„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Vass István írása a #moszkvater.com számára
„Karabah lakossága a mostani háború előtt nagyjából 150 ezer fő volt, akik viszonylagos jólétben éltek. Az állandó fenyegetettség dacára az egy főre jutó jövedelem picit magasabb volt az Örményországinál”
Fotó:EUROPRESS/Iliya Pitalev/Sputnik
A mindössze 3170 négyzetkilométer nagyságú tartománynak volt honnan felkapaszkodni, hiszen ha ma elismernék önálló államként, akkor Karabah a világ egyik legkisebb méretű gazdasága lenne. A GDP-je 2019-ben 713 millió dollár (603 millió euró), ez kevesebb, mint a legtöbb karibi és csendes-óceáni szigetállam hasonló mutatója. Hozzá kell azonban tenni, hogy az örményül Arcahnak nevezett tartomány apellálhat a többi örmény szolidaritására.
„Így költségvetésének több mint a fele örményországi transzferekből, és az örmény diaszpóra adományából tevődik össze”
Jereván csak a tavalyi év során 120 millió dollárt utalt át a karabahi kormánynak, számolt be az Rbc.ru. Ez az államközi kölcsön többek közt fedezi Karabah egész államadósságát és a szociális kiadásokat.
Karabah esetében kicsi, de erős gazdaságról beszélhetünk, ami az ásványok, köztük a drágakövek, valamint nemesfémek, főleg arany és réz, kitermelésére épül. A vitatott régió, hála vízierőműveknek önellátó villamos energiából. Sőt, a termelési feleslegéből még áramot is exportál Örményországba.
„Az anyaország minden szempontból az első számú export célpontja Karabahnak, ahol az áruk és termékek jórészét átcímkézik, és így „Made in Armenia” logóval kerülnek forgalomba a világ többi részén. Oroszország – szintén politikai okokból – a másik nagy felvevőpiaca a karabahi termékeknek”
A kevés kereskedelmi partneren nincs mit csodálkozni, Karabahot a nemzetközi közösség nem ismeri el önállónak, és Azerbajdzsán tartományaként kezeli. A kormány az utóbbi időben próbált kitörni ebből az izolációjából, és az elmúlt évtizedben az anyaország támogatásával több missziót vagy képviseletet is nyitott többek közt az Egyesült Államokban, Franciaországban és a Közel-Kelet államaiban is.
„A vitatott státusú tartományban a legnagyobb befektető és adófizető az örmény Vallex csoport, amely Martakert körzetbe üzemeltet bányákat”
Ezen a vidéken nemrég még harcok dúltak, és így a termelésük is leállt. Az azeri támadás során az autonóm terület infrastruktúrája teljesen megsemmisült, az áram, víz és gázszolgáltatás se üzemelt a legutóbbi időkig. Ugyanígy veszélyben van az iráni határ mentén található hatalmas vízerőmű, a Kudafarin működése.
Bármily furcsa is, de a sokáig önállóságra áhítozó Karabahnak van saját légitársasága, az Artsakh Air, vagy Artsakhavia. A legnagyobb bankja, az állami Artsakhbank. A vitatott régió fizetőeszköze az örmény dram (egy dram= kb 0,5 Ft). A telekommunikációs szektor egésze egy orosz-libanoni tulajdonú mobiltelefon társaságé. A korábbi gazdasági fellendülésből nagyban kivetette a részét a szőlőtermesztés, és ehhez kapcsolódóan az alkohol termékek (bor és konyak) előállítása is.
„Az igazi nagy üzlet a rohamos léptékű infrastruktúra-fejlesztés volt. A közel negyedszázados tűzszünet alatti nyugalmat kihasználva részben, vagy egészben újjáépítették a térség lepusztult városait és falvait”
Ezeknek a nagy beruházásoknak a profitja az örmény diaszpóra egy kicsiny elitcsoportjának a zsebébe vándorol. A minden hájjal megkent, és sok kapcsolattal rendelkező örmény üzletemberek rendelkeznek azon alapok irányítása felett, amelyek főleg az orosz, illetve amerikai örmények pénzadományait kezelik. Szomorú, de gyakran vissza is élnek a rájuk bízott hatalmas összegekkel. A sikkasztásokkal, illetve késleltetett a kifizetésekkel jelentős vagyonra tettek szert. Egyik ilyen „filantrópot”, Levon Hajrapetjant 2016 áprilisában 700 ezer dolláros csalás vádjával négy év börtönre ítélte egy moszkvai kerületi bíróság.
„Karabah lakossága a mostani háború előtt nagyjából 150 ezer fő volt, akik viszonylagos jólétben éltek. Az állandó fenyegetettség dacára az egy főre jutó jövedelem picit magasabb volt az Örményországinál”
Ebbe a helyzetben ütött be a koronavírus okozta válság, majd az év végén zajló véres háború, amely teljesen padlóra küldte a gazdaságot. A GDP 2020-ban már 1, 5 azázalékos csökkenést mutatott. Idén januártól áprilisig az export negyedével csökkent az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint, amely azt jósolja, hogy a GDP éves szinten 3 százalékkal szűkül majd. Az EBRD megjegyezte, hogy az év elején bevezetett szigorú lezárási intézkedések nagyban sújtották a hazai gazdaságot, különösen a pénzügyi szektort.
„Közben a patronáló Örményország fokozatosan politika káoszba süllyed”
Ennek a kiváltó okai a vesztes háború mellett a szintén recesszióban süllyedt gazdaság, valamint a politikai elit mély megosztottsága. A pandémia további negatív hatása, hogy elapadnak a diaszpóra hazautalásai. Ugyancsak az EBRD kimutatás alapján 2020-ban mintegy 40 százalékos csökkenést mutattak.
„A karabahi háború győztesét, az olajexportáló Azerbajdzsánt szintén nagyon megviseli a „fekete arany” iránti kereslet csökkenése”
A karabahi befagyott konfliktus egyébként immár nemcsak a két közvetlenül érintett országot sújtja, hanem a régió fejlődésének is gátja. Ráadásul sokszor már sérti a „nagyok”, az Egyesült Államok és Kína érdekeit is. A bizonytalan politikai helyzet ugyanis akadályozza a Kaszpi-tengeri olajkincsek zavartalan kiaknázását, mivel Hegyi-Karabahból lőtávolságra vannak a Bakut és a török kikötőket összekötő gáz- és olajvezetékek.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
