„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára
„I. Katalin (Екатерина Алексеевна Романова), születési nevén Marta Helena Skawrońska, orosz néven Марфа/Марта Самуиловна Скавронская (1684. április 14. – 1727. május 17.) volt az az első uralkodónő, aki jog szerint került trónra”
Forrás:Wikipédia
A mai társadalmakban a férfiuralom a jellemző. A magyar politikában különösen. A nagy cégek vezetői között is csak fehér hollóként találunk hölgy vezetőt, egyes szakmák, művészeti ágak – például a karmesterség – pedig szinte kivetik a hölgyeket. A régmúltban is kivételesnek számított, ha – megszegve az íratlan szabályt – nő került egy ország élére. Néhány nevet azért érdemes felidézni. Az ókorban Hatsepszut fáraóról, az egyik legnagyobb uralkodó nőről, vagy Nefertitiről, Ehnaton társuralkodóvá emelkedett feleségéről, és VII. Kleopátráról, Egyiptom utolsó vezetőjéről valószínűleg mindenki hallott, olvasott, vagy látta filmen a történetét.
„A mítoszi Szemiramisz neve is ismerős lehet, vagy éppen Didó, akiket Rossini, illetve Purcell révén opera is megörökít”
A középkorban is találunk női uralkodókat. Bizáncban a testvérpár, Zoé és Theodóra volt a vezető, Iréné (vagy Eiréné) császárnő pedig arról híresült el, hogy a képrombolás ellen lépett fel. Európában többek között Norvégia, Dánia és Svédország egyesítője, Margit királynő említendő, vagy Lengyelország királynője, Jadwiga. A kora újkorból az angol királynőket és Mária Teréziát érdemes megemlíteni, a 19. századból pedig a legismertebb az 1901-ben elhunyt Viktória angol királynő. Bár királynők a mai napig hatalmon, vagy csak névleges hatalmon, jelképes szerepben vannak, a társadalmi változások miatt miniszterelnökök, kancellárok vagy elnökök vezetnek egy országot. A 20-21. században találkozhattunk jónéhány kiemelkedő politikus asszonnyal. Gondoljunk csak Margaret Thatcher brit miniszterelnökre, a Vasladyre, Angela Merkelre, Németország kancellárjára, Ázsiában Indira Gandhira, a pakisztáni Benazir Bhuttóra, vagy az amerikai Isabel Perónra, és az óceániai Jacinda Arernre.
„A felsorolás közel sem teljes, de akkor térjünk át az orosz uralkodó nőkre, helyesebben cárnőkre”
Az első uralkodónő a rurikidák (Rurik dinasztia) tagjaként, mint régensnő léphetett trónra férje, a meggyilkolt I. Igor halála után. Szent Olga Княги́ня О́льга fia, Szvjatoszláv helyett (jobban mondva nevében) kormányozta az országot. Szent Olga, vagy óészaki nyelven Helga születési ideje ismeretlen, azonban 890-re teszik a körülbelüli időt. Az biztos, hogy a Sztyepennaja knyiga szerint 80 éves korában hunyt el. 12-14 éves korában ment feleségül (vette feleségül) Igor Rurikovics, érdekes módon a frigyből csak Olga körülbelül 50 éves korában született gyermek. Olga 955-ben megkeresztelkedett, Bíborbanszületett Konstantin lett a keresztapja, az asszony neve pedig Jelena lett. A 954 és 962 között uralkodó Olga nevéhez fűződik férje gyilkosainak, körülbelül 500 fő megöletése mellett az adóreform, pozitívumként a kőből történő építkezés elindítása is.
„Majd ezer évet kellett várni az újabb uralkodónő színre lépésére. Bár nem koronázták meg, a hatalom mégis az ő kezében volt. III. Fjodor cár nővéreként Szofja Alekszejevna a cár kiskorú gyermekei, V. Iván és I. Péter helyett régensként vitte az ország ügyeit”
Az 1682. július 8-tól 1689. szeptember 22-ig uralkodó asszony a Romanov-ház tagja volt. Rendkívül szokatlannak tartották Oroszországban azt, hogy nő irányítja az országot. Akkoriban a cári család nőtagjai elzárva éltek, de nem a cári palotában. Nem vehettek részt közéleti eseményeken, a fátyol használata még a szolgák, szolgálók előtt is kötelező volt. A csúnyának, erkölcstelennek, ámde műveltnek és okosnak tartott Szofja Alekszejevna Vaszilij Vasziljevics Golicin tanácsaira hallgatott. Kőépületeket emeltek a fa építmények helyett, Szofja a férjüket meggyilkoló asszonyok büntetését, az élve temetést eltörölte. Talán legnagyobb érdeme, hogy Oroszországot kezdték európai mércével mérni. A régensnek kolostorba kellett vonulnia, mert úgy vélték, hogy felkelést robbantott ki. Szofja Alekszejevna hét évig élt elzárva a külvilágtól, haláláig.
„Folytassuk tallózásunkat I. Katalinnal! A már említett két uralkodónő mindössze régensként intézte az ország ügyeit, de a jég egyszer csak megtört. I. Katalin (Екатерина Алексеевна Романова), születési nevén Marta Helena Skawrońska, orosz néven Марфа/Марта Самуиловна Скавронская (1684. április 14. – 1727. május 17.) volt az az első uralkodónő, aki jog szerint került trónra”
A minden oroszok anyácskája életének fiatalkori szakasza különös, egy lelkésznél szolgált cselédként. Írni-olvasni nem tanult meg, ellenben 17 évesen férjhez ment egy svéd dragonyoshoz. A szóbeszéd szerint a szeretője lett Alekszandr Menysikovnak, és Menysikov megismertette legjobb barátjával, I. Péterrel az akkor még Márta névre hallgató, valószínűleg lengyel származású hölgyet. 1704-ben megszületett fia, aki az apja után a Péter nevet kapta. 1705-ben Márta felvette a Jekatyerina nevet, 1707-ben pedig összeházasodott Péterrel, de az esküvőt titokban kellett tartani. A hivatalos ceremónia 1712-ben történt. A házaspárnak 12 gyermeke született, de csak két leány érte meg a felnőtt kort. I. Péter 1725-ös halála után a szenátus döntött az utódlás kérdésében. Katalin ellenfelei lemondtak követelésükről, így a félig írástudatlan cárné lett az új cárnő. Uralkodása alatt épültek meg Szentpétervárott az első hidak. A Szentpétervárhoz közeli Jekatyerinhof város róla van elnevezve, és Carszkoje Szelóban található a Katalin palota.
Tegyünk egy kis kitérőt! Említettük, hogy Szofja Alekszejeva irányította a birodalmat V. Iván és I. Péter helyett. Később V. Iván majdnem 14 évig volt hatalmon, majd őt váltotta I. Péter, azaz Nagy Péter, minden oroszok cárja. Nagy Péter uralkodása három hónap híján 43 évig tartott, második felesége, I. Katalin váltotta őt a trónon. Nagy Péter fiatalabb testvére, a szintén említett V. Iván negyedik lánya szintén cárnő lett.
„Anna Ivanovna Romanova (1693. február 7. – 1740. október 28.) 1710-ben feleségül ment egy herceghez, de a férfi hamar elhunyt. Anna soha többé nem ment férjhez. Mivel II. Péter, I. Péter cár unokája gyermektelenül halt meg, ráadásul házasságon kívüli gyermekét nem ismerték el családtagnak, V. Iván utódaiban vélték megtalálni a leendő uralkodót. Így lett Anna a következő orosz vezető”
Anna imádta a tokaji borokat, ahogy elődei is, létrehozott egy tokaji bort vásárló bizottságot. 1730-tól 1740-ig tartó uralkodása alatt megalakult a posta, tűzoltóságok kezdték el a munkát Moszkvában és Szentpétervárott. Nem mellékesen Anna a művészeteket is pártolta. A cári színház állandó társulatot kapott, megalakult az első balett iskola, az építészet is egyre nagyobb szerepet kapott. Ám a járványok, az éhínség miatt csökkent az adóbevétel. Az Annától való félelem miatt az adóbehajtók rettenetes eszközökkel szedték, vagy akarták beszedni az adót, így körülbelül 30 ezer embert száműztek Szibériába. Anna félt attól, hogy letaszítják a trónról, különösen I. Péter egyetlen, még élő lányától, Erzsébettől tartott. Annát végakarata szerint unokahúga újszülött fia, a kéthónapos Iván követte a trónon. Persze VI. Iván mellé szükség volt felnőtt vezetőkre, így a csecsemő mindössze Ernst Johann von Biron, mint régens (1740. október 28. és november 20. között), majd Anna Leopoldovna, mint régens, a kis Iván anyja (1740. november 20. és 1741. december 6. között) intézte az államügyeket. VI. Ivánt nem koronázták meg, el is veszett volna a koronában, és 1741. december 6-án megfosztották a tróntól. Anna Leopoldovát sem koronázták meg.
„Az orosz történelem következő uralkodónője Erzsébet (Императрица Елизаве́та Петро́вна Романова) néven ismert. Édesanyja I. Katalin, édesapja Nagy Péter volt”
Erzsébet szülei első házassága, de a hivatalos esküvő előtt született, ezért nem akarták elfogadni törvényes gyermeknek. Így Anna Ivanovna kapta meg a trónt, majd VI. Iván. Erzsébet mindenesetre a korabeli Európa egyik legjelentősebb monarchája volt. Csökkentette a köztisztviselői fizetést, mivel az ország mélyponton volt. Elrendelte a népszámlálást, így újabb embereknek kellett adót fizetniük. Fellendült a kereskedelem, bankokat hoztak létre. A 17 év alatti foglyok kínvallatását betiltották, és betiltották a nők büntetésének egyik durva elemét, az arc csonkítását. Ő is támogatta a művészeteket, fejlesztette az oktatást. Lomonoszov, a vegyész-csillagász átszervezte a tudományos akadémiát, és megalapította a moszkvai egyetemet. Erzsébet cárnő – aki 20 évig és 30 napig állt az ország élén – uralkodása alatt felépült a Nyári Palota, a Carszkoje Szeló-i Katalin palotát és a Téli Palotát pedig felújíttatta, kibővíttette.
„Egy kicsit több mint fél év elteltével – mikor is III. Péter uralkodott – újra női vezető irányította az országot. III. Péter csak trónra lépett, de nem koronázták még meg, mikor meggyilkolták. A trón feleségére, II., Nagy Katalinra szállt, aki majdnem 34 és fél évig állt az ország élén”
II. Katalint is nagyon jelentős, sőt a legjelentősebb cárnőnek tartják. Aminden oroszok császárnőjeelnevezést is viselő asszony 1762. július 9. – 1796. november 17. között, mintegy 34 évig vezette az országot. Kiterjesztette az orosz birodalom határait, a Fekete-tengerhez vezető kijáratot is elfoglalta az orosz-török háborúk során. A mai Ukrajna déli része is Nagy Katalin idejében került az orosz birodalomhoz, Odessza városa, és többek között Jekatyerinoszlav – magyar fordításban Katalin dicsősége (ma Dnyipro) akkor kezdett épülni. Ugye emlékeznek, hogy a másik Katalinról is neveztetett el város? A művészetek legnagyobb arányú fejlődése, elismerése is Nagy Katalinhoz köthető. A korábbi uralkodó nők közül Anna Ivanovna és Erzsébet is súlyt helyezett a kultúrára. Nagy Katalin a felvilágosodás híve volt, „trónuson ülő filozófusnak” tartotta magát. Az Ermitázs múzeum gyűjteményét az ő műtárgyai alapozták meg. A cárnő írt könyvet a gyermeknevelésről, intézetet alapított a nemes származású lányoknak. De írt vígjátékokat, regényeket, levelezett Voltaire-rel.
„Hogy miért nem volt több cárnő? A női trónöröklést kizáró törvényt 1797-ben vezették be, amikor I. Pál cár kiadta a trónöröklési alaptörvényt (Акт о престолонаследии), amellyel megszüntette azt a gyakorlatot, hogy az uralkodó jelölhette ki a következő uralkodót. Valamint bevezette a szigorú férfi ágú öröklést. A trón csak a Romanov-ház férfi tagjaira szállhatott, a női leszármazottak csak akkor örökölhettek, ha az összes férfi ág kihalt. I. Pál egyébként Nagy Katalin és III. Péter gyermeke, anyja halála után cár lett”
A magánéletet bizonyára nehéz összeegyeztetni egy ország vezetésével. Minden szem a vezetőre szegeződik, mégis a bemutatott hölgyek közül néhányuk izgalmas, sőt sokkoló szerelmi élettel fűszerezte az életrajzát.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
