//Közép-Európa megtalálta önmagát
1991. február 15-én írta alá Václav Havel cseh, Antall József magyar kormányfő és Lech Walesa lengyel elnök a Visegrádi Nyilatkozatot #moszkvater

Közép-Európa megtalálta önmagát

MEGOSZTÁS

Harminc éves a visegrádi együttműködés. Míg 1335-ben a magyar, a lengyel és a cseh király Bécs árumegállító joga ellenében lépett fel közösen, ma e régió az Európai Unión belül védi a régió közös érdekeit. Az 1991. február 15-én Václav Havel csehszlovák, Lech Walesa lengyel elnök és Antall József magyar kormányfő által aláírt Visegrádi Nyilatkozat azonban nem csupán a közös érdekek védelme, hanem a közép-európai identitás erősítésének a jegyében született. Hosszú és göröngyös három évtizedes út után mára büszkén kimondhatjuk, hogy Közép-Európa újra megtalálta önmagát, a régió országai megtalálták egymást.

1991. február 15-én írta alá Václav Havel cseh, Antall József magyar kormányfő és Lech Walesa lengyel elnök a Visegrádi Nyilatkozatot #moszkvater
1991. február 15-én írta alá Václav Havel csehszlovák, Antall József magyar kormányfő és Lech Walesa lengyel elnök a Visegrádi Nyilatkozatot
Fotó:WIKIPÉDIA/Antall Péter/Antall-család archívuma

A korábban posztszocialistának bélyegzett V4-ek az elmúlt három évtized alatt egyre inkább Európa cselekvő, prominens aktoraivá váltak. Ez a folyamat különösen felgyorsult az elmúlt tíz évben. A válsághelyzetek már nem rémítik meg őket. Ebben a gazdasági háttér stabilizálódása mellett sokat segít az is, hogy a nem annyira régmúltban több hasonló történelmi traumát is átéltek. A globális helyzetekben is kiválóan mozgósítják azt a szellemi és fizikai muníciót, amely közös politikai platformra terelte a visegrádi nemzeteket.

„A 21. század minden eddiginél hatékonyabb együttműködésre sarkall”

A V4-eknél ma már nem vagy egyre kevésbé számít, hogy kinek konzervatív, és kinek liberális a kormánya. A közép-európai érdekek felülírják az ideológiai irányokat. Ma már nyugodtan nevezhetjük tehát példa értékűnek ezt az összefogást, amely a múlttal ellentétben nem az egymás ellen feszülésről, hanem a közös építkezésről, a kiteljesedésről szól. A V4 együttműködés ma abból profitál, amit eddig hátrányunknak hittünk, és e négy ország a történelmi tapasztalatokra hagyatkozva kerekedik felül a nehézségeken.

„Ettől a pragmatizmustól válik ez a regionális együttműködési keret a nemzetközi politika színtér egyre hatékonyabb, és megkerülhetetlenebb szereplőjévé”

A megkötött egyezményekből világosan látszik, hogy a V4-ek különösen 2015-től nemcsak a külpolitikában, hanem olyan szakpolitikai kérdésekben, mint a szociál- vagy családpolitika is hasonló álláspontra helyezkednek. De ugyanez mondható el a migráció kérdésére, hiszen a néhány évvel ezelőtt kirobbant válság csak tovább erősítette ezt az együttműködést. Ez a válság kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy a V4-ek korábban lépésről lépésre formálódó arculata látványosan karakteresebbé vált, és sok tekintetben eltávolodott a globális szervezetek nézőpontjától.

„E konfliktus, ha úgy tetszik illiberális megközelítése mellett talán még jelentősebb kohéziós erőnek bizonyult a migránsok kötelező befogadásával, az úgynevezett relokációs kvótákkal szembeni közös fellépés”

A visegrádi országok közben nem csak saját határaik védelmében vettek részt, hiszen szakértőket, rendőröket delegáltak olyan nemzetközi szervezetekbe, mint a FRONTEX (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, vagy az EASO (Európai Menekültügyi Támogatási Hivata), anyagilag támogatnak olyan pénzügyi alapokat, amelyek a menekülteket kibocsátó országokat segítik. A migránsválság fokozódására segítséget ajánlottak fel balkáni országoknak, és a V4-ek összehangoltan erősítették meg a schengeni határokat.

„Az együttműködés szorosabbá válását jelezték a 2016-tól sűrűsödő V4-es csúcstalálkozók, és a közös álláspontok melletti mind határozottabb kiállás”

Új közös célok fogalmazódtak meg:

  • Az Európai Unió tagországaiban a multikulturális társadalmak kiépítése helyett a nemzetállami szuverenitás erősítése
  • A közép-európai hagyományos keresztény értékrenden alapuló demokráciák védelme, erősítése
  • Gyakorlatias, valódi kommunikáción alapuló európai politizálás megvalósítása
  • Az unió alapdokumentumainak felülvizsgálata, újrafogalmazása
  • Közös európai hadsereg felállítása
  • A schengeni egyezmény értelmében a határvédelem kiszélesítése és megerősítése
  • Tárgyalások kezdeményezése a menekülteket kibocsátó országokkal
  • Az Európai Unió határain kívüli befogadó állomások létesítése
  • Erélyes fellépés az embercsempészettel szemben
  • Hatékony ellenállás a kiutasított személyekkel kapcsolatban
  • Politikai-gazdasági együttműködés erősítése
  • A brüsszeli diktátumok elutasítása

„A V4-ek fellépése a 21. század biztonsági kihívásaival szemben sokak szemében példaértékű”

Az illegális migráció, a vallási extrémizmus, a radikalizmus, a terrorizmus a hatékony fellépés következtében lényegében elkerüli ezt a térséget.

Többször halljuk, hogy a V4-ek együttműködése nem intézményesült. Talán hivatalosan nem, viszont a Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a közös V4-es harccsoport felállítása, valamint az évtizedek óta sikeresen működő Nemzetközi Visegrádi Alap ennek az ellenkezőjét igazolják. Annak bizonyítékai, hogy számos olyan kezdeményezés intézményesül, amely Közép-Európa felé nyit.

„Rajtunk múlik, hogy a 21. században új tartalommal töltjük-e meg a visegrádi identitás fogalmát”

A jövő kérdése, hogy a V4-ek egy nagyobb, esetenként széthúzó, alapértékeit megtagadó föderáció részeként működik tovább, vagy esetleg önálló államszövetségként utat tör magának Európa történelmében.

MEGOSZTÁS

Diplomát szerzett politológiából, angolból és kommunikáció szakon. Tanárként és újságíróként dolgozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója. A nemzetközi kapcsolatokon belül kiemelt érdeklődési területe a V4-ek együttműködése. Tevékenységének középpontjában Magyarország és Közép-Európa áll, elkötelezett célja, hogy munkáival képviselje és erősítse a sajátos közép-európai szellemiséget. Konzervatív értékrendű, hívő katolikus.