„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Washington nem kér az átláthatóságból

2019. jan. 31.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Moszkva szerint bizonyos amerikai körök egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy normális szakértői vita keretében cáfolják a 9M729 szárnyas rakétával kapcsolatos vádjaikat

Az orosz védelmi minisztérium a moszkvai patrióta parkban mutatta be külföldi katonai attaséknak az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M 9N729 szárnyas rakétáját 2019. január 23-án #moszkvater

Az orosz védelmi minisztérium a moszkvai patrióta parkban mutatta be külföldi katonai attaséknak az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M 9M729 szárnyas rakétáját 2019. január 23-án
Fotó:EUROPRESS/Vasily MAXIMOV/AFP

Az átláthatóság jegyében a héten a moszkvai patrióta park kiállítási központjában az orosz védelmi minisztérium a külföldi katonai attaséknak bemutatta az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M komplexum 9M729 szárnyas rakétáját. Washington arra hivatkozva kezdi meg február 2-án a kilépést a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló szerződésből (INF), hogy az orosz fél említett rakétája sérti a megállapodás azzal, hogy lőtávolsága meghaladja az 500 kilométert, és 2015-ben mobil kilövőállásból tesztelték. A moszkvai bemutató végül csak a bizalmatlanságot igazolta. A speciális sajtótájékoztatóra ugyanis sem az Egyesült Államok, sem pedig az EU tagországainak többsége nem küldte el a képviselőjét. A moszkvai amerikai nagykövetség képviselője Andrea Kalan mindezt azzal indokolta, hogy az orosz fél ezzel a demonstrációval csak meg akarta téveszteni a nyugati országokat, s Washington csak abban az esetben nem lép ki az INF szerződésből, ha Moszkva megsemmisíti a 9M729 típusú rakétáit és a kilövőállásokat is. Arról Kalan egy szót sem szólt, hogy Amerika miképp akarja meggyőzni Moszkvát arról, hogy a tengeralattjárókról Oroszország körül telepített rakétavédelmi rendszer elemei nem alkalmasak támadó Tomahawk rakéták kilövésére.

„Moszkvában most először mutatták be az Iszkander-M komplexum 9M729 szárnyas rakétáját és ismertették annak taktikai-technikai jellemzőit”

A jelen lévő mintegy 250, köztük több mint 100 külföldi újságíró a helyszínen megtekinthette a rakéta önjáró kilövőállását és a szállítására alkalmas konténert is. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a megjelentek előtt felszólalva felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos amerikai körök egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy normális szakértői vita keretében cáfolják a vádjaikat és egyszer s mindenkorra lezárják ezt a kérdést. „Persze, világos, hogy ezt a problémát nem azért kreálták, hogy egyszerűen csak levegyék a napirendről” – mondta a diplomata.

Az orosz védelmi minisztériumot képviselő Mihail Matvejevszkij aláhúzta, hogy Oroszország maradéktalanul teljesítette az INF-szerződésben foglaltakat, így megsemmisítette a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközeit, s nem is fejlesztett ki az egyezményt sértő rakétát. A tüzérségi és rakétaegységek parancsnoka az ominózus 9M729 szárnyas rakétáról elmondta, a fegyverzet modernizációja nem a hatótávolság, hanem a harci erő és a pontosság növelését szolgálta. Elmondta azt is, hogy a kísérletek üzemi körülmények között folytak. A 9M729-es típus hatótávolsága ráadásul 10 kilométerrel rövidebb, mint a 9M728-asé, így pontosan 480 kilométer. Ezt megerősítették a „Zapad-2017” hadgyakorlat során is, s mint aláhúzta, 2008 és 2014 között lőtéri körülmények között több mint száz kilövést végeztek, s ezek mindegyike igazolta, hogy a komplexum hatósugara 500 kilométer alatt marad.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Csendre inti a Pentagon a baltiakat

    2026. okt. 31.
    „Ne legyetek hangosak! Ne csapjatok zajt! Ne piszkáljátok az oroszokat!” A Reuters értesülése szerint a Pentagon ebben a hangnemben szólítot...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    Kompromisszumokkal épülhet újjá az európai biztonsági architektúra

    2026. okt. 30.
    Csekély az esélye annak, hogy Oroszország – az Egyesült Államok közvetítésével esetleg létrejövő, a NATO európai országaival (E-NATO) ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater