„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az alapvetően Uszmanov törlése körül kialakult ügy messze túlmutat az Európai Unió és Oroszország viszonyán”
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP
Az Európai Unió feloldotta két orosz üzletember, Aliser Uszmanov és Mihail Fridman, valamint a Krími Szövetségi Egyetem volt rektora, Andrej Falalejev elleni szankciókat. A két vállalkozó érdekében Franciaország és Luxemburg gyakorolt diplomáciai nyomást az EU-ra. Emellett feloldották a Redbird Corporate Services Ltd., egy Mauritiuson bejegyzett vállalat szankcióit is, amelyet az orosz olajszállításhoz fűződő kapcsolata miatt szankcionáltak. Ezen kívül elhalálozásuk miatt további három személyt, Jurij Svitykin a duma volt képviselőjét, Alekszandr Leonovot, a JSC NPO Masinosztrojenyija vezérigazgatóját és főtervezőjét, valamint Alireza Tangsiri iráni katonai vezetőt, az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát távolítottak el a szankciós listáról. Ugyanakkor az európai államok nagykövetei a szokásos hat hónap helyett három évre meghosszabbították a személyes szankciókat mintegy 3000 orosz állampolgárral szemben.
„Az alapvetően Uszmanov törlése körül kialakult ügy messze túlmutat az Európai Unió és Oroszország viszonyán”
Az orosz-üzbég milliárdos levétele érdekében már régóta folyik lobbizás. Uszmanov mellett mindenek előtt a türk államok lobbiztak. Megpróbálta ezt elérni Orbán Viktor is, sikertelenül. Az elmúlt héten Franciaország kérte a törlését egy olyan csomag részeként, amelynek keretében két francia állampolgárt engedhetnének szabadon egy azeri börtönből. Az ország nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott, amikor Szlovákiához csatlakozva a név eltávolítását kezdeményezte. A szankciók meghosszabbítása diplomáciai alkudozássá vált, amelybe Mihail Fridman levételét követelve Luxemburg is bekapcsolódott. A döntést sokáig blokkolta Lettország, de végül sikerült megpuhítani azzal, hogy egyébként három évre hosszabbították meg a szankciókat. Emellett Macron francia elnök beleegyezett abba, hogy tárgyalásokat kezd Rigával a francia nukleáris elrettentési kezdeményezéshez való csatlakozásról, és hogy Franciaország elkötelezte magát Lettországban való jelenlétének fokozása mellett.
Franciaországra Azerbajdzsán részéről nehezedett nyomás az ügyben. A két ország közötti feszültséget minden esetre jelzi, hogy francia külügyminisztérium 2024 szeptembere óta arra figyelmezteti állampolgárait, hogy Azerbajdzsánban fennáll az őrizetbe vétel, az önkényes fogva tartás és a tisztességtelen eljárás kockázata. Párizs és az üzbég hatóságok között most állítólag olyan háttérmegállapodás született, amelynek része lehet Uszmanov törlése, cserébe pedig Azerbajdzsán szabadon engedné és kegyelemben részesítené a két franciát. Franciaország ezt a megállapodást hivatalosan nem erősítette meg. Igazolta viszont az élet.
„Egy nappal azután, hogy többek között Franciaország nyomására az Európai Unió feloldotta a szankciókat Aliser Uszmanov orosz-üzbég oligarchával szemben, aki mellett a türk államok jó ideje lobbiztak, Azerbajdzsán elnöke kegyelmet adott egy kémkedéssel vádolt francia állampolgárnak, Martin Ryannek”
Ez tehát megerősíti azokat a korábbi híreket, hogy Párizs az Azerbajdzsánban 2023 óta börtönben lévő polgárai érdekében akadályozta a szankciók meghosszabbítását egészen addig, amíg Uszmanov le nem került a listáról.
A 73 éves Uszmanov a posztszovjet üzleti elit egyik leggazdagabb tagja. Vagyonát mintegy 16,6 milliárd dollárra becsülik, ezzel ott van a világ 150 leggazdagabb embere között. Érdekeltségei között a fém- és bányászatot, a telekommunikációt és az informatikát lehet kiemelni, de az üzletember a médiában is jelentős szereplő volt. A milliárdos ellen az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Ukrajna kormányai vezettek be rögtön 2022-ben szankciókat.
„A francia álláspont megnehezítette az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbítására irányuló erőfeszítéseket, amelyekhez mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges”
Az asztalon lévő legújabb csomag csaknem 3000 olyan személyt és szervezetet érintett, akiket Ukrajna elleni, teljes körű orosz invázió támogatásával vádolnak. A szeptember 22-i határidő előtt Írország, az EU Tanácsának soros elnöke olyan kompromisszumot javasolt, amely egyszerre oldotta volna meg Uszmanov és Mihail Fridman ügyét. A terv szerint mindkét üzletembert törlik volna a listáról, cserébe viszont az egész szankciós rendszert példátlanul hosszú, 36 hónapos időszakra hosszabbítják meg.
„A vita egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen precedenst teremtene egy ilyen alku”
Ha ugyanis egy uniós tagállam egy harmadik országgal folytatott kétoldalú tárgyalás keretében egy orosz üzletember szankciós státusának megváltoztatásával ér el eredményt, az más tagállamok számára is hasonló ösztönzőket teremthet. A vita egyrészről megmutatta, hogy az Európai Unión belül már a szankciók kérdésében sincs egység. Másrészről azt, hogy az Európai Unió külpolitikájában a tagállami, illetve kétoldalú érdekek továbbra is nagy szerephez juthatnak. Ebbe a vitába ráadásul egyszerre több nemzeti érdek is bekerült. A történtek utólag igazolják Orbán Viktort is, akit ugyanezért támadtak, itthon az Uszmanov melletti lobbizásért pedig Szijjártó Péterrel egyetemben egyenesen hazaárulónak tartanak. Most valahogy Macronnal kapcsolatban ezt nem halljuk.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater