„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Hegyi Gyula írása a #moszkvater.com számára
„Az orosz választásokra pontosan illik a politológiából ismert irányított demokrácia fogalma”
Fotó:EUROPRESS/AFP
A nyugati média az orosz hadsereg képeségeit egy feloldhatatlan, de a félretájékozott embereknek mégis eladható ellentmondással tálalja. Az orosz hadsereg összeomlóban van, fegyvere és katonája fogyóban, már egy ukrán falut sem tud meghódítani. Ugyanakkor az orosz hadsereg, ha nem vigyázunk, hamarosan Varsót és Berlint is elfoglalja. Nagyjából ugyanez a kettősség jellemezi a választásokról szóló anyagokat. Egyrészt az oroszországi választás nem is igazi választás, eredményét előre megírták, az egész csak csalás. Másrészt árgus szemekkel figyelik az előkészületeket, az orosz kormány minden előzetes döntését a kampánnyal magyarázzák és a választások utáni időszakra hatalmas fordulatot jósolnak.
„Az orosz választásokra pontosan illik a politológiából ismert irányított demokrácia fogalma”
Az orosz választás nagyjából olyan, mintha Németországban a Die Linke, a BSW és az AfD kizárásával rendeznének voksolást, amelyen csak a rendszerkonform pártok indulhatnak. (Azért e három párt közül igazán csak az AfD rendszerellenes. a szerk.) Az oroszországi választásokon csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek elfogadják a rendszer alapjait, és nem vetnek fel olyan kérdéseket, amelyek kardinálisan ellentétesek annak elveivel.
„Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a választásnak ne lenne értelme. A rendszer alapvető elfogadásán belül is rengeteg olyan kérdés van, amelyekre a különböző pártok eltérő válaszokat adnak”
Bár a nyugati média csak és kizárólag az ukrajnai háború szemszögéből képes értelmezni az oroszországi helyzetet, a hatalmas ország orosz és más nemzetiségű népességét másféle gondok is foglalkoztatják. Az ott is elöregedő lakosság számára a nyugdíjkorhatár és maga a nyugdíj összege meglehetősen fontos kérdés. Oroszország a világ egyik legnagyobb bevándorlókat fogadó országa, 140 millió lakosra nagyjából 14 millió legális és illegális bevándorló jut. A migráció kezelése így egyes régiókban forró témának számít. A vállalkozók számára az adópolitika számít prioritásnak, az ateisták az egyházak nyomulásától félnek. A közlekedés, az oktatás, az energiaellátás és a környezetvédelem terén is vannak olyan vitatémák, amelyek az Oroszországi Föderáció lakóit ugyanúgy érdeklik és megosztják, mint más országok polgárait.
Az orosz választási rendszer a magyarhoz hasonló, a mandátumok felét az országos listáról, másik felét az egyéni körzetekben elért eredmények alapján osztják ki. Általános politikai következtések elvonására a listás eredmények alkalmasak. Az Egységes Oroszország nevű kormánypárt nyerte, 57, 86 százalékkal. Ez jobb, mint az öt évvel ezelőtt elért majdnem 50 százalékos eredménye.
„Ennek két oka lehet. Egyrészt sokan valóban elfogadják a „veszélyben a haza” jelszót és a háborús időkben felzárkóznak a Kreml mögé. Másrészt az Ukrajnától elvett területek lakóit és az Ukrajnából Oroszországba menekült, friss orosz útlevelet szerzett embereket a belpolitikai viták kevésbé érdeklik és lojálisak a kormányhoz”
A kommunisták, mint 1991 óta mindig, most is a második helyen végeztek 13,84 százalékkal. Ez rosszabb, mint az öt évvel ezelőtti eredmény, de messze jobb, mint amit az elnökjelöltjük szerzett 2024-ban Putyin ellenében. A kommunista párt törzsgárdája a Szovjetunió iránti nosztalgiából él, bár egyik irányzata a kínai „szocialista piacgazdaság” és általában a kínai modell átvételét szorgalmazza. A párt alapszabálya ma is a „tudományos materializmus” elvét hirdeti. A harmadik helyen a néhai Vlagyimir Zsirinovszkij pártja, az úgynevezett liberális demokraták állnak, 8,9 százalékkal. Ők a legkevésbé ellenzékiek, olyannyira, hogy egyik politikusuk miniszter a kormányban. Keményen nacionalisták, akikre leginkább azok szavaznak, akik szerint jobban oda kellene „csapni” az ukránokra és nyugati támogatóikra. A valóban liberális Új Emberek 7,84 százalékot kapott. Ez a párt eleinte tartózkodott a háborús szavazásoknál, és bár később beállt azok támogatásába, ma is nyugatos, urbánus polgárok voksaira számíthat. Nem véletlen, hogy a külföldön leadott és a távszavazatokból a hazai eredmény kétszeresét, a szavazatok 15 százalékát kapták. Az Igazságos Oroszország viszont nem érte el az 5 százalékot, és így kiesik az Állami Dumából. Ez az orosz szociáldemokrata párt 2022-ig a Szocialista Internacionálé tagja és elvben az MSZP testvérpártja is volt. Öt éve a kiváló, egyes kritikusai szerint orosz Hemingway-nek nevezett Zahar Prilepin is a listájukon szerepelt, bár mandátumát nem vette át.
„Az egyéni körzetekben az ellenzék megosztottsága miatt a kormánypárt tarolt, a 225 helyből 204-ben győzött, így összesen a parlament 450 helyéből 355-öt szerzett meg”
Öt éve Alekszej Navalnij meghirdette az okos szavazást, vagyis aki nem ért egyet a Kreml politikájával, az a saját körzetében a legesélyesebb nem kormánypárti jelöltre szavazzon. Ez értékes egyéni mandátumokat hozott a kommunistáknak, elsősorban a szibériai „naukgorod”-okban, vagyis egyetemi, kutatói, fejlesztési központokban. Most szervezett formában nem volt ilyen gyakorlat és az Egységes Oroszország elsöprő többséget szerzett a Dumában.
„A részvételi arány 59 százalékos volt, ami Oroszországban a korábbiakhoz képest magasnak számít”
A külföldi orosz követségek előtt kígyózó sorok azt mutatták, hogy a hatalom által közvetlenül nem befolyásolt oroszok is fontosnak tartották a voksolást. Van egy angol kifejezés, a „rally around the flag”, a nemzeti lobogó alatti tömörülés. Vagyis ha egy országot kívülről támadnak, akkor azok is a kormány mögé sorakoznak fel, akik békeidőben ellene vannak. Ez az a tény, amiről a nyugati elemzők és stratégák gyakran elfeledkeznek, ahogy az korábban Vietnam, Afganisztán, újabban Irán esetében is történt.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
ng says:
a tény főként az, hogy “választás” nemcsak not free, but also not fair volt, de még így is meg kellett hamisítani az eredményt. a matek azt mondja, hogy a részvétel nem érte el az 50%-ot, a hatalompárt meg alig lépte túl 40%-ot. azaz a putykót a választókorú lakosság alig 20%-a támogatta, és még ezek egy része is csak azért, mert be kellett mutatni a szavazatát a davajgitárosoknak. ha én lennék a putykó, nem nagyon volnék boldog. dehogy zártak össze mögötte, meg kudarcos háborúja mögött. elbábozhatja, de éppen ellenkezőleg. és ami rosszabb, az oroszok is egész jók matekból. putyin meggyengülését csak az nem tudja kikalkulálni moszkvában, aki tényleg rá is szavazott. de az meg csak minden 5. ember. putyin is tudja, hogy már tudják
Tuco says:
“ha egy országot kívülről támadnak, akkor azok is a kormány mögé sorakoznak fel, akik békeidőben ellene vannak”
Pontosan ez történt Ukrajnában. Oroszországot viszont nem támadta meg senki.
Stier Gábor says:
Konkrétan nem, de ugye a proxy háborúnak Ukrajna csak a terepe. Persze, gondolom, Ön szerint a proxy háború is badarság.
Tuco says:
Ha Putyin nem rendeli el az Ukrajna elleni fegyveres agressziót, nincs proxyháború sem. Nincs 500 000+ halott és dollár ezermilliárdokban mérhető gazdasági kár. Persze gondolom ez Ön szerint badarság.
Jakubovics Oziás says:
Ráadásul hazudsz, mint a vízfolyás… A részvételi arány 57% volt, magasabb mint akár 2021-ben, úgy hogy közben az ún. ukránok folyamatosan drónokkal támadták az országot. Pukyinék meg 58%‐ot értek el, aki 9%-al magasabb mint 2021-ben…
Jakubovics Oziás says:
„És ezt miből számolta ki? Matematikus ön, vagy miből számolta ki?”
Űrhajós says:
“… azaz a putykót a választókorú lakosság alig 20%-a támogatta, és még ezek egy része is csak azért, mert be kellett mutatni a szavazatát a davajgitárosoknak.”
Ön milyen jólértesült! Bár a forrást nem közölte, de biztosan van kép is hozzá amelyeken a polgárokat géppisztollyal kísérik az urnákhoz, vagy valami hasonló.. (Érdekes lehet, mert a világon sehol sem szoktak beengedni fegyvereseket szavazóhelyiségbe.)