Harminc éves a visegrádi együttműködés. Míg 1335-ben a magyar, a lengyel és a cseh király Bécs árumegállító joga ellenében lépett fel közösen, ma e régió az Európai Unión belül védi a régió közös érdekeit. Az 1991. február 15-én Václav Havel csehszlovák, Lech Walesa lengyel elnök és Antall József magyar kormányfő által aláírt Visegrádi Nyilatkozat azonban nem csupán a közös érdekek védelme, hanem a közép-európai identitás erősítésének a jegyében született. Hosszú és göröngyös három évtizedes út után mára büszkén kimondhatjuk, hogy Közép-Európa újra megtalálta önmagát, a régió országai megtalálták egymást.

A korábban posztszocialistának bélyegzett V4-ek az elmúlt három évtized alatt egyre inkább Európa cselekvő, prominens aktoraivá váltak. Ez a folyamat különösen felgyorsult az elmúlt tíz évben. A válsághelyzetek már nem rémítik meg őket. Ebben a gazdasági háttér stabilizálódása mellett sokat segít az is, hogy a nem annyira régmúltban több hasonló történelmi traumát is átéltek. A globális helyzetekben is kiválóan mozgósítják azt a szellemi és fizikai muníciót, amely közös politikai platformra terelte a visegrádi nemzeteket.

„A 21. század minden eddiginél hatékonyabb együttműködésre sarkall”

A V4-eknél ma már nem vagy egyre kevésbé számít, hogy kinek konzervatív, és kinek liberális a kormánya. A közép-európai érdekek felülírják az ideológiai irányokat. Ma már nyugodtan nevezhetjük tehát példa értékűnek ezt az összefogást, amely a múlttal ellentétben nem az egymás ellen feszülésről, hanem a közös építkezésről, a kiteljesedésről szól. A V4 együttműködés ma abból profitál, amit eddig hátrányunknak hittünk, és e négy ország a történelmi tapasztalatokra hagyatkozva kerekedik felül a nehézségeken.

„Ettől a pragmatizmustól válik ez a regionális együttműködési keret a nemzetközi politika színtér egyre hatékonyabb, és megkerülhetetlenebb szereplőjévé”

A megkötött egyezményekből világosan látszik, hogy a V4-ek különösen 2015-től nemcsak a külpolitikában, hanem olyan szakpolitikai kérdésekben, mint a szociál- vagy családpolitika is hasonló álláspontra helyezkednek. De ugyanez mondható el a migráció kérdésére, hiszen a néhány évvel ezelőtt kirobbant válság csak tovább erősítette ezt az együttműködést. Ez a válság kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy a V4-ek korábban lépésről lépésre formálódó arculata látványosan karakteresebbé vált, és sok tekintetben eltávolodott a globális szervezetek nézőpontjától.

„E konfliktus, ha úgy tetszik illiberális megközelítése mellett talán még jelentősebb kohéziós erőnek bizonyult a migránsok kötelező befogadásával, az úgynevezett relokációs kvótákkal szembeni közös fellépés”

A visegrádi országok közben nem csak saját határaik védelmében vettek részt, hiszen szakértőket, rendőröket delegáltak olyan nemzetközi szervezetekbe, mint a FRONTEX (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, vagy az EASO (Európai Menekültügyi Támogatási Hivata), anyagilag támogatnak olyan pénzügyi alapokat, amelyek a menekülteket kibocsátó országokat segítik. A migránsválság fokozódására segítséget ajánlottak fel balkáni országoknak, és a V4-ek összehangoltan erősítették meg a schengeni határokat.

„Az együttműködés szorosabbá válását jelezték a 2016-tól sűrűsödő V4-es csúcstalálkozók, és a közös álláspontok melletti mind határozottabb kiállás”

Új közös célok fogalmazódtak meg:

• Az Európai Unió tagországaiban a multikulturális társadalmak kiépítése helyett a nemzetállami szuverenitás erősítése
• A közép-európai hagyományos keresztény értékrenden alapuló demokráciák védelme, erősítése
• Gyakorlatias, valódi kommunikáción alapuló európai politizálás megvalósítása
• Az unió alapdokumentumainak felülvizsgálata, újrafogalmazása
• Közös európai hadsereg felállítása
• A schengeni egyezmény értelmében a határvédelem kiszélesítése és megerősítése
• Tárgyalások kezdeményezése a menekülteket kibocsátó országokkal
• Az Európai Unió határain kívüli befogadó állomások létesítése
• Erélyes fellépés az embercsempészettel szemben
• Hatékony ellenállás a kiutasított személyekkel kapcsolatban
• Politikai-gazdasági együttműködés erősítése
• A brüsszeli diktátumok elutasítása

„A V4-ek fellépése a 21. század biztonsági kihívásaival szemben sokak szemében példaértékű”

Az illegális migráció, a vallási extrémizmus, a radikalizmus, a terrorizmus a hatékony fellépés következtében lényegében elkerüli ezt a térséget.

Többször halljuk, hogy a V4-ek együttműködése nem intézményesült. Talán hivatalosan nem, viszont a Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a közös V4-es harccsoport felállítása, valamint az évtizedek óta sikeresen működő Nemzetközi Visegrádi Alap ennek az ellenkezőjét igazolják. Annak bizonyítékai, hogy számos olyan kezdeményezés intézményesül, amely Közép-Európa felé nyit.

„Rajtunk múlik, hogy a 21. században új tartalommal töltjük-e meg a visegrádi identitás fogalmát”

A jövő kérdése, hogy a V4-ek egy nagyobb, esetenként széthúzó, alapértékeit megtagadó föderáció részeként működik tovább, vagy esetleg önálló államszövetségként utat tör magának Európa történelmében.