„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A magyar fővárosban rendezik idén Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét, a Planet Budapest 2021 – Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót. A rendezvény célja, hogy a visegrádi országokkal együttműködésben hozzájáruljon a fenntartható fejlődési fordulathoz.
„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez”
Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP
A kutató kitért arra, hogy az EU 2020-as energiastratégiai és klímacéljait elérte, sőt túl is teljesítette azzal, hogy
„össztagállami szinten 20 százalék helyett 24 százalékkal csökkentette 2020-ra a károsanyag kibocsátást”
A 2030-as klímacélok pedig folyamatosan változnak és alakulnak, a korábbi 40 százalékos célérték, 55-60 százalékra növekedett. Ennek elérése sem lehetetlen megfelelő pénzügyi és szabályozási ösztönzők megléte esetén.
A szakértő azt is hozzátette, a jelenlegi technológiai feltételek mellett a 2050-es klímacél elméletben kivitelezhető lenne, viszont minden ország valószínűleg más eredményeket ér majd el 2030-ra és 2050-ig nem feltétlenül tartja be a vállalásait teljes mértékben.
„Valószínűleg mindenhol egyszerre nem történik meg a klímasemlegesség. Ezek önkéntes vállalások, nem teljesítés esetén nincs szankció”
A kutató a klímasemlegesség fogalmával kapcsolatosan kifejtette, a szakértők az 1990-es éves kibocsátási szinthez mérik. Gyakori félreértés, de ez nem azt jelenti, hogy nem bocsátunk ki üvegházhatású-gázokat, hanem hogy a 1990-es szinthez képest ugyanannyit bocsátunk ki, továbbá, hogy a kibocsátott mennyiséget szénelnyelőkkel semlegesítjük (például erdőtelepítés). Azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.
Arra is kíváncsiak voltunk, a Klímapolitikai Intézet miként vélekedik arról, hogy a kelet-közép európaiak szempontjából vajon hogyan nézhet ki a működő zöldpolitika? Mint Litkei Máté elmondta, a nemzeti zöldpolitikát minden egyes országnak saját természeti sajátosságaihoz és fejlesztési stratégiájához kell igazítania. Az energiamix átalakítását a nemzeti érdekek mentén az EU klímarendeletével összhangban kell végrehajtani. A fenntartható zöld növekedés motorja a zöldberuházások növelése. Hazánkban a természeti, gazdasági adottságokból fakadóan a napenergián és a nukleáris energián van a hangsúly.
„A megújuló erőforrások és az atomenergia együttes alkalmazásának eredménye a várakozások szerint megfizethető és tiszta energia”
– Hazánk szempontjából a vízüggyel, vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések szintén a legfontosabbak közé tartoznak – folytatta. – A magyar adottságokból fakadóan legalább ilyen fontos terület a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése, az adaptációs lehetőségek kialakítása és a precíziós gazdálkodás technikai feltételeinek megteremtése.
A környezeti nevelés szintén fontos. A természeti értékek védelme, a sajátos tájkép megőrzése, a nemzeti parkok szerepének erősítése mindannyiunk érdeke. Növelni kell az ipari és lakossági energiahatékonyságot, az épületek és lakóházak korszerűsítésével, valamint a tömegközlekedés fejlesztésével. A moszkvater.com nemrégiben részletesen beszámolt a Duna-régió stratégiáról, amelynek célja a globális válságproblémák kezelése. E projekt egyik fő küldetése szintén a klímavédelem.
„A realitás, hogy tisztán megújuló erőforrásból (például nap, geotermikus, bioüzemanyag) még sokáig nem fogjuk tudni igényeinket teljesen fedezni. Szükséges egyelőre az atomenergia és a gázból nyert energia is, de a szén fokozatos kivezetése indokolt az uniós és a globális célok eléréséhez, illetve hazai a levegőszennyezés szintjének csökkentéséhez”
Mindezt az energiaárak növekedése nélkül, egy tisztességes gazdasági átmenettel kell megoldani, hogy az állampolgárok ennek ne tapasztalják negatív oldalát – például energiaár-növekedés formájában.
A szakértő úgy vélekedett, hogy a zöldpolitikában is lehetséges V4-es projektekben tervezni, hiszen a regionális együttműködések rendkívül fontosak. Mivel a szomszédos országok között nem csak EU tagországok vannak így V4-en kívül is szükség lehet együttműködésre például Szerbia esetében. Hazánk, de egész Közép-Európa érdeke, hogy környezeti problémáival legalább Kárpát-medence szintű regionális együttműködés keretein belül küzdjön meg.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
