A fukusimai katasztrófa után Németország leállította az atomerőműveinek nagy részét, és megújuló erőforrásai még nem elegendőek, hogy az energiaszükségletet kielégítsék. Így áthidaló megoldásként egyelőre maradnak a szénerőművek. A Klímapolitikai Intézet kutatójával, Litkei Mátéval beszélgettünk.

„A német kormány szénügyekkel foglalkozó bizottsága már bejelentette, hogy 2038-ra kivezetik a szénenergiát, azaz addigra le kell kapcsolni az utolsó német szénerőművet is”
Fotó:EUROPRESS/Ina FASSBENDER/AFP

Az európai uniós tagállamok vezetői korábban megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Zöld Megállapodásról úgy vélte, hogy ez Európa új növekedési stratégiája. Ennek értelmében a korábban tervezett 40 százalék helyett a 27 tagállam 10 év alatt legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A tagállamok nemzeti „zöld” stratégiája ehhez igazítva lesz megalkotva.

„A német kormány szénügyekkel foglalkozó bizottsága már bejelentette, hogy 2038-ra kivezetik a szénenergiát, azaz addigra le kell kapcsolni az utolsó német szénerőművet is”

– mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet kutatója. A bizottság jelentése szerint nagyjából minden érintettnek – mind a szénerőművek üzemeltetőinek; mind az áramfogyasztóknak az áramár drágulásának ellensúlyozására; mind azon régióknak, amelyek a barnakőszén kitermeléséből élnek – jelentős kártérítést fizetnek majd.

Főleg a keleti Szászország,  Szász-Anhalt és Brandenburg, valamint a nyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományok érintettek. A bizottság javaslata alapján ezek a tartományok összesen 40 milliárd euró (12 800 milliárd forint) értékben kaphatnak kárpótlást a szövetségi államtól.

„Nem a szén az első, aminek búcsút mond Németország”

– tette hozzá Litkei Máté. Az atomenergia leállításának céldátuma 2022. Még 2011-ben, a fukusimai automerőmű-katasztrófát követően nagyra nőtt atomenergia-ellenes közhangulatban döntött arról Angela Merkel kormánya, hogy felpörgeti a németországi atomerőművek már 2000-ben, Gerhard Schröder kormánya által eltervezett leállítását. Jelenleg még hét németországi atomerőmű üzemel.

A #moszkvatér úgy értesült, hogy 2017-ben a teljes német áramtermelés 37 százaléka szénerőművekből, 33,1 százaléka megújuló energiából, 13,1 százaléka földgázból, 11,6 százaléka pedig nukleáris energiából származott.