Joe Biden győzelmével Amerika a befelé fordulás évei után visszatér a globális politikába. Mint azt már ismerjük, ez a politika demokrácia kiterjesztésének jelmezében kívánja megőrizni és kiterjeszteni az Egyesült Államok befolyását. Ez a politika ellenfélként, illetve ellenségként tekint Kínára és Oroszországra, de komoly kihívást jelent az olyan, illiberális demokráciaként számon tartott országok számára is, mint Magyarország.

Fotó:EUROPRESS/Alex Edelman/AFP
Nem mennék bele az immár több mint egy évszázada működő amerikai választási rendszer hatékonyságának és átláthatóságának az elemzésébe. A magát a „demokrácia professzorának” tartó országban nemrégiben lezajlott elnökválasztás azonban ismételten megmutatta a rendszer fundamentális problémáit. A modern technológiák alkalmazása, így az elektronikus voksolást segítő rendszer (Dominion voting systems) valahol ahhoz hasonlítható, mintha egy Trabantba tennénk be a legújabb fejlesztésű motort. A jegyzőkönyveket kiváltó rendszert nem kapcsolták le az internet hálózatról, és az folyamatosan frissítette a programot, ami a hozzáértők számára lehetővé tette a virtuális szavazólapok ellenőrizetlen hozzáadását.
„Legalábbis sokan ezzel magyarázzák, hogy több államban a szavazó helyiségek bezárása után hirtelen megugrottak a Bidenre leadott szavazatok”
Akárhogy is volt, az Egyesült Államoknak a világpolitika alakulására kulcsszereppel bíró új elnöke a demokraták jelöltje, a volt államfő Barack Obama ideológiai partnere lett. A világban ezt sokan a kiszámíthatatlan Donald Trump után a stabilitás visszatéréseként értékelik. Hát igen, ez az erőszakos demokrácia export stabilitását, az úgynevezett színes forradalmak stabil finanszírozását, az Amerika kivételezettségét aláhúzó értékek stabilan a nemzeti és történelmi szuverenitásukat megőrizni akaró országokra erőltetését jelenti.
„Az „elefánt a porcelánboltban” mentalitás helyett visszatért a mindenki által jól ismert mentor”
Hogy jobban megértsük, mi is vár a világra minimum a következő négy évben, ahhoz elegendő elolvasni Barack Obama nemrégiben megjelent emlékiratait. A 768 oldalas könyv csekély 45 dolláros (15 ezer forint) áron látványosan megmutatja az új amerikai adminisztráció stratégiai irányvonalát. Ebben a Fehér Ház volt ura a külpolitika legkülönbözőbb aspektusai kapcsán kifejti a nézeteit.
„Ebben a kontextusban szimbolikusnak tekinthető Joe Biden azon döntése, hogy elnöksége kezdetén összehívja a „demokraták kongresszusát”, ahová meghívják Washington értelmezésében a legdemokratikusabb és legodaadóbb országokat, és megtárgyalják, miként is lehetne szélesíteni a szófogadók körét”
Magyarország konzervatív kormánya számára ez egyet jelent a rá nehezedő nyomás növekedésével. Ez a Brüsszellel a saját politika meghatározása körül folyó ideológiai viták közepette a bizonytalanság ellenőrizetlen növekedésével jár. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Államok addig fokozza a nyomást, amíg a számára kényelmetlen hatalom meg nem hátrál.
„Ez azt vetíti előre, hogy a magyar kormánynak a valós problémák megoldása mellett egyre gyakrabban kell foglalkoznia az ellene irányuló támadások kivédésével”
Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján gyakorlatilag megerősítették a demokratikus elvek betartását kikényszerítő mechanizmust. A Magyarország és Lengyelország által ennek alkalmazásában kiharcolt fékek és ellensúlyok ellenére tényként kezelhetjük, hogy az európai támogatásokat a jogállamiság szubjektíven értelmezhető elveihez kötött mechanizmust elfogadták. Szimbolikusnak tekinthető, hogy erre a washingtoni paradigmaváltással lényegében egy időben került sor. Az elkövetkező években a magyar kormánynak komoly erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy egyensúlyozzon a költségvetés szempontjából életbevágó támogatások kritériumainak teljesítése, és a magyar, nem pedig az amerikai vagy éppen holland életforma és értékek melletti kiállás között. A dolgok jelenlegi állását nézve ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat.