„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Hárfás Zsolt írása a #moszkvater.com-on
A Hanhikivi-1 projekt 2022. májusi megszüntetésekor már jelentős tervezési, engedélyezési és telephely-előkészítési munkák valósultak meg
Forrás:Fennovoima
A Fennovoima és az orosz fél 2013-ban állapodott meg egy, a Paks II. Atomerőmű blokkjaihoz hasonló, VVER-1200-as nyomottvizes egység megvalósítását célzó beruházásról. A projekt becsült költsége mintegy 7 milliárd euró volt. A Hanhikivi-1 projekt 2022. májusi megszüntetésekor már jelentős tervezési, engedélyezési és telephely-előkészítési munkák valósultak meg.
„A 2021 végén közzétett projekt beszámolók szerint a helyszínen átlagosan napi 350, az év végén pedig már mintegy 500 ember dolgozott”
Megkezdődött az erőmű munkagödrének kitermelése, elkészült a hűtést szolgáló tengervíz-bevezető csatorna, és számos kiszolgáló létesítmény, köztük irodák, műhelyek és üzemi épületek. A műszaki tervezés és az engedélyezési dokumentáció kidolgozása is előrehaladt, a RAOS Project 2021 végén átadta az előzetes biztonsági jelentés dokumentációját a finn megrendelőnek.
A beruházás ugyanakkor még nem rendelkezett nukleáris létesítési engedéllyel, de Fennovoima 2022 elején már azt közölte, hogy az engedélyezési folyamat a célegyenesben van, a következő hónapokban tervezték átadni a létesítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációt a finn nukleáris szabályozó hatóságnak értékelésre. Mindeközben a főberendezések gyártásának előkészítése is folyamatban volt már, egyes, nukleáris biztonsági osztályba nem sorolt berendezések esetében pedig már a tényleges gyártás is zajlott. A Fennovoima 2021-ben aktualizált ütemterve szerint a létesítési engedélyt 2022 nyarára, az építkezés megkezdését 2023 nyarára, a kereskedelmi üzem indulását pedig 2029-re tervezték.
A választottbíróság kimondta, jogellenes volt a felmondás
A Hanhikivi-1 projekt történetében 2022. május 2-a jelentette a döntő fordulatot. A Fennovoima ekkor bejelentette, hogy megszünteti az orosz RAOS Project társasággal kötött szerződését.
„A finn fél azzal indokolta ezt, hogy a projektben úgymond jelentős késedelmek halmozódtak fel, és az orosz fővállalkozó nem tudta megfelelően kezelni a beruházás megvalósításával kapcsolatos kockázatokat”
A Fennovoima arra is hivatkozott, hogy a 2022 februárjában kitört ukrajnai háború következtében a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok tovább növekedtek. A Hanhikivi-1 beruházás megszüntetését ugyanakkor már hónapokkal korábban jelentős finn belpolitikai mozgások előzték meg. Az ukrán-orosz konfliktus kitörését követően, 2022. február 25-én Mika Lintilä finn gazdasági miniszter a parlamentben kijelentette, hogy a kialakult körülmények miatt nem terjesztené a kormány elé jóváhagyásra az atomerőmű létesítési engedélyét. Március 28-án Vantaa város vezetése pedig arra szólította fel önkormányzati energia társaságát, hogy keresse a Hanhikivi-1 projektből történő kilépés lehetőségét, és mérsékelje az esetleges meghiúsulás pénzügyi és jogi kockázatait.
„Mindez azt mutatja, hogy a szerződés felmondása politikai indíttatású volt”
A Roszatom a kezdetektől vitatta a felmondás jogszerűségét. Álláspontja szerint a finn fél nem rendelkezett megfelelő szerződéses alappal az egyoldalú megszüntetéshez, és a beruházás előkészítése a nehézségek ellenére előrehaladt. A felek közötti nézeteltérés ezért nemzetközi jogvitába torkollt.
„Az eljárások középpontjába a szerződés felmondásának jogszerűsége, a korábban teljesített munkák ellenértéke, az előlegek visszafizetése és a kölcsönös kártérítési követelések kerültek”
A jogvitában már 2022 decemberében fontos fejlemény történt. Egy korábbi szerződéses vitarendezési eljárás során megállapították, hogy a Fennovoima szerződésfelmondása nem felelt meg a vonatkozó szerződéses feltételeknek. Négy évvel a beruházás megszüntetése után, 2026 októberében újabb, immár a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választottbíróságához kapcsolódó döntés született.
Mit veszít Finnország a projekt meghiúsulásával?
Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója a döntést kommentálva kijelentette, hogy a Roszatom további perekben fogja alátámasztani álláspontját és jelezte, ha pereskedés helyett folytatódott volna a projekt közös megvalósítása, Finnország egy korszerű, megfizethető, zöld áramot termelő atomerőművet kapott volna.
„A jogi és pénzügyi következmények mellett ezért érdemes megvizsgálni, hogy mit veszített Finnország energetikai téren”
Ha 90 százalékos éves kihasználtsággal számolunk, akkor a VVER-1200-as blokk éves villamosenergia termelése 9,5 TWh lett volna. Egy évente 9,5 TWh villamos energiát termelő atomerőmű termelésének egyszerű, szemléltető piaci értéke 50 euró/MWh villamosenergia ár mellett mintegy 473 millió euró évente. Ha a jelenlegi európai árakkal kalkulálunk akkor 100 euró/MWh mellett pedig a 946 millió eurót.
„A tényleges gazdasági veszteség meghatározásához figyelembe kellene venni a beruházási, finanszírozási, üzemeltetési és üzemanyagköltségeket, a villamosenergia-értékesítés szerződéses feltételeit, valamint a finn villamosenergia piac jövőbeli alakulását”
A számok azonban érzékeltetik, hogy egy ilyen méretű atomerőmű hosszú távon milyen jelentős mennyiségű villamos energiát termel. Hatvanéves tervezett üzemidő és 90 százalékos átlagos kihasználtság mellett az összesített termelés elméletileg megközelíthette volna az 568 TWh-t. Ez több mint hatszorosa Finnország 2025-ös éves teljes villamosenergia fogyasztásának!
„Finnországban tavaly a villamosenergia-termelés 39,6 százalékát az atomerőművek, 27,9 százalékát a szélerőművek, 15,6 százalékát a vízerőművek biztosították”
A finn villamosenergia-termelés 96 százaléka a statisztika szerinti szén-dioxid semleges forrásokból származott. A Hanhikivi-1 megépítésének elmaradása ugyanakkor jelentős veszteség. Az ország teljes villamosenergia-felhasználása 2025-ben 84,6 TWh volt, amelynek kielégítéséhez mintegy 79,1 TWh hazai termelés és 5,56 TWh nettó import járult hozzá. A 9,5 TWh lehetséges éves termelés a 2025-ös finn villamosenergia-felhasználás több mint 11 százalékának, illetve az adott évi nettó import mintegy 170 százalékának felel meg. Mindez nem jelenti azt, hogy a Hanhikivi-1 teljes egészében kiváltotta volna a finn villamosenergia-importot, de a számok jól érzékeltetik a meg nem valósult nukleáris termelőkapacitás nagyságrendjét.
Jól jönne Finnországnak a nagy mennyiségű olcsó áram
Finnország számára a Hanhikivi-1 Atomerőmű megépítése a következő évtizedek várható villamosenergia igényének kielégítése szempontjából különösen értékes lett volna. Az ország ugyanis egyre vonzóbb célpontja a rendkívül energiaigényes adatközpont beruházásoknak. A Google 2026 szeptemberében például 13 milliárd eurós finnországi digitális infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be, miközben a finn rendszerirányító, a Fingrid adatai szerint az adatközponti projektekhez kapcsolódó, már megkötött hálózati csatlakozási szerződésekben szereplő tervezett összteljesítmény megközelíti az 5000 MW-ot.
„A Fingrid előrejelzése szerint Finnország éves villamosenergia fogyasztása a 2025-ös mintegy 85 TWh-ról 2030-ra akár 103-123 TWh-ra is növekedhet, részben az adatközpontok, az ipar és más új nagyfogyasztók igénye miatt”
Ebben a helyzetben a Hanhikivi-1 tervezett 1200 MW-os, időjárástól független nukleáris kapacitása, és évi mintegy 9,5 TWh villamosenergia termelése jelentős hozzájárulást nyújthatott volna az ország növekvő energiaigényének kielégítéséhez.
Különösen beszédes, hogy a Google a finn Fortummal már a meglévő Loviisai Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának támogatásáról is megállapodott, miközben a felek új nukleáris kapacitások létesítésének lehetőségét is vizsgálják. A Hanhikivi-1 Atomerőmű megépítésének elmaradása nemcsak Finnország villamosenergia ellátása szempontjából jelentett veszteséget, hanem a beruházásnak otthont adó Pyhäjoki település számára is. A Fennovoima egyik korabeli tájékoztató videójában Matti Soronen, Pyhäjoki akkori polgármestere még arról beszélt, hogy az új atomerőmű jól fizető munkahelyeket teremthet, hazavonzhatja a fiatalokat és a képzett szakembereket, valamint új lendületet adhat a helyi gazdaságnak. A várakozások szerint a település és térsége akár ezer új lakossal is gyarapodhatott volna, miközben a szolgáltatások fejlődése, valamint a növekvő helyi bevételek hosszú távon is kedvező változásokat hozhattak volna. A polgármester akkor úgy fogalmazott: „Hiszem, hogy ez a fellendülés időszaka lesz.”
„A finn példa ezért arra is rávilágít, hogy egy atomerőmű beruházás meghiúsulásának következményei – az ellátásbiztonsági és gazdasági aspektusok mellett – egy egész térség gazdasági fejlődési lehetőségeire és jövőképére is tartósan kedvezőtlen hatást gyakorolhat”
A meg nem épült atomerőművek hosszú árnyéka
A finn beruházás története Magyarország szempontjából is figyelmet érdemel, miután a kormány az év végéig tervezi a döntést a Paks II. projekt sorsáról. Egy több milliárd eurós beruházás felmondása a korábban elvégzett tervezési és előkészítési munkák, a kifizetett előlegek, valamint a szerződéses követelések, a már eddig elvégzett munka, az elkészült berendezések, illetve a gyártás alatt lévő berendezések költsége az elmaradt haszonnal együtt akár több milliárd eurós kártérítési kötelezettséget jelenthet.
„A Roszatom eredményes nemzetközi választottbírósági tapasztalattal rendelkezik”
2012-ben a bolgár kormány politikai indíttatásból elállt a Belenei Atomerőmű megépítésétől. A vonatkozó döntés előtt a Roszatom már elkészítette a főberendezéseket, beleértve a két VVER-1000 típusú reaktor tartályt. A fővállalkozó Atomsztrojekszport, keresetet nyújtott be a megrendelő bolgár Nemzeti Elektromos Művek (NEK) ellen 1 milliárd euró összegű kártérítést követelve az atomerőmű-építési szerződés felmondása miatt, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósága tárgyalt Genfben. 2016 júniusában a genfi választottbíróság a Roszatom javára döntött, és 620 millió euróban állapította meg a kártérítés összegét, ezzel megerősítve azt is, hogy az orosz vállalat jóhiszeműen járt el a szerződés teljesítésekor, továbbá megállapította azt is, hogy az orosz fél követelése jogszerű volt az elvégzett munkákat és a megrendelt berendezést illetően.
„A belenei történet azonban ezzel még nem ért véget. A bolgár állam a 2016-os választottbírósági döntést követően kifizette a már legyártott orosz nukleáris főberendezések ellenértékét, amelyek 2017 végéig megérkeztek a Belene Atomerőmű telephelyére. A két VVER-1000-es blokkhoz gyártott reaktortartályokat és más berendezéseket állagmegóvás mellett tárolják”
Bár Bulgária 2023-ban még a berendezések Ukrajnának történő eladásáról kezdett tárgyalásokat, 2025 áprilisában a kormánykoalíció képviselői az értékesítés leállítását jelentették be. Sőt, 2026. szeptember 2-án a bolgár kormány külön engedélyt adott arra, hogy az állami villamosenergia társaság az uniós szankciók ellenére az orosz Atomsztrojekszport közreműködésével biztosíthassa a berendezések további szakszerű állagmegóvását. Vagyis tizennégy évvel a beruházás leállítása után a belenei telephelyen továbbra is jelentős értékű nukleáris berendezéseket őriznek, miközben az eredetileg tervezett atomerőmű nem termel villamos energiát, pedig a bolgároknak is nagy szüksége lenne a nagy mennyiségű és olcsó villamos energiára.
„A fentiek is jelzik, hogy a Paks II. Atomerőmű sorsával kapcsolatos magyar kormányzati döntésnek óriási súlya van. Felmondás esetén az elkerülhetetlen kártérítés mellett a meg nem valósult termelőkapacitás óriási, évtizedekben mérhető veszteséget jelentene Magyarország számára”
A megfizethető hazai energiatermelés és ellátásbiztonság helyett a drága és bizonytalan import arányának növekedését, az életszínvonal, az ipar és egészében az ország versenyképességének csökkenését okozná, ezért nem lehet kérdés, hogy az ország jövője érdekében a Paks II. Atomerőműnek meg kell épülnie.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater