„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Orbánnak nem sikerült, Macronnak igen

2026. szept. 26.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Francia nyomásra levette a szankciós listáról az Európai Unió azt az orosz-üzbég milliárdost, Aliser Uszmanovot, akiért korábban a magyar diplomácia is lobbizott. A nemzetállami érdekek felülírták az uniós külpolitikát. Amiért tehát Orbán Viktort annyi bírálat ért, azt most megcsinálta Emmanuel Macron Franciaországa. S ha már alku, akkor még két orosz is lekerült a listáról.

„Az alapvetően Uszmanov törlése körül kialakult ügy messze túlmutat az Európai Unió és Oroszország viszonyán” #moszkvater

„Az alapvetően Uszmanov törlése körül kialakult ügy messze túlmutat az Európai Unió és Oroszország viszonyán”
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Az Európai Unió feloldotta két orosz üzletember, Aliser Uszmanov és Mihail Fridman, valamint a Krími Szövetségi Egyetem volt rektora, Andrej Falalejev elleni szankciókat. A két vállalkozó érdekében Franciaország és Luxemburg gyakorolt diplomáciai nyomást az EU-ra. Emellett feloldották a Redbird Corporate Services Ltd., egy Mauritiuson bejegyzett vállalat szankcióit is, amelyet az orosz olajszállításhoz fűződő kapcsolata miatt szankcionáltak. Ezen kívül elhalálozásuk miatt további három személyt, Jurij Svitykin a duma volt képviselőjét, Alekszandr Leonovot, a JSC NPO Masinosztrojenyija vezérigazgatóját és főtervezőjét, valamint Alireza Tangsiri iráni katonai vezetőt, az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát távolítottak el a szankciós listáról. Ugyanakkor az európai államok nagykövetei a szokásos hat hónap helyett három évre meghosszabbították a személyes szankciókat mintegy 3000 orosz állampolgárral szemben.

„Az alapvetően Uszmanov törlése körül kialakult ügy messze túlmutat az Európai Unió és Oroszország viszonyán”

Az orosz-üzbég milliárdos levétele érdekében már régóta folyik lobbizás. Uszmanov mellett mindenek előtt a türk államok lobbiztak. Megpróbálta ezt elérni Orbán Viktor is, sikertelenül. Az elmúlt héten Franciaország kérte a törlését egy olyan csomag részeként, amelynek keretében két francia állampolgárt engedhetnének szabadon egy azeri börtönből. Az ország nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott, amikor Szlovákiához csatlakozva a név eltávolítását kezdeményezte. A szankciók meghosszabbítása diplomáciai alkudozássá vált, amelybe Mihail Fridman levételét követelve Luxemburg is bekapcsolódott. A döntést sokáig blokkolta Lettország,  de végül sikerült megpuhítani azzal, hogy egyébként három évre hosszabbították meg a szankciókat. Emellett Macron francia elnök beleegyezett abba, hogy tárgyalásokat kezd Rigával a francia nukleáris elrettentési kezdeményezéshez való csatlakozásról, és hogy Franciaország elkötelezte magát Lettországban való jelenlétének fokozása mellett.

Franciaországra Azerbajdzsán részéről nehezedett nyomás az ügyben. A két ország közötti feszültséget minden esetre jelzi, hogy francia külügyminisztérium 2024 szeptembere óta arra figyelmezteti állampolgárait, hogy Azerbajdzsánban fennáll az őrizetbe vétel, az önkényes fogva tartás és a tisztességtelen eljárás kockázata. Párizs és az üzbég hatóságok között most állítólag olyan háttérmegállapodás született, amelynek része lehet Uszmanov törlése, cserébe pedig Azerbajdzsán szabadon engedné és kegyelemben részesítené a két franciát. Franciaország ezt a megállapodást hivatalosan nem erősítette meg. Igazolta viszont az élet.

„Egy nappal azután, hogy többek között Franciaország nyomására az Európai Unió feloldotta a szankciókat Aliser Uszmanov orosz-üzbég oligarchával szemben, aki mellett a türk államok jó ideje lobbiztak, Azerbajdzsán elnöke kegyelmet adott egy kémkedéssel vádolt francia állampolgárnak, Martin Ryannek”

Ez tehát megerősíti azokat a korábbi híreket, hogy Párizs az Azerbajdzsánban 2023 óta börtönben lévő polgárai érdekében akadályozta a szankciók meghosszabbítását egészen addig, amíg Uszmanov le nem került a listáról.

A 73 éves Uszmanov a posztszovjet üzleti elit egyik leggazdagabb tagja. Vagyonát mintegy 16,6 milliárd dollárra becsülik, ezzel ott van a világ 150 leggazdagabb embere között. Érdekeltségei között a fém- és bányászatot, a telekommunikációt és az informatikát lehet kiemelni, de az üzletember a médiában is jelentős szereplő volt. A milliárdos ellen az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Ukrajna kormányai vezettek be rögtön 2022-ben szankciókat.

„A francia álláspont megnehezítette az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbítására irányuló erőfeszítéseket, amelyekhez mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges”

Az asztalon lévő legújabb csomag csaknem 3000 olyan személyt és szervezetet érintett, akiket Ukrajna elleni, teljes körű orosz invázió támogatásával vádolnak. A szeptember 22-i határidő előtt Írország, az EU Tanácsának soros elnöke olyan kompromisszumot javasolt, amely egyszerre oldotta volna meg Uszmanov és Mihail Fridman ügyét. A terv szerint mindkét üzletembert törlik volna a listáról, cserébe viszont az egész szankciós rendszert példátlanul hosszú, 36 hónapos időszakra hosszabbítják meg.

„A vita egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen precedenst teremtene egy ilyen alku”

Ha ugyanis egy uniós tagállam egy harmadik országgal folytatott kétoldalú tárgyalás keretében egy orosz üzletember szankciós státusának megváltoztatásával ér el eredményt, az más tagállamok számára is hasonló ösztönzőket teremthet. A vita egyrészről megmutatta, hogy az Európai Unión belül már a szankciók kérdésében sincs egység. Másrészről azt, hogy az Európai Unió külpolitikájában a tagállami, illetve kétoldalú érdekek továbbra is nagy szerephez juthatnak. Ebbe a vitába ráadásul egyszerre több nemzeti érdek is bekerült. A történtek utólag igazolják Orbán Viktort is, akit ugyanezért támadtak, itthon az Uszmanov melletti lobbizásért pedig Szijjártó Péterrel egyetemben egyenesen hazaárulónak tartanak. Most valahogy Macronnal kapcsolatban ezt nem halljuk.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Búcsú a Nyugattól

    2026. okt. 11.
    Oroszország állam-civilizációként határozza meg magát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy elutasítja a nyugati hierarchikus kategóriarends...

    Mi lesz, ha jövő lesz?

    „Szóval, megint Csehov!” – veti fel szerzőnk, mert a körülöttünk zajló dolgokat nézve, bizony megint csak új gondolatokra lenne szüksé...

    Bábuk, harangok és a hamisítatlan orosz lélek

    Ha az embernek egyetlen este alatt kellene elmagyarázni, mitől olyan zseniális, kiszámíthatatlan és érzelmileg túlfűtött az orosz kultúra, n...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater