Kilenc, nyílt vízi hosszútávúszóból álló mezőny teljesítette az idén először megrendezett nemzetközi Nagy Bajkál-tó átúszást.  A Föld legmélyebb tavának 5-8 Celsius-fokos vizében az amerikai, brit, dél-afrikai, francia, marokkói, olasz és orosz úszók hőszigetelő neoprén ruha nélkül, 26 óra alatt tették meg a 70 kilométeres távot.

A Bajkál-tó védelmének fontosságára hívták fel a figyelmet a július 12-én a burjátföldi Vidrinóból startoló, és július 13-án Irkutszkban célba ért úszók. Ezt hangsúlyozta az úszókat köszöntve Vlagyimir Kuznyecov, az ENSZ moszkvai tájékoztató központjának igazgatója is. Mint fogalmazott, a Föld élővilágának megőrzése közös feladat, amelyre ez az akció is ráirányította a figyelmet.

„Az, hogy a Roszatom ilyen akciókat támogat, nem véletlen, hiszen az egyik kulcsszereplője az oroszországi környezetvédő programoknak”

Éppen ezért a Ruszatom Nemzetközi Hálózat elnöke, Vagyim Tyitov a távot teljesítő úszókat köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy ez az rendezvény, a Bajkál-tó átúszása is azt példázza, hogy egy ilyen esemény képes ráirányítani a figyelmet a Bajkál-tóra, és arra a különleges értékre, amit a tó a világörökség részeként az egész emberiség számára jelent. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern, amely a világ 60 országában képviselteti magát, tudatában van annak, hogy mennyire fontos a Bajkál-tó ökoszisztémájának megőrzését célzó nemzetközi együttműködés.

„Az orosz elnök megbízása alapján a Roszatom felel a Bajkál-tó térségében számos környezeti kérdés megoldásáért”

Erre szükség is van, hiszen az UNESCO-védettség alatt álló Bajkál-tó az egyik legtisztább vizű tó volt, közel 40 méter mélyre is le lehetett látni. A még az 1950-es években a partjára épült cellulóz gyárból eredő szennyezés azonban az egész élővilágra kihatott. A szennyezések hatására a tó halállománya az utóbbi években jelentősen csökkent, egy idegen algafaj száma pedig egyre nő.

„A papírgyárat csak 2013-ban zárták be, és csupán az elmúlt évtizedben több mint 15 ezer tonna toxikus anyag került a tó vizébe”

Igor Kobzev, a terület kormányzója azt emelte ki, hogy a Bajkál-tó átúszásának résztvevői hatalmas lelkierőről, kitartásról, rendkívüli fizikai erőnlétről és állóképességről tettek tanúbizonyságot. Jelképesnek nevezte, hogy a nyílt vízi hosszútávúszás történetének e fontos eseményét a Bajkál-tó éve alkalmából rendezték meg.

„A Bajkál-tó Oroszország egyik meghatározó természeti erőforrása”

A felszíne akkora, mint Belgium (vagy mint majdnem a Dunántúl). Mivel a Bajkál a világ legmélyebb tava, a világ felszíni édesvízkészletének nagyjából az ötödét tartalmazza. Nagyjából annyit, mint az észak-amerikai Nagy-tavak összesen. A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka.  A 636 km hosszú, és 25–79 km széles tó mélysége 1640 méter, vízszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, átlagmélysége 744 m. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé.

„A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent”

Az energetikai holding sajtóközleményében rámutat arra, hogy a Roszatom kulcsszereplője az oroszországi környezet rehabilitációs programnak, amelynek során egyebek közt Cseljabinszk és Irkutszk megyében, illetve Leningrád megyében a korábbi környezetszennyezések következményeinek felszámolásában vesz részt.

„Oroszországban már működik egy állami információs rendszer, amely tartalmazza a keletkező hulladékokra, és azok kezelésére, illetve ártalmatlanítására, továbbá újrahasznosítására vonatkozó adatokat”

Jelenleg próbaüzemben tesztelik és jövőre már élesben működik ez a rendszer. A Roszatom idén megkezdi az első olyan környezetvédelmi műszaki központ létesítését Oroszországban, amelyben az ipari hulladékok kezelését, illetve újrahasznosítását végzik.