//„Reset” a régiós gazdaságpolitikában
„Ha a társadalom átoltottsága megfelelő mértékű és hatékonyságú lesz, akkor az élet visszatérhet a normális állapotba. Ezzel együtt az oltási igazolás, a fertőtlenítő eszközök, a maszkok sokáig maradnak a hétköznapi kellékeink” #moszkvater

„Reset” a régiós gazdaságpolitikában

MEGOSZTÁS

A visegrádi együttműködés nem csak politikai fórum. Ha gazdasági szempontból vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy száz évvel korábban nagyobb egységes piacok voltak ebben a térségben, kialakultak olyan szerves kötődések, infrastrukturális hálózatok, amelyeket felbomlasztott a 20. század. Kutasi Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetőjével beszélgettünk.

„Ha a társadalom átoltottsága megfelelő mértékű és hatékonyságú lesz, akkor az élet visszatérhet a normális állapotba. Ezzel együtt az oltási igazolás, a fertőtlenítő eszközök, a maszkok sokáig maradnak a hétköznapi kellékeink” #moszkvater
„Ha a társadalom átoltottsága megfelelő mértékű és hatékonyságú lesz, akkor az élet visszatérhet a normális állapotba. Ezzel együtt az oltási igazolás, a fertőtlenítő eszközök, a maszkok sokáig maradnak a hétköznapi kellékeink”
Fotó:EUROPRESS/ATTILA KISBENEDEK/AFP

– A gazdasági kapcsolatok új irányba fordultak. A jelenlegi országok szerkezete szétszabdalja azokat a földrajzi régiókat, ahol olyan vállalati klaszterek tudnának létesülni, amelyek együttműködése, közelsége, megközelíthetősége többletnövekedési, azaz informális gazdasági hatásokkal járna. Lehet arra törekedni, hogy regionális vállalati klasztereket alakítsunk ki, azaz a vállalati szektor szintjén, az országhatárokon felülemelkedve használnánk ki a visegrádi együttműködésből adódó lehetőségeket, akár a keleti nyitás külpolitikájának részeként. A V4-ek a vállalati szektor szintjén hatékonyan tudnának együttműködni, regionális gazdasági erőket működtetni – mondta el portálunknak Kutasi Gábor, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank kutatójaként is tevékenykedett.

„Szükségünk lesz új gazdaságpolitikai irányokra a járvány utáni időszakban. Óriási változások zajlottak a visegrádi térségben az elmúlt harminc évben. A születésnap nem felhőtlen, hiszen arról kell beszélnünk, hogyan indítsunk újra a gazdaságokat. A rendszerváltáskor használt „reset” gombot újra meg kell nyomni”

– Az elsődleges cél az, hogy ne omoljon össze az egészségügy a túlterheltségtől, illetve a politika számára ne legyen vállalhatatlan mértékű a halottak száma – emlékeztetett Kutasi Gábor. – A kórházi kapacitás, a lélegeztető gépek száma véges. A korlátozásoknak akkor lesz vége, ha a betegség nem terjed ilyen ütemben. A turizmus után az egészségügy is összeomolhat, mint szolgáltató szektor.

„Ha a társadalom átoltottsága megfelelő mértékű és hatékonyságú lesz, akkor az élet visszatérhet a normális állapotba. Ezzel együtt az oltási igazolás, a fertőtlenítő eszközök, a maszkok sokáig maradnak a hétköznapi kellékeink”

Ez minden szektort érint, hiszen az eszközöket folyamatosan kell majd pótolni. A gazdaság újraindításának feltétele a mobilitás visszaállítása, valamint a digitalizáció fejlesztése, ami gazdaságstratégiákban eddig is kiemelt célkitűzés volt. Különböző tevékenységeket a digitalizáció és robotizáció segítségével mobilitástól függetlenné kell tenni.

 – A V4-es országok esetében a gazdasági újraindítás attól függ, hogy milyen mértékben tudnak átállni egy magasabb termelékenységi szintre úgy, hogy ágazatokat, tevékenységeket cserélünk le – tette hozzá.

„Nem kell ragaszkodni a gyártáshoz, hanem működhetne például a szoftver programozás ebben a régióban”

A finn gazdaságból már korábban kivonultak termelői iparágak, a munkaerőt átképezték alapfokú programozókká, digitális eszközökkel kezelhető munkafolyamatokat alakítottak ki. Ott a járvány alatt nem volt tapasztalható komoly visszaesés a gazdasági termelékenységben, nem volt olyan nagy kihívás a munkahelyek fenntartása. Kutasi Gábor szerint a visegrádi gazdaságoknak ebbe az irányba kell elmozdulniuk. Ez egy komoly technológiai váltás, ami elhúzódik az elkövetkező évtizedre.

Kutasi Gábor #moszkvater
Kutasi Gábor

Kutasi Gábor a Nemzetközi Visegrádi Alap több projektjében dolgozott. Az egyik a varsói külügyi intézet által vezetett konzorcium volt, amelyben a négy ország kapcsán az eurozónához csatlakozás kérdéseit vizsgálta. A másik projektben a V4-ek és a dél-koreai kereskedelmi, beruházási kapcsolatok vizsgálatával foglalkozott. Saját tapasztalatokkal rendelkezik a közös munkáról. Kérdésünkre, miszerint valóban működőképes-e a V4-ek együttműködése, kifejtette:

„jól használható, jól működtethető a visegrádi együttműködés”

– Történelmi közös identitásunk van, képesek vagyunk közösen gondolkodni, mert a kihívásaink, valamint az értelmezési keretrendszerek hasonlóak – fejtette ki. – A gazdaság motorja kifejezés, amelyet gyakran hallunk erre a térségre vonatkozóan azt jelenti, hogy ebben a régióban tapasztalható a legjelentősebb gazdasági növekedés az Európai Unión belül.  A 2020-as válság előtt a legdinamikusabban a keleti tagállamok növekedtek az EU-ban és a válságban is, az EU összességéhez képest kisebb a visszaesés. Igaz, a növekedési ütemben meghatározó, hogy minél magasabb jövedelem szinttel rendelkezik egy ország, annál lassabb a növekedési üteme. A V4-es régió még mindig felzárkózási folyamatban van.

„Európa és a visegrádi térség hajtóereje nem a V4-ek belső gazdasági ereje, hanem továbbra is Németország”

A kutató szerint a visegrádi térség sikeres gazdasági működtetéséhez szükséges az infrastrukturális összeköttetés, az autópályák fejlesztése, amelyek ezidáig a Nyugat-Európa felé haladás irányát szolgálták, nem a gazdasági peremterületeket kötötték össze. Kelet-Európa valódi fejlődési pályája, hogy az egységes piacon belül régiónkban egy még egységesebb piacot alkossunk. Néhány újabb fejlesztés kapcsán beszélhetünk irányváltásról: energetikai kapcsolódás alakuljon ki az Északi-tengertől egészen az Adriáig, amely a Három Tenger Kezdeményezés egyik fontos eleme.

„A V4 országok közötti összeköttetés fejlesztése a feltétele annak – autópálya, gyorsvasúthálózat-, hogy ezen a térségen belül növekedést, gazdasági húzóerőt fejtsen ki az Európai Unióban”

A keleti kapcsolatok alakulását illetően kiütközhetnek az érdekkülönbségek.

– A V4-eknek az ázsiai gazdasági kapcsolatokban elsősorban a beruházás ösztönzés vagy az export kapacitások terén lehetne előrelépni – fejtette ki Kutasi Gábor. Az Európai Unió kereskedelmi szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Kína, mint exportpiac más dimenzió Európa számára. A V4-ek óriási piacot látnak benne.

„A kutató szerint a négy ország önállóan építi kapcsolatait Kínával”

– Nem gondolom, hogy többlet súllyal bírna, ha a V4-ek csak tárgyalnának Kínával gazdasági kérdésekben. Ha érkezik egy dél-koreai vagy kínai logisztikai cég, a V4-ek egymás versenytársaivá válnak azt illetően, hogy ezek kihez települjenek. Az utóbbi évtizedben azonban például a koreai cégek több termelési fázist is telepítettek a régióba. Összefüggő vállalati értéklánc szakaszok esetében lehetne a V4-eknek közös tárgyalási  megoldásokhoz folyamodni.

Mint a szakértő fogalmaz, az Antall József-féle megközelítés szerint működjenek együtt a V4-ek abban, amiben közösek az érdekek, a vitákat pedig tegyük félre. Az érdekek azonban nem egységesek. A V4-ek gazdasági értelemben versenytársak a nyugati és a keleti piacokon, és a beruházások szempontjából is.

„Ha az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat vizsgáljuk, eléggé ambivalens megközelítések, eltérő álláspontok jellemzik a visegrádi országokat”

Az Egyesült Államok részéről nyomás tapasztalható a térség Oroszországhoz és Kínához viszonyulását illetően. A német-orosz energetikai kapcsolatok bővítését várhatóan a Joe Biden adminisztráció sem támogatja majd. Olyan irányba presszionálja egész Európát, hogy minél kevésbé működjünk együtt Kínával és Oroszországgal.

„Ennek következtében az Európai Unió vagy a V4-ek esetében az amerikai befolyás az egyik külső megosztó tényező a politika alakítása tekintetében”

MEGOSZTÁS

Diplomát szerzett politológiából, angolból és kommunikáció szakon. Tanárként és újságíróként dolgozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója. A nemzetközi kapcsolatokon belül kiemelt érdeklődési területe a V4-ek együttműködése. Tevékenységének középpontjában Magyarország és Közép-Európa áll, elkötelezett célja, hogy munkáival képviselje és erősítse a sajátos közép-európai szellemiséget. Konzervatív értékrendű, hívő katolikus.