Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszél az Európa Parlament brüsszeli plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án #moszkvater

Szellemi vasfüggöny Európában

Szellemi vasfüggöny van Kelet- és Nyugat-Európa között. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európa emlékezetközösséget alkot, mentálisan rengeteg dolog összekapcsol minket. A „kulturális nemzetek” fogalmat nyugodtan használhatjuk, amikor térségünk országait említjük, hiszen ezek a nemzetek kulturális kódok alapján konstituálódtak.…

„Ha a társadalom átoltottsága megfelelő mértékű és hatékonyságú lesz, akkor az élet visszatérhet a normális állapotba. Ezzel együtt az oltási igazolás, a fertőtlenítő eszközök, a maszkok sokáig maradnak a hétköznapi kellékeink” #moszkvater

„Reset” a régiós gazdaságpolitikában

A visegrádi együttműködés nem csak politikai fórum. Ha gazdasági szempontból vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy száz évvel korábban nagyobb egységes piacok voltak ebben a térségben, kialakultak olyan szerves kötődések, infrastrukturális hálózatok, amelyeket felbomlasztott a 20. század.…

1991. február 15-én írta alá Václav Havel cseh, Antall József magyar kormányfő és Lech Walesa lengyel elnök a Visegrádi Nyilatkozatot #moszkvater

Közép-Európa megtalálta önmagát

Harminc éves a visegrádi együttműködés. Míg 1335-ben a magyar, a lengyel és a cseh király Bécs árumegállító joga ellenében lépett fel közösen, ma e régió az Európai Unión belül védi a régió közös érdekeit. Az…

„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez” #moszkvater

Zöldülő V4-ek

A magyar fővárosban rendezik idén Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét, a Planet Budapest 2021 - Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót. A rendezvény célja, hogy a visegrádi országokkal együttműködésben hozzájáruljon a fenntartható fejlődési fordulathoz. Tovább

„A német kormány szénügyekkel foglalkozó bizottsága már bejelentette, hogy 2038-ra kivezetik a szénenergiát, azaz addigra le kell kapcsolni az utolsó német szénerőművet is” #moszkvater

Kártérítés a német zöldpolitika veszteseinek

A fukusimai katasztrófa után Németország leállította az atomerőműveinek nagy részét, és megújuló erőforrásai még nem elegendőek, hogy az energiaszükségletet kielégítsék. Így áthidaló megoldásként egyelőre maradnak a szénerőművek. A Klímapolitikai Intézet kutatójával, Litkei Mátéval beszélgettünk. Tovább