„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára
„Az orosz cár és moszkvai nagyfejedelem, minden oroszok nagyfejedelme, az 1462-től 1505-ig uralmon lévő Nagy Iván megérdemelten kapta a jelzőt. Uralkodása alatt sokat tett Oroszország egységesítéséért, és jelentősen megnövelte az ország területét, és az ő nevéhez fűződik továbbá a Kreml kibővítése is”
Az irodalomban ismert a díszítő vagy állandó jelző, amely egy személy tulajdonságát emeli ki. Hogy a kötelező olvasmányoknál maradjunk, Petőfi vígeposzából érdemes szemezgetni. A helység kalapácsában a címszereplő jelzője a széles tenyerű Fejenagy, de Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, vagy szemérmetes Erzsók is megjelenik a színen. A mitológia is él a megkülönböztető, a tulajdonságot erősítő jelzővel, mint a görög széphomlokú Hektór, vagy a gyorslábú Akhilleusz.
„De nemcsak az irodalomban, hanem a zenében is jellemző egy olyan jelző, ami megkülönbözteti más művektől”
A legismertebbek mellett, mint a Sors-, vagy Eroica szimfónia, olyanokat is lajstromba vettünk, amelyek orosz, szovjet szerző darabját emeli ki, erről korábban olvashattak https://moszkvater.com/hogy-is-hivjak/ Mi több, az uralkodók is kaptak túlnyomórészt utólag pozitív vagy negatív jelzőt, ragadványnevet vagy melléknevet az utókortól. Bőségesen szemezgethetünk a ragadványnevekből, mielőtt rátérünk az orosz uralkodókéra. Különös ragadványnevet nem sokan viselnek, de a legkülönösebbek közül sorolok fel néhányat: Oroszlánszívű Richárd (Richard the Lionhart), Földnélküli János (John Lackland), Őrült Johanna (Juana la Loca), Kövér Lajos (Louis le Gros), Kegyetlen Péter (Pedro el Cruel). Véres Mária (Bloody Mary) nevét sokak örömére egy italban is megörökítették.
„Az orosz történelem is bővelkedik uralkodóik ragadványnevében. A ’Nagy’ jelzőt többen is megkapták, nemcsak Péter és Katalin”
Az első „Nagy” uralkodó I. Nagy Vlagyimir (ószlávul Володимеръ Святославичь), másutt Szent Vlagyimir kijevi nagyfejedelem volt, az ő nevéhez köthető a bizánci típusú kereszténység felvétele. Az óorosz birodalmat megerősítette hadjárataival, és remek külpolitikájával. Jellemző a korra, hogy nem tudjuk, mikor született pontosan, de azt sem, hogy mikortól nagyfejedelem, ez 978-980 közé teszik a történészek.
Nagy Msztyiszláv (Мстислав Владимирович Великий) volt az, aki a szintén a rurikidák dinasztia tagjaként vezette a novgorodi nagyfejedelemséget hét évig, 1125-től 1132-ig, haláláig. Ha Haraldként is találkozunk vele, az azért van, mert a sagák ezen a néven említik anyai nagyapja alapján. II. Nagy Roman (Роман Мстиславич) mindössze két évig uralkodott 1203-tól. Számos háborút vívott, például III. Bélával – a magyar király kezdeményezte a harcot -, majd Leszek lengyel herceggel szövetkezett a magyarok ellen. Aztán 43 évig uralkodott a rurikidák következő vezetője, a 65 évesen meghalt III. Nagy Iván (Иван III Васильевич Великий), akinek apjáról, II. Vaszilijról még szót ejtünk. Ha belegondolunk, abban az időszakban nem volt jellemző az sem, hogy valaki ennyi ideig él, pláne nem az, hogy hatalmon marad. Sokat tett az egyesítésért, az ország területe is megnőtt.
„Az orosz cár és moszkvai nagyfejedelem, minden oroszok nagyfejedelme, az 1462-től 1505-ig uralmon lévő Nagy Iván megérdemelten kapta a <nagy> jelzőt. Uralkodása alatt sokat tett Oroszország egységesítéséért, és jelentősen megnövelte az ország területét, és az ő nevéhez fűződik továbbá a Kreml kibővítése is”
I. Nagy Péter a következő uralkodó, a <minden oroszok cárja> név saját magától származik. A karrierjét társuralkodóként kezdő férfi közigazgatási reformjai sokáig éltek, számos területtel bővítette az országot. Magyar vonatkozása, hogy II. Rákóczi Ferenccel jó viszonyt ápolt, bár kevés gyakorlati eredménnyel. Minden esetre ágyúkat és tüzértiszteket küldött a szabadságharcot vívó fejedelemnek. De a Romanov-házhoz tartozó Nagy Péter alapította Szentpétervárt is, szerényen égi patrónusáról elnevezve a várost. A leírások szerint Péter magas, jó kiállású férfi volt, aki szeretett jókat enni, és nem vetette meg az alkoholt sem. Szenvedélyesen szerette a hajókat, kipróbálta a hajóácsságot, és amatőr fogász is volt.
II. Nagy Katalin 34évig volt a trónon (1762. június 9. – 1796. november 1.), és ő is rendkívül sokat tett az ország gyarapodásáért. Uralkodása alatt Oroszország a legnagyobb országgá vált, a birodalom része lett többek között a Fekete- és az Azovi-tenger partvidéke, azaz Novorosszija. A nyugat-európai kapcsolatokat is megerősítette, így Európa el- vagy befogadta Oroszországot. Nagy Katalin életét musical és könyvek, film is feldolgozta.
„A <Szent> jelző is igen elterjedt. Az első, ráadásul női vezető Szent Olga volt, aki régensnőként léphetett a trónra. 945–962-ig uralkodott, a jelzőt azért érdemelte ki, mert felvette a kereszténységet”
12-14 éves korára teszik házasságát I. Igorral. A férjet megölték, Olga pedig egész életében férje gyilkosait üldözte. Bár később szentté avatták, de nem azért, mert állítólag 5000 embert mészároltatott le férje halotti tora során. Az ortodox egyház első szentje rendkívül hosszú életű volt, egyetlen gyermeke 50 éves kora körül született, már amennyiben hihetünk az állításnak. A rurikidák dinasztia tagjaként a 37 évig uralkodó Vlagyimir kapta meg a jelzőt, aki Nagy Vlagyimir névként is ismert, ahogy már olvashatták. Szent/Nagy Vlagyimir Szent Olga unokája volt.
Mindössze néhány hónapig uralkodott két következő szentünk, két kijevi nagyfejedelem. II. Szent Igor (Игорь Ольгович, 1147), akit agyonvertek, és 1157-ben I. Szent Rosztyiszláv (Ростислав Мстиславич). Szintén rövid ideig uralkodott első ciklusában II. Szent Mihály, 1238-39 között, majd 1240 – 1243-ban. Jóval hosszabb ideig, 17 évig volt vezető a szintén szentté avatott I. Sándor, azaz Alekszandr Nyevszkij, aki sikeresen harcolt a germánok és svédek ellen, miközben kiegyező politikát folytatott az Arany Hordával.
„A <Nyevszkij> nevet a svédek elleni, a Névánál lefolyt ütközet miatt kapta”
A Jégmezők lovagja című Ejzenstejn film a vlagyimiri nagyfejedelem életét mutatja be, a zene pedig Szergej Prokofjev munkája (Alekszandr Nyevszkij. Op. 27).
Szent Dániel (Danyiil) moszkvai nagyfejedelemnek jóval több idő adatott a hatalom gyakorlására, haláláig 40 év (1263–1303), ráadásul 1261-ben született. Даниил Александрович a Rurik dinasziából származó első moszkvai nagyfejedelem Alekszandr Nyevszkij legkisebb fia, akire Moszkva városát hagyta végrendeletében apja, mindössze kétéves volt. A nevet – Dániel – az aszkéta szent után kapta, ebből gondolják, hogy november vagy december hónapban született. Szent Doni Dmitrij ugyan csak harminc évig uralkodott, de mindössze 38 évig élt. Még csak 9 évesen, 1359-ben lett moszkvai nagyfejedelem. Ragadványnevét onnan kapta, hogy a Donnál megfutamította a mongolokat, az Arany Horda katonáit.
„Léteztek Bölcs ragadványnevű vezetők, például a kasztíliai Bölcs Alfonz (Alsonso X el Savio), a norvég Bölcs Håkon (Håkon den Gode) de Jó Håkonként is emlegetik. Az orosz, pontosabban az óorosz történelemben egyetlen <bölcset> találunk, mégpedig I. Bölcs Jaroszláv novgorodi és kijevi nagyfejedelmet (978–1054), aki 1016 és 1018, majd 1019 és 1054 között uralkodott Kijevben, és egyike volt a Kijevi Rusz legjelentősebb fejedelmeinek”
Erőteljesen törekedett arra, hogy olyan házasságokat hozzon tető (vagy korona) alá, amely hasznot hozhat a külpolitikájában, Lánytestvérét, fiait-lányait uralkodó várományoshoz, de legalábbis nagy hatalommal bíróhoz kommendálta. Jaroszláv valószínűleg Premiszlava nevű testvére Szár László felesége lett, azé a Szár Lászlóé, aki a megvakított Vazul egyetlen ismert testvére volt. Jaroszláv Anasztázia nevű lánya királynévá vált, miután a magyar I. András trónra lépett. Jaroszlávhoz fűződik az első törvénykönyv, a Russzkaja Pravda. Egyházi építkezései, mint a Szent Szófia székesegyház, vagy Kijev Európa egyik legjelentősebb városává tétele az ország hírnevét erősítette. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy az ószlávul készült Biblia egyes szakaszait lefordíttatta.
„Érdekes megkülönböztető jelzőt kapott I. Szvjatopolk, méghozzá az Elátkozott vagy Átkozott ragadványnevet (Святополк Владимирович)”
De nemcsak ez különleges, hanem az is, hogy kétszer egy-egy évig volt nála a hatalom. Mindössze egy év adatott meg a trónon kijevi nagyfejedelemként Látnok (másutt Varázsló) Vszeszláv számára 1068-1069 között. Polock fejedelmeként 57 évig szolgálta a népet. Már a kortársak is varázslónak, látnoknak említették, ez a későbbiekben fennmaradt. Egy leírás szerint boszorkánysággal szülte édesanyja, a csecsemő fején található anyajegy pedig azt bizonyította, hogy természetfölötti. Az Igor-énekben szintén szerepel utalás arra, hogy Vszeszláv boszorkány és farkas. I. Békés Vszevolod (Всеволод Ярославич) is csak egyetlen évig, majd egy év kihagyás után még 15 esztendeig volt hatalmon. Apja a már említett Bölcs Jaroszláv. Vszevolod öt nyelven, svédül, görögül, angolul és talán a mára kihalt kun (török nyelvek kipcsak ága) beszélt. Egyik testvére, Kijevi Anna Anasztázia magyar királyné volt.
„I. Hosszúkezű György neve ismerősen csenghet azok számára, akik még kötelezően tanulták az orosz nyelvet az iskolában. Юрий Владимирович Долгорукий 1149 – 1151 és 1155 – 1157-ig volt uralmon, ragadványnevét arról kaphatta, hogy nem bánt jól politikai, családi ellenfeleivel, messzire nyúlt a keze. III. Nagyfészkű Vszevolod (Всеволод Юрьевич Большое Гнездо) vlagyimiri nagyfejedelem 1173-ban mindössze pár hónapig volt vezető. IV. Vöröshajú Vszevolod (Всеволод Святославич) neve beszédes, könnyű kitalálni ragadványnevének eredetét”
Mindössze egy év állt rendelkezésére uralkodni első nekifutásra, 1206 és 1207 között, majd még négy év 1210-től. A Kijevért folytatott harcról ismert a kijevi nagyfejedelem. III. Öreg Msztyiszláv ragadványneve hosszú életére utal, majd hetven évet ért meg Msztyiszláv, melyből kilenc évet uralkodott, 1223-as haláláig. A Kalka menti vesztes csata után a mongolok elfogták és megölték.
I. Vak Vaszilij (Василий II Васильевич Тёмный) ötször is megkapta a moszkvai nagyfejedelem titulust 1425-től. 1446-ban II. Dmitrij megvakíttatta, de ez nem zavarta Vaszilijt a további kormányzásban. A sors keze, hogy II. Dmitrij csak néhány hónapot uralkodhatott 1445-ben. Beszédes melléknevet kapott I. Iván, aki Pénzeszsák Iván (Иван I Даниилович Калита) néven is ismert. A moszkvai (1325 – 1340) és vlagyimiri nagyfejedelem, Alekszandr Nyevszkij unokája szórta a pénzt, persze jó célra is adott. Az Uszpenszkij székesegyház építését pénzelte például. De a megszorult részfejedelmeknek is adott pénzt. Nagy vagyont szedett össze, nem feltétlenül törvényesen, ezért kapta az ’erszény’, pénzeszsák’ jelzőt. Fia, Büszke Simeon (Семён Иванович Гордый) követte a nagyfejedelmi székben. A férfi 13 évig uralkodott 1340-től. Őt testvére követte a sorban, mégpedig II. Szelíd Iván vagy Vörös Iván (Иван II Иванович Красный) néven, 1353-tól haláláig, 1359 novemberéig. II. Dmitrijhez hasonlóan a külső tulajdonsága után kapott melléknevű, 27 évesen meghalt III. Kancsal Vaszilij is csak néhány hónapig volt vezető, 1434-ben.
„A rurikidák dinasztiájából származó utolsó uralkodó IV. Rettegett (vagy sokak szerint helyesebb fordítás a Rettenetes) Iván (Иван Васильевич Грозный) neve bizonyára mindenki számára ismerős”
Iván szerényen magának ajándékozta a „minden oroszok cárja és nagyfejedelme titulust, nem mellékesen a bizánci császárok örökösének tekintette magát. Számos politikai terve kudarcba fulladt, amit nem viselt férfiasan. Egyszer dühében halálra sebesítette Iván cárevicset. De az is ismert, hogy 3000-nél több névvel teli listát küldött a templomokba, kolostorokba magas pénzösszeggel együtt, hogy imádkozzanak a holtak lelki üdvéért. Nem kell mondani, hogy kinek a lelkén száradt ezeknek az embereknek a vére. Az 1547-től több mint 50 évig uralkodó Iván hétszer nősült, az utolsó házasságot nem hagyta jóvá az egyház. VIII. Henrikkel ellentétben egy feleségét sem végeztette ki. Három felesége meghalt, kettőtől elvált, és zárdába küldte őket, egy asszonya pedig túlélte a kegyetlen férfit.
Ahogy láttuk, nemcsak Oroszország története izgalmas, hanem az is, hogy mely uralkodó milyen ragadványnévvel lett ismert, vagy kevéssé az. Pozitív és negatív jelzőket egyaránt kaptak a koronás fők, nem egyszer rámutatva arra, hogy milyennek látták a kortársai, vagy láthatta őket az utókor.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
