„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A műtrágyák adják földünk élelmiszer termelésének több mint 40 százalékát. A gabonák termesztése során alkalmazzák 50 százalékát az összes legyártott tápanyagnak, de gyümölcsök, zöldségek és az olajnövények is nagyobb felvevő piacot jelentenek”
Fotó:EUROPRESS/Mikhail Voskresenskiy/Sputnik/AFP
Amerika nem törődik azzal, milyen globális hatásai lesznek az általa leginkább szorgalmazott Oroszországgal szembeni szankcióknak. Nem nagyon érdekli, hogy mi lesz Európa versenyképességével, erőteljesen ajánlgatja viszont az orosz gáz helyett a saját LNG-jét. S hogy az export megduplázásával is csak az európai szükségletek 10 százalékát tudná kielégíteni, amivel az orosz importnak csupán a negyedét fedezné, az legyen az európaiak gondja. Az sem nagyon rázza meg, hogy ugyancsak itt az energia árakkal az élelmiszerárak is az egekbe szöknek, míg Afrika egyes régióiban egyenesen éhínséghez vezethet a háború és a szankciók együttes hatása.
„A saját gondjait közben Amerika szép csendben megoldja. Az uránt fel sem vette a szankciós listára, az orosz kőolajat igen, de az importot előtte 40 százalékkal felfuttatta, a műtrágya terméket pedig az amerikai farmerek megnyugvására most egyenesen kivette a szankciók hatálya alól”
Ezek után teljesen természetes, hogy az európaiak is a saját érdekeikből indulnak ki, és az olaj, valamint a gáz nem kerül a szankciós listára. Sőt, talán még az orosz fél által javasolt, a Gazprom Bank közbeiktatásával euróért és dollárért, de a szankciók alatt lévő orosz központi bank által meghatározott rubel árfolyamon orosz valutára váltva fizetést is elfogadják.
„Az élelmiszerek további drasztikus drágulása azonban még megoldandó problémát jelent. Az Egyesült Államok sem sokat teketóriázott, amikor a műtrágya termékeket a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vagy az mezőgazdasági termékekkel együtt létfontosságú cikknek átminősítve most gyorsan levette a szankciós listáról”
A műtrágyák az egyre növekvő élelmiszer igény kihagyhatatlan alapanyagai. Termelésük, értékesítésük, felhasználásuk az elmúlt évtizedekben egyre inkább tért nyert a világ minden táján és 500 milliárd dolláros éves forgalmú iparággá fejlődött. A műtrágyák felhasználását tekintve Kína magasan vezeti a statisztikákat, hiszen a világ termelésének 28 százalékát használja fel. Egymaga nagyobb piac, mint az egész amerikai kontinens. A másik feltörekvő ország, India 14 százalékos szeletet hasít ki a világ keresletéből, azaz e két ország hasznosítja 42 százalékát az összes műtrágyának. Ázsia egyéb országaiba jut még 12 százalék, így elmondható róla, hogy jelentős, 54 százalékos részesedéssel rendelkezik a többi kontinens előtt.
„A műtrágyák adják földünk élelmiszer termelésének több mint 40 százalékát. A gabonák termesztése során alkalmazzák 50 százalékát az összes legyártott tápanyagnak, de gyümölcsök, zöldségek és az olajnövények is nagyobb felvevő piacot jelentenek”
A műtrágyák ára 2020 nyara óta nő, ami szorosan kapcsolódik a gázárakhoz. A karbamid előállítási költségének például 80 százalékát is adhatja ez a komponens. A magasabb gázárak mellé jött az Egyesült Államokban és Európában megnövekedett kereslet. Ezt tetézte az orosz kormány intézkedése, majd a szankciók. Hogy elkerülje az országon belüli hiányt, Moszkva 2021. december 1-től 2022. május 31-ig kvótákat határozott meg a nitrogén és a többkomponensű műtrágyák exportjára, 5,9 millió tonna, illetve 5,35 millió tonna nagyságrendben. Ezután 2022 elején az állam két hónapra (április 2-ig) teljesen megtiltotta az ammónium-nitrát külföldre történő szállítását. A háború kitörése után ráadásul leállította a műtrágya exportot Ukrajna is.
„Közvetlenül a háború kitörése után ugyanis a karbamid globális ára egyik napról a másikra tonnánként a harmadával nőtt”
Más műtrágyák, például a kálium és a foszfor erős áremelkedésének még csak a jelei mutatkoznak. Ennek a tendenciának egyelőre nem látszik a vége. Az alacsonyabb exportkínálat az északi félteke mezőgazdasági piacait érintené először, mivel a fogyasztási csúcsszezon a második negyedévben van. A tavaszi rendelések kezdete előtt már szinte biztos, hogy alig lesz lehetőség élesebb árcsökkenésre – sem Európában, sem az Egyesült Államokban. Közben március első hetében már Kínából is a műtrágyák árának emelkedéséről érkeztek hírek – de különösen a kálium műtrágyák kapcsán, amelyek ára a háború kitörése óta 30 százalékkal emelkedett.
„A világ műtrágya-exportőrei közül Oroszország benne van ez első háromban, termékeinek mintegy 70 százalékát exportálja. Emellett komoly exportőr a háború sújtotta Ukrajna és a már korábban szankciókkal büntetett Belarusz. Ha például a káliumgyártás piacát nézzük, akkor a világ vezető exportőre egyébként Kanada, amely a piac 40 százalékát birtokolja, őt követi az eddig 20 és fél százalékban részesedő Belarusz, és a 17 és fél százalékkal részesedő Oroszország”
Oroszország és Belarusz adja a globális kálium-kereskedelem 40 százalékát, így e két ország elleni szankciók elsősorban a kálium árakat érintik. Oroszország adja a köztes műtrágya termékek globális kereskedelmének 13 százalékát, a kész műtrágyák kereskedelmének pedig 16 százalékát. A következmények még súlyosabbak az ammónium-nitrát exportja esetén. Különösen Brazília szembesülhet súlyos problémákkal, mivel a dél-amerikai ország vásárolja fel az orosz export közel 60 százalékát. Oroszország adja a globális ammónium-nitrát export 40 százalékát. Ennek jelentős része Európába érkezik. A világkereskedelem 17 százalékával Oroszország a foszfát- és foszforműtrágyák fontos szállítója is. Oroszország Kanada után a második legnagyobb kálium termelő. A szankciók közvetlenül érintenék Brazíliát, Kínát, Indiát, Indonéziát és az Egyesült Államokat, amelyek együttesen a világ kálium importjának kétharmadát adják.
„Az energiaválság tehát eleve megemelte az árakat, a kínálat csökkenése miatt most tovább drágul a műtrágya, amelyet csak tetőz az orosz és ukrán mezőgazdasági export kiesése. Az ukrajnai harcok elhúzódása esetén a kevésbé fejlett országokban élelmiszer hiány alakulhat ki, míg a beszűkülő kínálat globálisan megemeli az árakat”
Mivel Ukrajna és Oroszország a gabona- és a műtrágya piacon is fontos szereplő, így a háború és a szankciók komoly megrázkódtatást okozhatnak. A kilátások romlása már most is a kereslet, ezzel az árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetett, és a helyzet tovább romolhat. E két ország az időjárás függvényében együttesen mintegy 110-120 millió tonna búzát termel, és ezzel a világ búzaexportjának mintegy harmadát adja. De e két ország komoly exportot bonyolít árpából és kukoricából is, az étolaj globális piacából pedig 52 százalékkal részesedik.
„Éppen ezért nagyon fontos, hogy e két országban miként alakul a földek megmunkálása, milyen lesz a termés”
Az már most biztos, hogy Ukrajnában a háború közepette az ország jelentős részében nem lehet elvégezni a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, de veszélybe kerülhet a nyári betakarítás is. A háború miatt Ukrajnában az idén nagyjából 40 százalékkal kisebb termőterülettel számolnak. Tehát az már borítékolható, hogy a harcok miatt jelentősen visszaesik Ukrajna mezőgazdasági termelése. De nemcsak a harcok lehetetlenítik el a termelést és a feldolgozást. Hiány van üzemanyagból és vetőmagból, a háború miatt bizonytalanná vált a szállítás, és ha elhúzódnak a hadműveletek, a lehetetlenné válik a kivitel is, hiszen a búza jelentős részét az utóbbi évtizedben például a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, mindenek előtt az észak-afrikai országoknak értékesítették. Ukrajnának magának van egy évre elegendő gabona- és élelmiszertartaléka, viszont ha a háború tovább húzódik, akkor nem fog tudni exportálni, ez pedig további súlyos problémákat okozhat világszerte. Marokkó gabona tartaléka például jelenleg mindössze 5 hónapra elegendő.
„Oroszországban a szankciók hatása éreztetheti a hatását a mezőgazdaságban is. Az ország az élelmiszerek tekintetében önellátó, ám az exportot érzékenyen érintheti a kialakult helyzet”
A befektetők kivonulása, a hitelek elzárulása mellett az agrárium vetőmag hiánnyal, a mezőgazdasági gépek és alkatrészek importjának befagyasztásával néz szembe, és eltűnnek a forgalomból egyes növényvédő szerek is. Emellett a laboratóriumok hálózata is leépült, és az orosz élelmiszer ipar külföldön dolgoztatott. Az ellátási láncok megszakadását egyik pillanatról a másikra nem lehet átállítani, ráadásul több szegmensben például Kína is a külföldi beszállítóktól függ. Bár a cukorért most az emberek megrohanták a boltokat, élelmiszer hiánytól Oroszországban nem kell tartani, az árak azonban már most elkezdek emelkedni. Azt az oroszok már az elmúlt nyolc évben is megszokhatták, hogy változik az áruk összetétele. Egyes nyugati márkák eltűntek a polcokról, ám jöttek helyettük mások a hazai termelőktől, Ázsiából vagy Latin-Amerikából.
„Ukrajna mezőgazdasági termelésének visszaesése, és az oroszországi élelmiszer-export kiesése súlyos, világméretű katasztrófához vezethet”
Még a háború kitörése előtt a világ 38 országban 44 millióan szó szerint éheztek. Jemenben például ez a lakosság kétharmadát érinti. Az ukrán és az orosz export csökkenése a humanitárius segélyekre is kihathat. Főképp akkor, ha a többi nagy búzatermelő, így az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália keresni akarnak a helyzeten, és emelik az árakat. Mindenek előtt az importtól leginkább függő Közel-Keleten, Észak- és Kelet-Afrikában várható az ellátás drasztikus romlása.
„De figyelemre méltó adat az is, hogy a WHO szerint csupán Észak-Afrikában mintegy 200 millió ember él az élelmezési szempontból kritikus szinten. Ha az észak-afrikai országok az idei évben nem jutnak megfelelő mennyiségű kenyér gabonához, akkor ez a szám rövid idő alatt 800 millió főre nőhet”
A polgárháború sújtotta Jemen és Szíria lakosai jelentős mértékben támaszkodnak az ENSZ Világélelmezési Programjára, amely a gabona szállítmányok legnagyobb részét eddig Ukrajnából szerezte be. De az így is súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal küzdő Libanon a gabona 80 százalékát ugyancsak Ukrajnából szerzi be. A helyzet kritikus voltát közben jelzi, hogy a dráguló élelmiszer árak és a növekvő hiány miatt már most lázadások, tüntetések voltak Irak mellett Jemenben, Szudánban, Tunéziában is.
Az európai gabonatermesztők már kérték az Európai Unió agrár biztosát, hogy az unió oldja fel a termelést korlátozó intézkedéseket. Az idei évben ugyanis a tagországoknak kellene megtermelni plusz 20-30 millió tonna gabonát annak érdekében, hogy az orosz-ukrán háború miatti terméskiesés ne vezessen komolyabb ellátási problémákhoz az észak-afrikai térségben. A fejlett országokban, így az Európai Unióban hiánytól nem kell tartani, jelentős áremelkedéssel viszont számolni kell.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Arnold says:
Gondolom az USA rubellel fizet és nem fedezetnélküli dollárral.