„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Csakhogy az iskolák jogi értelemben ettől ugyanúgy ukrán oktatási nyelvű iskolák maradtak, éppen ezért fordulhatott elő az az abszurd helyzet, hogy idén nyáron a magyarul oktató iskolák is megkapták az ukrán nyelv védelméért felelős ombudsman levelét arról, hogy a tanórákon kívüli minden kommunikáció a tanár-diák viszonyban, valamint a tanárok között ukránul kell hogy történjen”
Fotó:EUROPRESS/Serhii Masin/Anadolu/AFP
Október első napján az ukrán Legfelsőbb Tanács több magas pozíciót elfoglaló politikusa, élükön Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel, benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a Magyarországgal folytatott hosszú tárgyalások nyomán rendezné a kárpátaljai magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás helyzetét. Ennek magyar szempontból csak örülni lehet, hiszen a tervezet végre hajlandó lenne arra, hogy az eddigi „engedményeknek” erősebb jogi garanciákat adjon, így például visszaállítsák a nem magán vagy egyházi fenntartású nemzetiségi iskolák fogalmát és lehetővé tegyék az oktatáson túl az adminisztráció magyar nyelvű vezetését, illetve hivatalos duplikálását.
„Hogy megértsük ennek a jelentőségét, fontos tisztázni, mi is volt a helyzet az ukrajnai magyar iskolai oktatásban, ugyanis a magyar közvéleményben egymásnak egészen végletesen ellentmondó álláspontokkal, pontosabban félreértésekkel is találkozni”
Vannak, akik úgy hiszik, a magyar nyelvet úgy általában betiltották Ukrajnában, mások szerint ellenben semmi gond nem volt eddig sem, csak Budapest volt túlzottan szőrszálhasogató. A valós helyzet azonban az, hogy bár valóban volt szándék arra, hogy a magyar nyelv jelenlétét az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban a minimálisra szorítsák vissza, ez sose lépett életbe, és az ukrán kormány már 2023-ban kihátrált ebből a törekvéséből, visszaállítva a magyar nyelvű tanítás lehetőségét a legtöbb tantárgy esetén. Kivételt ezután csupán a kötelezően ukránul oktatandó ukrán nyelv és irodalom, ukrán történelem és Ukrajna honvédelme tárgyak jelentettek. Minden más tárgy esetén a szülők kérhették, hogy azokat az Európai Unió valamely nyelvén tanulhassák gyermekeik.
„Csakhogy az iskolák jogi értelemben ettől ugyanúgy ukrán oktatási nyelvű iskolák maradtak, éppen ezért fordulhatott elő az az abszurd helyzet, hogy idén nyáron a magyarul oktató iskolák is megkapták az ukrán nyelv védelméért felelős ombudsman levelét arról, hogy a tanórákon kívüli minden kommunikáció a tanár-diák viszonyban, valamint a tanárok között ukránul kell hogy történjen”
Éppen emiatt ragaszkodott a magyar kormány mindvégig ahhoz, hogy a nemzetiségi iskolák státusát állítsák vissza. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy azok az iskolák, amelyekben a diákok legalább 50 százaléka valamely európai uniós ország hivatalos nyelvén folytatja tanulmányait, megkaphatja a nemzeti kisebbségi (közösségi) iskola státusát, a nyelvhasználati jogokat azonban minden olyan iskolában teljeskörűen biztosítják majd, ahol legalább egy osztályban zajlik kisebbségi nyelvű oktatás. Ezen kívül – ha elfogadják a javaslatot – az egyetemi felvételihez szükséges központi érettségit is – a más nyelvekhez kapcsolódó tárgyakon kívül – lehetőség lesz a nemzetiségek nyelvén letenni.
„Előre inni a medve bőrére persze hiba lenne, hiszen a javaslatot még el kell fogadni, utána pedig alkalmazni is kell. Arról nem is beszélve, hogy ezek a módosítások, bár rendkívül fontosak, az előző magyar kormány tizenegy pontos követeléslistájának mindössze a felét teszik ki, és számos kérdésben továbbra sem tudunk az előrehaladásról”
A fentiekből is látható, hogy bár valóban fontos kérdésben körvonalazódik az áttörés az ukrán-magyar viszonyban, az eredményekkel való dicsekvés mértéke meglehetősen túlzónak tűnik. Már csak azért is, mert a kezdeti ukrán tervekhez képest a döntő elmozdulás éppenséggel az előző kormány időszakára esett, hiszen a gyakorlati szempontból legfontosabb módosítást, a kisebbségi nyelven oktatott órák számának fokozatos csökkentésének eltörlését már 2023-ban kiharcolták az ukránoknál. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy több magyar javaslatot különféle európai szervek is támogattak. Arról nem is beszélve, hogy az ezután még fennmaradt, tisztán magyar kezdeményezésű tizenegypontos javaslat számos pontjáról már 2024-ben úgy írtak az ukrán sajtóban, mint amelyben kompromisszum született a felek között, vagy közel álltak hozzá. Ezek éppen a most törvényjavaslat formáját öltött oktatási kérdések voltak.
„Több kérdés azonban továbbra is nyitott maradt, legalábbis azokkal kapcsolatban ukrán részről nem nyújtottak be javaslatokat”
A nyitott kérdések közé tartozik például a kétnyelvű táblák kihelyezését érintő szabályozás lazítása, a helységnevek nemzetiségi nyelven történő használatának lehetősége, a kötelező ukrán nyelvű duplikálás és feliratozásra, az ukrán nyelv használatának elmulasztásából fakadó bírságokra vonatkozó szabályok lazítása, illetve a nemzetiségi nyelvek politikai kampány során használatának lehetősége is. És a nyitott kérdések közé tartozik a magyarság országos politikai képviseletének a biztosítása is, ami, tekintettel arra, hogy Ukrajnában tisztán listás választási rendszerre terveznek átállni a következő választásoktól kezdve, csak valamilyen új, a magyar nemzetiségi szószólókhoz hasonló intézmény bevezetésével lenne lehetséges. Igaz, korábban is voltak arra vonatkozó törvények, amely szerint az egy tömbben élő nemzetiségeknek egy szavazókörzetbe kellene tartozniuk, ezt azonban nem alkalmazták azóta, hogy a 2000-es évek közepén Ukrajna már egyszer megpróbálkozott a tisztán listás választási rendszerrel, és azóta csak az aktuális elnöki pártok listájáról jutott magyar képviselő az ukrán parlamentbe, ha egyáltalán.
„A legutolsó ilyen eset, Brenzovics Lászlóé különösen tanulságos, és egyébként is fontos az ukrán-magyar viszony dinamikájának megértése szempontjából”
A 2014-es ukrajnai fordulat után a magyar kormány támogatásáról biztosította az új ukrán vezetést, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pedig megállapodást kötött Petro Porosenko akkor még elnökjelölttel, hogy támogatják a kampányát, cserébe ő biztosítja a magyarság politikai képviseletét és kulturális jogainak biztosítását. A magyar többségű választókörzet visszaállítása helyett azonban egy listás befutó helyett kapott a KMKSZ. Ennek ellenére a magyar kormány támogatta mind az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, mind pedig az Ukrajna számára oly fontos schengeni vízummentességet. Nem sokkal utóbbi döntés után azonban az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi jogokat súlyosan korlátozni szándékozó oktatási törvényt, majd nem sokkal később az ukrán nyelv védelméről szóló, szintén minden más nyelvet háttérbe szorítani kívánó jogszabályt is. Utóbbit Porosenko elnöksége utolsó napjaiban írta alá.
„A magyar kormány és Ukrajna vitája 2017-ben kezdődött, az oktatási törvény elfogadásával, és azóta is tart, és éppen a korábbi, jó viszonyra törekvő időszak kudarca volt az, amely Budapest részéről konfrontatívabb hozzáálláshoz vezetett”
A hajthatatlanság volt az, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ukránok visszakozzanak eredeti elképzeléseikből, és a magyar oktatási rendszer, ha bizonytalanabb jogi környezetben is, de mai napig megmaradhasson a korábbiakhoz hasonló módon. Az Orbán-kormányok hozzáállását, főleg a háború 2022-es kitörése után sokan bírálták Magyarországon is, az új kormányzat első bejelentései pedig teljes irányváltás mellett ígértek gyors eredményeket. A gyakorlatban azonban az elmúlt hónapokban is azt láttuk, hogy a Magyar Péter vezette kormány is keményebb eszközökhöz volt kénytelen nyúlni az Ukrajnával való viszonyban, a csatlakozási tárgyalások megnyitása után nem sokkal ismét a vétó eszközéhez folyamodva, majd egy kisebb diplomáciai botrányba és az új kormányfői stílusnak megfelelő internetes üzengetésbe is belefutottak. Amikor pedig úgy tűnt, az ukrán-magyar kapcsolatok ezzel visszakerültek a korábbi kerékvágásba, Ukrajna benyújtotta a fentebb ismertetett törvényjavaslatot.
„Tehát az új kormány is alapvetően a régi vezetés eszközeivel tudott (rész)eredményt elérni”
A döntő kérdés azonban az, hogy mit lépnek ezután. A törvényjavaslat ugyanis még nem törvény, és minden kérdés még a most benyújtott módosítások elfogadásával sem oldódna meg. Ha pedig idejekorán engednek a vétó kérdésében, könnyen eszköz nélkül maradhatnak a vita még hátralévő záró szakaszában.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
űrhajós says:
” a magyarul oktató iskolák is megkapták az ukrán nyelv védelméért felelős ombudsman levelét arról, hogy a tanórákon kívüli minden kommunikáció a tanár-diák viszonyban, valamint a tanárok között ukránul kell hogy történjen”
Nos. Azt előírni, hogy ki kivel milyen nyelven kommunikáljon.. Erről van egy élményem. Kőbányai Piac, Budapest. Kimegyek és a kedves eladó akitől eddig is vásároltam kávét, pipere cuccot nagyban beszélget egy másik ferdeszemű árussal. Feltünt, hogy magyarul csevegtek és némi torokköszörülés után rá is kérdeztem.
– Önök nem kínaiak?
– Nem . A kollega vietnámi..
– Ööö és miért beszélgetnek magyarul?
A vietnámi leányzó elnevette magát:
– Mind a ketten jól tudunk magyarul. Így értjük meg egymást.
Hát igen. A kommunikáció lényege ez: Megérteni egymást