Közép-Európa nem lázad, csak néhány tekintetben másként képzeli el az Európai Unió jövőjét. Ha nem a médiára és a politikusok sokszor hazafelé beszélő – mondjuk ki, „brüsszelező” – megszólalásaira figyelünk, hanem megnézzük a hivatalos dokumentumokat, akkor viszont kiderül, hogy mind Nyugat-, mind pedig Közép-Európa erős Európáról álmodik. Sokkal kisebb tehát az ellentét a visegrádiak és az Európai Unió között, mint azt a média és sokszor a politikusok láttatni próbálják. A V4-es magyar elnökség előtt megpróbáltuk kicsit kiemelni a fejünket az információs zajból.

A lengyel V4 elnökség a végéhez ért, és rajtunk, magyarokon van a sor, hogy irányításunkkal folytatódjon a megkezdett munka. Ilyenkor nem árt számadást készíteni az elmúlt időszak eseményeiről. Feltételezhetnénk, hogy mindent a pandémiás helyzet határozott meg, de ez nem így van.

„A V4 optimista, előremutató, rugalmas együttműködés, és aktívan reagált minden meghatározó nemzetközi ügyre”

Amellett, hogy viszonylag sikeresen konszolidálta a járványhelyzetet, számos egyéb teendője akadt. Míg a médiumok többsége unalomig ismételgeti a „Brüsszel” szót, démonizálva térségünk kapcsolatát az Európai Unióval, addig a valós V4-es politika teljesen más irányba megy. A visegrádi országok által kötött hivatalos dokumentumok, egyezmények, illetve az új közép-európai biztonsági és védelmi stratégiák szerint a V4 országai kitartanak a transzatlanti és főképp az Európai Unióval fennálló nemzetközi kapcsolataink erősítése mellett. Határozott célokat, határozott irányokat fogalmaznak meg, amelyek hosszú távú konstrukciókról szólnak.

„Visszatekintve a 2017-2018-as évet érintő korábbi magyar elnökség időszakára, megállapíthatjuk, hogy ma is ugyanazok a stratégiai irányok”

Így a meglévő kutatási és innovációs projektek továbbfejlesztése, újak indítása. A migrációs kérdések megoldása, az élelmiszerbiztonság, a Keleti Partnerség erősítése, digitalizáció, megújuló energia direktívák, a Nyugat-Balkán európai integrációjának előmozdítása, biogazdálkodás. Ehhez jön a járvány után a gazdaság újraindítása.

Lényegében ugyanazok a témák tematizálják tehát a V4-ek politikai napirendjét, amelyek a világ- és az európai politikát. A 2018-as magyar elnökség alatt meghatározó politikai egyezmény született „Stronger Together” címmel, amellyel reagáltak az akkori európai trendekre. Az illegális migráció és az iszlám radikalizmus elleni küzdelem került a fókuszba, de ugyanilyen meghatározó eleme volt a 2018-ban kibontakozó toposzoknak a közép-európai családpolitika megerősítése.

„Ezek az igazi, világpolitikát is meghatározó irányvonalak, amelyek látszólag illeszkednek a politikai fősodorba, ám meg kell jegyezni, hogy a közép-európai megoldások mindig kicsit egyedibbek, konvencionálisabbak, és a történelmi tapasztalatok által nem egyszer az átlagnál talán hatékonyabbak”

A migrációs problémákat például ők családpolitikával orvosolják. A V4-ek akkor is, és ma is több nyilatkozatban erősítették meg az Európai Unió melletti kiállásukat. A fősodratú média persze általában az ellentéteket nagyítja fel, pedig több szövetségesünk van az EU-ban, mint ellenségünk.

Az elmúlt egy év V4-es eseményeit, valamint a korábbi magyar elnökség történéseit vizsgálva világosan kirajzolódnak a perspektívák 2022-ig. A visegrádi országok ezután is egyéni válaszokkal reagálnak majd az európai történésekre. Mit jelent ez a gyakorlatban? Bármilyen ellenszelet gerjeszt a média, a V4-ek is haladnak tovább a nemzetközi és európai politikai trendek mentén, így a „kékség” és a „zöldség” útján.

„Régiónk kulcsszavai a fenntartható fejlődés, az innováció, a digitalizáció, a közlekedési infrastruktúra modernizálása és kiépítése, környezetbarát élelmiszerellátás, biogazdálkodás, új hulladékgazdálkodási stratégiák, klímasemlegesség”

Örvendetes módon a vízpolitika és a zöldpolitika látványosan fejlődik térségünkben, új intézetek, új kezdeményezések indultak a konzervatív kormányok támogatásával, ezt pedig inkább erényként kellene interpretálni a disszonáns elemek emlegetése helyett. Ahogyan a korábbi években, úgy ezután is maradnak a V4-ek napirendjén a migrációs problémák, a járványok megelőzése és a nukleáris energia melletti közös kiállás.

A V4-ek ugyanakkor saját álláspontjukat vállalva, de a lényeget tekintve beleálltak a „mainstreambe”. S ez magyarázható azzal is, hogy régen túl vagyunk már a rendszerváltáson, lényegében már mi is a „fősodor” vagyunk, ennyi évtized leforgása alatt megerősödtünk, őrizzük tradícióinkat, s atavisztikusan hat már az agresszív politikai kommunikáció. Az is igaz ugyanakkor, hogy egészségesebbé, gyógyultabbá válnának közép-európai társadalmaink, ha inkább régiónk erényeit ismételgetnék az állandó összeesküvés-elméletek helyett. A közép-európai médiának felesleges még mindig szamizdatot játszania, nincsenek ugyanis elnyomóink. A „Stronger Together” azaz az együtt erősebbek vagyunk az Európai Unióban, a 2018. június 21-én aláírt V4 nyilatkozat ugyanis nem összeegyeztethető az állandó „Brüsszel nekimegy Közép-Európának” toposszal.

„A valódi V4-es politikai dokumentumok tartalma, és a közvélemény tájékoztatása egyáltalán nincs összhangban. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy ellentmondanak egymásnak”

A régió nem renitens, nem lázadó. Felesleges örökké ezt az állandó emancipatorikus attitűdöt hangsúlyozni. Óriási szellemi potenciállal rendelkezünk, konstruktív vitákat folytatni az uniós vezetőkkel szakembereinknek nem okoz problémát. A Brüsszelben térségünkért dolgozó számtalan tehetséges közép-európai diplomatának, és nemzeteinknek azonban jót tenne, ha csökkenne a felesleges „brüsszelezés”. Vegyük észre, nem kell lázadnunk! Legyen önbizalmunk, hiszen szellemből és lélekből születtünk újjá az elmúlt harminc évben. Higgyük le, hogy ellenségképek nélkül is győzhetünk!