ad Putyinnak arra, hogy bármit megtegyen a háború megnyerése és az azt követő jólét megteremtése érdekében”
Így összhangban azzal az orosz törekvéssel, amely a nyugati szankciók feloldását követeli, elképzelhető, Putyint legalább részben az a szándék vezérli, hogy mielőbb lezárja a konfliktust, lehetőleg minél inkább az orosz feltételek mellett, és így jelentős nyersanyag megállapodásokat köthet az Egyesült Államokkal. Ez a célkitűzés – amely forradalmasíthatná a globális gazdasági struktúrát és nagyobb jólétet hozhatna népe számára – új megvilágításba helyezi a New York Times azon értesülését, miszerint Putyin Ukrajna térdre kényszerítését tervezi.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater