//Szellemi vasfüggöny Európában
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszél az Európa Parlament brüsszeli plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án #moszkvater

Szellemi vasfüggöny Európában

MEGOSZTÁS

Szellemi vasfüggöny van Kelet- és Nyugat-Európa között. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európa emlékezetközösséget alkot, mentálisan rengeteg dolog összekapcsol minket. A „kulturális nemzetek” fogalmat nyugodtan használhatjuk, amikor térségünk országait említjük, hiszen ezek a nemzetek kulturális kódok alapján konstituálódtak. Nem azért vagyunk közép-európaiak, mert mások így ismernek el minket, hanem a magunk közös kódjai által válunk egységessé. Mindez annak a Közép-Európa magyar szemmel címmmel megjelent korszakalkotó kötetnek a bemutatóján hangzott el, amely az NKE Eötvös József Kutatóközpontjának virtuális terében zajlott.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszél az Európa Parlament brüsszeli plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án #moszkvater
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszél az Európa Parlament brüsszeli plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án
Fotó:EUROPRESS/JOHN THYS/AFP

Közép-Európa magyar szemmel címmel jelent meg az az identitást erősítő olvasmány, amely több kiváló szakember évtizedes munkásságának köszönhető. Bába Iván, Kiss Gy. Csaba és Gyurcsik Iván előadása a kötet témája kapcsán nem pusztán könyvbemutató volt, hiszen őket hallgatva mindig büszke közép-európainak érezzük magunkat. E három szerző szakmai munkássága által a könyv szellemi-lelki muníció, mellyel felvértezve mélyebb értelmet találhatunk létezésünkben, történetünkben itt, Közép-Európában.

„Régiónkban a modern nemzetté válás folyamata még tart. Ahogyan a visegrádi nemzetek formálódnak, nem hasonlítható sem a nyugati mintához, sem pedig az orosz nemzet fogalomhoz”

– hangzott el az előadáson. Közép-Európa demokráciái nem újak, hiszen három évtizedes múlttal rendelkeznek, és nem is posztkommunista országok. Vajon mit szólna Németország, ha posztnácinak, vagy Olaszország, ha posztfasisztának neveznénk? Bába Iván, a Külügyminisztérium egykori államtitkára, az NKE tanára, rendszerváltó politikus előadásában kiemelte, a rendszerváltást személyesen átélni elementáris élmény volt, amely az európai integrációt illetően optimizmussal párosult. A térség államai között már akkor létezett együttműködés, nyíltan vagy földalatti mozgalmak keretében. Végül megfordult a történelem kereke, lezajlott a rendszerváltás. Ez az egyik jelentős vívmányunk, amely megkülönböztet minket Nyugat-Európától.

„A politikai-gazdasági integráció lezajlott, de elmaradt az identitásvita. Kelet- és Nyugat-Európa között maradt egy vasfüggöny”

Mit is jelent valójában európainak lenni? Régiónk identitását Nyugaton nem fogadják el. Egyértelműen érezhetőez a sorozatos vitákból, az elmarasztalásokból, és abból, hogy államaink nem kapnak fontos tisztségeket az Európai Unióban.

Az Európai Unió legfontosabb tisztségei Tisztség Ország Képviselt ideológia, párt
Charles Michel Európa Tanács elnöke Belgium Reform Mozgalom

liberális

David Maria Sassoli Európai Parlament elnöke Olaszország Demokrata Párt, az Olasz Kommunista Párt utódpártja

szocialista

Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnöke Belga születésű német

Németország

Kereszténydemokrata Unió,  kereszténydemokrata
Christine Lagarde Európai Központi Bank elnöke Franciaország Union for a Popular Movement (UPM)

balliberális

Josep Borrell Kül- és biztonságpolitikai főképviselő, az Európai Bizottság alelnöke Spanyolország Szocialista Munkáspárt, szocialista

Érdemes megszámolni, hány kelet-közép-európai tisztségviselőt láthatunk az Európai Unió élén, valamint a képviselt ideológiák aránytalansága is igen figyelemreméltó

„Az integráció parancsát követve vágytunk az európai jog támaszára” – tette hozzá Gyurcsik Iván, aki magyar nagykövet volt Lengyelországban. Azt hangsúlyozták,  hogy az unió a kisebbségek ügyét kiemelten kezeli, így külső garanciákat, jogbiztonságot reméltek az érintettek. Az átélt két totalitárius rendszer drasztikusan bánt a nemzetiségekkel. Sajnálatos módon azonban a csatlakozás után a várva várt jogbiztonság helyett újabb kurtítások következnek. A nemzetközi szervezetek viszonyulása  a nemzeti kisebbségekhez, és az Európai Bizottság hozzállása a Minority Safepack-hez elkeserítő.

„Több mint egymillió, többségében közép-európai polgár tetteket várt volna az itteni nemzeti kisebbségek ügyében, ehelyett lesöpörték az ügyet az asztalról”

Minority Safepack

Az Európai Bizottság által

ELUTASÍTVA:

2021. JANUÁR

1.128.385 jóváhagyott aláírás 11 tagállamban

a minimális támogatói küszöb ELÉRVE

Az Európai Bizottság indoklása:

 

Nincs szükség ilyen kisebbségvédelmi regionális politikára, nincs szükség új kisebbségvédelmi szabályokra, tagállami szinten kell megoldani

kilenc pontot állított fel a kisebbségi jogok védelmének gyakorlati kérdéseiről: regionális,  kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális támogatást érintően Magyarország

Szlovákia

Szlovénia

Románia

Olaszország

Spanyolország

Lettország

Litvánia

Horvátország

Bulgária

Dánia

Az előadáson elhangzott, hogy az Európai Unió ignorálja a közép-európai kisebbségvédelmi kezdeményezést annak ellenére, hogy több mint egymillió uniós állampolgár, többségében közép-európai, látott perspektívát ebben a regionális politikafejlesztésben

„A közép-európai nemzetek közös kódja elsősorban abból a történelmi tapasztalásból származik. Abból, hogy a hazánk elpusztulhat. Nemzeti tragédiáinkból ered a különbözőségünk a Nyugattól” – fejtette ki Kiss Gy. Csaba, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, az MTA doktora.

„A politikai és kulturális dimenzióra másképp hatott a nemzetté válás folyamata Közép-Európában: régiónkban nem voltak korábban szuverén nemzetállamok, így azok nem hasonlíthatók sem a nyugati, sem a keleti demokráciákhoz”

Ezeket mi alakítjuk ki a magunk tapasztalásaira építve, és a folyamat zajlik, nem zárult le. Továbbá a térségünk integrációjának előzményei arra mutatnak, hogy a visegrádi együttműködés példátlan sikerként vonulhat be a történelembe. A közép-európai mozgalmaink között korábban is voltak kézfogások. Integrációs elképzeléseinket mi magunk valósítottuk meg, amelyek mintaként szolgálnak például a Nyugat-Balkánt érintő integrációs folyamatokban.

„Az előadók egyetértettek abban, hogy a visegrádi együttműködés sikertörténet. Számos közös lépés igazolja, hogy képesek vagyunk hatékonyan összefogni”

Térségünk számára jó fejlődési lehetőséget jelent az észak-déli kapcsolódási rendszerek infrastrukturális fejlesztése, és e téren fontos kihasználni az ázsiai befektetők érdeklődését is. De a turisztika, a közös emlékezetpolitika, a kulturális értékeink képviselete szintén ide sorolható. A beszélgetés kapcsán elmondható, hogy a bemutatott kötet jó példa a közép-európai identitástudat építésére. S bizony, ha a média, az oktatás is ebben szellemben működne, akkor sokkal több elégedett, büszke közép-európai polgár élhetne ebben a rendkívüli értékeket rejtő régióban.

MEGOSZTÁS

Diplomát szerzett politológiából, angolból és kommunikáció szakon. Tanárként és újságíróként dolgozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója. A nemzetközi kapcsolatokon belül kiemelt érdeklődési területe a V4-ek együttműködése. Tevékenységének középpontjában Magyarország és Közép-Európa áll, elkötelezett célja, hogy munkáival képviselje és erősítse a sajátos közép-európai szellemiséget. Konzervatív értékrendű, hívő katolikus.