Szojuzzal a Holdra?

2019. aug. 27.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A NASA arra kéri a Roszkoszmoszt, hogy folytassák a közös repüléseket, méghozzá egy erre optimalizált Szojuzzal a jövőben már egyenesen a Holdra

Fotó:EUROPRESS/ Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

Arra kéri az Egyesült Államok Oroszországot, hogy dolgozza ki a Szojuz űrhajó olyan verzióját, amellyel biztonságosan lehetne repülni a Holdra. Erről Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője beszélt, hozzátéve, hogy a NASA így küldene űrhajósokat a Holdra. „Nyomatékosan kérnek bennünket, hogy folytassuk a közös repüléseket a Szojuzzal, és fejlesszük az űrhajót úgy, hogy képes legyen elrepülni a Holdig, és onnan vissza a Földre” – nyilatkozta Rogozin a Rosszija-24 hírcsatornának.

Rogozin már korábban beszélt arról, hogy megkezdték a Hold-expedíció előkészületeit. Az első szakaszra 373 millió rubelt különítettek el. Ezt elsősorban a 3D-s technológiák, az atommeghajtás kidolgozására fordítják. Ezt követi még két szakasz, és emberrel 2031-ben repülnének a Holdra. A következő évben már holdjárót juttatnának fel, amelyet tesztelnének is az égitest felszínén, 2033-ban pedig már hosszabb utakat is megtennének ezzel, és robotokat tesztelnének. Ezt követően építenék meg az állandó bázist a Holdon, amely a tervek szerint 2035-re készülne el.

Az orosz űrhajózás irányítója feltette a kérdést, hogy hol vannak azok a mérnökök, akik kifejlesztették az Apollót? Hol a technológiai leírás? Volt egyáltalán? Amerika ma gazdagabb és fejlettebb, mint a múlt század ’70-es éveiben, és már a Mars eléréséről álmodozik, akkor miért nem tud elrepülni a Holdig? De tényleg, annyira lemaradt volna a technológiai fejlődésben Oroszország, mint azt éppen az amerikaiak mondják?

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.