//Zöldülő V4-ek
„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez” #moszkvater

Zöldülő V4-ek

MEGOSZTÁS

A magyar fővárosban rendezik idén Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét, a Planet Budapest 2021 – Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót. A rendezvény célja, hogy a visegrádi országokkal együttműködésben hozzájáruljon a fenntartható fejlődési fordulathoz.

Hangzatos, ám kissé utópisztikusnak tűnik az az európai zöld cél, hogy 2050-re klímasemleges lesz Európa. Minden zöld átállást érintő kérdésben rendkívül fontos, hogy a környezeti feltételrendszer mellett a döntéshozók figyeljék a gazdasági és politikai realitásokat. Tagállami szintű hozzájárulások alapján vannak olyan országok – elsősorban Észak-Európában – melyek máris összehangolták nemzeti klímacéljaikat és intézkedéseiket a szigorúbb uniós célokkal. Erről Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet kutatója beszélt a #moszkvatérnek.

„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez” #moszkvater
„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez”
Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP

A kutató kitért arra, hogy az EU 2020-as energiastratégiai és klímacéljait elérte, sőt túl is teljesítette azzal, hogy

„össztagállami szinten 20 százalék helyett 24 százalékkal csökkentette 2020-ra a károsanyag kibocsátást”

A 2030-as klímacélok pedig folyamatosan változnak és alakulnak, a korábbi 40 százalékos célérték, 55-60 százalékra növekedett. Ennek elérése sem lehetetlen megfelelő pénzügyi és szabályozási ösztönzők megléte esetén.

A szakértő azt is hozzátette, a jelenlegi technológiai feltételek mellett a 2050-es klímacél elméletben kivitelezhető lenne, viszont minden ország valószínűleg más eredményeket ér majd el 2030-ra és 2050-ig nem feltétlenül tartja be a vállalásait teljes mértékben.

„Valószínűleg mindenhol egyszerre nem történik meg a klímasemlegesség. Ezek önkéntes vállalások, nem teljesítés esetén nincs szankció”

A kutató a klímasemlegesség fogalmával kapcsolatosan kifejtette, a szakértők az 1990-es éves kibocsátási szinthez mérik. Gyakori félreértés, de ez nem azt jelenti, hogy nem bocsátunk ki üvegházhatású-gázokat, hanem hogy a 1990-es szinthez képest ugyanannyit bocsátunk ki, továbbá, hogy a kibocsátott mennyiséget szénelnyelőkkel semlegesítjük (például erdőtelepítés). Azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.

Arra is kíváncsiak voltunk, a Klímapolitikai Intézet miként vélekedik arról, hogy a kelet-közép európaiak szempontjából vajon hogyan nézhet ki a működő zöldpolitika? Mint Litkei Máté elmondta, a nemzeti zöldpolitikát minden egyes országnak saját természeti sajátosságaihoz és fejlesztési stratégiájához kell igazítania. Az energiamix átalakítását a nemzeti érdekek mentén az EU klímarendeletével összhangban kell végrehajtani. A fenntartható zöld növekedés motorja a zöldberuházások növelése. Hazánkban a természeti, gazdasági adottságokból fakadóan a napenergián és a nukleáris energián van a hangsúly.

„A megújuló erőforrások és az atomenergia együttes alkalmazásának eredménye a várakozások szerint megfizethető és tiszta energia”

– Hazánk szempontjából a vízüggyel, vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések szintén a legfontosabbak közé tartoznak – folytatta. –  A magyar adottságokból fakadóan legalább ilyen fontos terület a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése, az adaptációs lehetőségek kialakítása és a precíziós gazdálkodás technikai feltételeinek megteremtése.

A környezeti nevelés szintén fontos. A természeti értékek védelme, a sajátos tájkép megőrzése, a nemzeti parkok szerepének erősítése mindannyiunk érdeke. Növelni kell az ipari és lakossági energiahatékonyságot, az épületek és lakóházak korszerűsítésével, valamint a tömegközlekedés fejlesztésével. A moszkvater.com nemrégiben részletesen beszámolt a Duna-régió stratégiáról, amelynek célja a globális válságproblémák kezelése. E projekt egyik fő küldetése szintén a klímavédelem.

„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez”

Mindezt az energiaárak növekedése nélkül, egy tisztességes gazdasági átmenettel kell megoldani, hogy az állampolgárok ennek ne tapasztalják negatív oldalát – például energiaár-növekedés formájában.

A szakértő úgy vélekedett, hogy a zöldpolitikában is lehetséges V4-es projektekben tervezni, hiszen a regionális együttműködések rendkívül fontosak. Mivel a szomszédos országok között nem csak EU tagországok vannak így V4-en kívül is szükség lehet együttműködésre például Szerbia esetében.  Hazánk, de egész Közép-Európa érdeke, hogy környezeti problémáival legalább Kárpát-medence szintű regionális együttműködés keretein belül küzdjön meg.

 

MEGOSZTÁS

Diplomát szerzett politológiából, angolból és kommunikáció szakon. Tanárként és újságíróként dolgozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója. A nemzetközi kapcsolatokon belül kiemelt érdeklődési területe a V4-ek együttműködése. Tevékenységének középpontjában Magyarország és Közép-Európa áll, elkötelezett célja, hogy munkáival képviselje és erősítse a sajátos közép-európai szellemiséget. Konzervatív értékrendű, hívő katolikus.