//Washington nem kér az átláthatóságból
Az orosz védelmi minisztérium a moszkvai patrióta parkban mutatta be külföldi katonai attaséknak az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M 9M729 szárnyas rakétáját 2019. január 23-án #moszkvater

Washington nem kér az átláthatóságból

MEGOSZTÁS

Moszkva szerint bizonyos amerikai körök egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy normális szakértői vita keretében cáfolják a 9M729 szárnyas rakétával kapcsolatos vádjaikat

Az orosz védelmi minisztérium a moszkvai patrióta parkban mutatta be külföldi katonai attaséknak az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M 9N729 szárnyas rakétáját 2019. január 23-án #moszkvater
Az orosz védelmi minisztérium a moszkvai patrióta parkban mutatta be külföldi katonai attaséknak az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M 9M729 szárnyas rakétáját 2019. január 23-án
Fotó:EUROPRESS/Vasily MAXIMOV/AFP

Az átláthatóság jegyében a héten a moszkvai patrióta park kiállítási központjában az orosz védelmi minisztérium a külföldi katonai attaséknak bemutatta az amerikaiak által kifogásolt Iszkander-M komplexum 9M729 szárnyas rakétáját. Washington arra hivatkozva kezdi meg február 2-án a kilépést a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló szerződésből (INF), hogy az orosz fél említett rakétája sérti a megállapodás azzal, hogy lőtávolsága meghaladja az 500 kilométert, és 2015-ben mobil kilövőállásból tesztelték. A moszkvai bemutató végül csak a bizalmatlanságot igazolta. A speciális sajtótájékoztatóra ugyanis sem az Egyesült Államok, sem pedig az EU tagországainak többsége nem küldte el a képviselőjét. A moszkvai amerikai nagykövetség képviselője Andrea Kalan mindezt azzal indokolta, hogy az orosz fél ezzel a demonstrációval csak meg akarta téveszteni a nyugati országokat, s Washington csak abban az esetben nem lép ki az INF szerződésből, ha Moszkva megsemmisíti a 9M729 típusú rakétáit és a kilövőállásokat is. Arról Kalan egy szót sem szólt, hogy Amerika miképp akarja meggyőzni Moszkvát arról, hogy a tengeralattjárókról Oroszország körül telepített rakétavédelmi rendszer elemei nem alkalmasak támadó Tomahawk rakéták kilövésére.

„Moszkvában most először mutatták be az Iszkander-M komplexum 9M729 szárnyas rakétáját és ismertették annak taktikai-technikai jellemzőit”

A jelen lévő mintegy 250, köztük több mint 100 külföldi újságíró a helyszínen megtekinthette a rakéta önjáró kilövőállását és a szállítására alkalmas konténert is. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a megjelentek előtt felszólalva felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos amerikai körök egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy normális szakértői vita keretében cáfolják a vádjaikat és egyszer s mindenkorra lezárják ezt a kérdést. „Persze, világos, hogy ezt a problémát nem azért kreálták, hogy egyszerűen csak levegyék a napirendről” – mondta a diplomata.

Az orosz védelmi minisztériumot képviselő Mihail Matvejevszkij aláhúzta, hogy Oroszország maradéktalanul teljesítette az INF-szerződésben foglaltakat, így megsemmisítette a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközeit, s nem is fejlesztett ki az egyezményt sértő rakétát. A tüzérségi és rakétaegységek parancsnoka az ominózus 9M729 szárnyas rakétáról elmondta, a fegyverzet modernizációja nem a hatótávolság, hanem a harci erő és a pontosság növelését szolgálta. Elmondta azt is, hogy a kísérletek üzemi körülmények között folytak. A 9M729-es típus hatótávolsága ráadásul 10 kilométerrel rövidebb, mint a 9M728-asé, így pontosan 480 kilométer. Ezt megerősítették a „Zapad-2017” hadgyakorlat során is, s mint aláhúzta, 2008 és 2014 között lőtéri körülmények között több mint száz kilövést végeztek, s ezek mindegyike igazolta, hogy a komplexum hatósugara 500 kilométer alatt marad.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.