Szellemi vasfüggöny Európában

Szellemi vasfüggöny van Kelet- és Nyugat-Európa között. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európa emlékezetközösséget alkot, mentálisan rengeteg dolog összekapcsol minket. A „kulturális nemzetek” fogalmat nyugodtan használhatjuk, amikor térségünk országait említjük, hiszen ezek a nemzetek kulturális kódok alapján konstituálódtak. Nem azért vagyunk közép-európaiak, mert mások így ismernek el minket, hanem a magunk közös kódjai által válunk egységessé. Mindez annak a Közép-Európa magyar szemmel címmmel megjelent korszakalkotó kötetnek a bemutatóján hangzott el, amely az NKE Eötvös József Kutatóközpontjának virtuális terében zajlott.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszél az Európa Parlament brüsszeli plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án
Fotó:EUROPRESS/JOHN THYS/AFP

Közép-Európa magyar szemmel címmel jelent meg az az identitást erősítő olvasmány, amely több kiváló szakember évtizedes munkásságának köszönhető. Bába Iván, Kiss Gy. Csaba és Gyurcsik Iván előadása a kötet témája kapcsán nem pusztán könyvbemutató volt, hiszen őket hallgatva mindig büszke közép-európainak érezzük magunkat. E három szerző szakmai munkássága által a könyv szellemi-lelki muníció, mellyel felvértezve mélyebb értelmet találhatunk létezésünkben, történetünkben itt, Közép-Európában.

„Régiónkban a modern nemzetté válás folyamata még tart. Ahogyan a visegrádi nemzetek formálódnak, nem hasonlítható sem a nyugati mintához, sem pedig az orosz nemzet fogalomhoz”

– hangzott el az előadáson. Közép-Európa demokráciái nem újak, hiszen három évtizedes múlttal rendelkeznek, és nem is posztkommunista országok. Vajon mit szólna Németország, ha posztnácinak, vagy Olaszország, ha posztfasisztának neveznénk? Bába Iván, a Külügyminisztérium egykori államtitkára, az NKE tanára, rendszerváltó politikus előadásában kiemelte, a rendszerváltást személyesen átélni elementáris élmény volt, amely az európai integrációt illetően optimizmussal párosult. A térség államai között már akkor létezett együttműködés, nyíltan vagy földalatti mozgalmak keretében. Végül megfordult a történelem kereke, lezajlott a rendszerváltás. Ez az egyik jelentős vívmányunk, amely megkülönböztet minket Nyugat-Európától.

„A politikai-gazdasági integráció lezajlott, de elmaradt az identitásvita. Kelet- és Nyugat-Európa között maradt egy vasfüggöny”

Mit is jelent valójában európainak lenni? Régiónk identitását Nyugaton nem fogadják el. Egyértelműen érezhetőez a sorozatos vitákból, az elmarasztalásokból, és abból, hogy államaink nem kapnak fontos tisztségeket az Európai Unióban.

Érdemes megszámolni, hány kelet-közép-európai tisztségviselőt láthatunk az Európai Unió élén, valamint a képviselt ideológiák aránytalansága is igen figyelemreméltó

„Az integráció parancsát követve vágytunk az európai jog támaszára” – tette hozzá Gyurcsik Iván, aki magyar nagykövet volt Lengyelországban. Azt hangsúlyozták,  hogy az unió a kisebbségek ügyét kiemelten kezeli, így külső garanciákat, jogbiztonságot reméltek az érintettek. Az átélt két totalitárius rendszer drasztikusan bánt a nemzetiségekkel. Sajnálatos módon azonban a csatlakozás után a várva várt jogbiztonság helyett újabb kurtítások következnek. A nemzetközi szervezetek viszonyulása  a nemzeti kisebbségekhez, és az Európai Bizottság hozzállása a Minority Safepack-hez elkeserítő.

„Több mint egymillió, többségében közép-európai polgár tetteket várt volna az itteni nemzeti kisebbségek ügyében, ehelyett lesöpörték az ügyet az asztalról”

Az előadáson elhangzott, hogy az Európai Unió ignorálja a közép-európai kisebbségvédelmi kezdeményezést annak ellenére, hogy több mint egymillió uniós állampolgár, többségében közép-európai, látott perspektívát ebben a regionális politikafejlesztésben

„A közép-európai nemzetek közös kódja elsősorban abból a történelmi tapasztalásból származik. Abból, hogy a hazánk elpusztulhat. Nemzeti tragédiáinkból ered a különbözőségünk a Nyugattól” – fejtette ki Kiss Gy. Csaba, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, az MTA doktora.

„A politikai és kulturális dimenzióra másképp hatott a nemzetté válás folyamata Közép-Európában: régiónkban nem voltak korábban szuverén nemzetállamok, így azok nem hasonlíthatók sem a nyugati, sem a keleti demokráciákhoz”

Ezeket mi alakítjuk ki a magunk tapasztalásaira építve, és a folyamat zajlik, nem zárult le. Továbbá a térségünk integrációjának előzményei arra mutatnak, hogy a visegrádi együttműködés példátlan sikerként vonulhat be a történelembe. A közép-európai mozgalmaink között korábban is voltak kézfogások. Integrációs elképzeléseinket mi magunk valósítottuk meg, amelyek mintaként szolgálnak például a Nyugat-Balkánt érintő integrációs folyamatokban.

„Az előadók egyetértettek abban, hogy a visegrádi együttműködés sikertörténet. Számos közös lépés igazolja, hogy képesek vagyunk hatékonyan összefogni”

Térségünk számára jó fejlődési lehetőséget jelent az észak-déli kapcsolódási rendszerek infrastrukturális fejlesztése, és e téren fontos kihasználni az ázsiai befektetők érdeklődését is. De a turisztika, a közös emlékezetpolitika, a kulturális értékeink képviselete szintén ide sorolható. A beszélgetés kapcsán elmondható, hogy a bemutatott kötet jó példa a közép-európai identitástudat építésére. S bizony, ha a média, az oktatás is ebben szellemben működne, akkor sokkal több elégedett, büszke közép-európai polgár élhetne ebben a rendkívüli értékeket rejtő régióban.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com